A világjárvány és Mad Max találkozása – Az Országút Harcosa - Corn & Soda

A világjárvány és Mad Max találkozása – Az Országút Harcosa

2024. Egy rejtélyes vírus kiirtotta a Föld lakosságának 85 százalékát. Az emberi társadalom összeomlott, káosz és erőszak lett úrrá a világon. Az elnéptelenedett, sivár vidék halotti csendjét csak az amerikai benzinfalók motorbőgése és a bőrruhás bűnbandák csatakiáltása töri meg. Van azonban egy reménysugár – egy város, ahol béke és rend honol, az oda vezető út azonban rendkívül veszélyes. Rálépsz az útra? Az Országút Harcosa játékkönyv után most a képregényt lapozgatva is megteheted. Spoiler-mentes ajánló.

Ian Livingstone – Az Országút Harcosa. Forrás: Chameleon Comix.

Az új koronavírus okozta világjárvány óriási kihívás elé állította társadalmunkat: mialatt az egészségügyi ellátórendszer intenzív ellátásra szoruló, súlyos betegek százait kénytelen ellátni, a gazdaságra rávetült a világválság okozta súlyos recesszió és az összeomlás árnyéka. A kijárási korlátozások következtében százezrek rekedtek otthonaikban és lélegzetvisszafojtva várják a járvány tetőzését – mi sem lenne alkalmasabb időpont arra, hogy felüssük a poszt-pandemikus/apokaliptikus disztópiába csomagolt kaland-képregényt, Az Országút Harcosát!

Bella De La Rosa a Freeway Fighter #1 borítóján. Forrás: Titan Comics.

A papírmozi azonban több egy átlagos ponyvánál, ugyanis egy több évtizedes múltú, elképesztően nagy olvasóbázisú franchise kultikus darabját eleveníti fel: Ian Livingstone egyik legismertebb történetét, a Freeway Fighter játékkönyvét. A Fighting Fantasy (magyarul Kaland, Játék, Kockázat) lapozgatós könyvsorozat tizenharmadik köteteként jelent meg 1985-ben és világszerte több százezres példányszámban kelt el – Magyarországon 1989-ben debütált. Ian Livingstone és Steve Jackson Fighting Fantasy művei teremtették meg az egyszereplős szerepjáték-könyvek műfaját, világszerte 35 nyelvre fordították le és több mint 20 millió példányszámban kapkodták el őket. A Magyarországon is népszerű lapozgatós játékkönyv-sorozat utolsó kötete megjelenése után 18 évvel, idén folytatódott az Allansia bérgyilkosai című játékkönyvvel.

Allansia bérgyilkosai. Forrás: Chameleon Comix.

De kanyarodjunk vissza arra a bizonyos útra, abban a bizonyos posztapokaliptikus világban. A 2015-ben bemutatott új Mad Max film után újra óriásira duzzadt az immár több mint ötven éve futó franchise rajongóbázisa, és ennél nem is kell ékesebb bizonyíték arra, hogy van helye a western filmek dramaturgiai elemeit megszólaltató, a musicalek megalomániáját megidéző giccsparádéval cicomázott, benzingőzt árasztó, futurisztikus/disztópikus akcióthrillereknek a mai popkultúrában. Az 1979-ben debütált ausztrál kultfilm folytatása, Az Országúti Harcos nem csupán nevében mutat hasonlóságot Ian Livingstone kultikus játékkönyvével, de történetében is. A szerző így írt erről a képregény bevezetőjében:

„Ez volt az első alkalom, hogy eltávolodtam a high fantasy műfajától, korábban ugyanis csak arra fókuszáltam. Borzasztóan szerettem volna megírni Az országút harcosát.  Részben az 1979-ben bemutatott Mad Max film hatására, részben pedig azért, mert írni szerettem volna egy olyan könyvet, amiben felhasználhatom azokat a világvége esetére tartogatott túlélési ötleteket, amiket azokból a disztópikus sci-fi regényekből merítettem, melyeket az évek során előszeretettel olvastam.”

A Freeway Fighter #1 variáns borítója. Forrás: Titan Comics.

A papírmozi azonban jóval később, mintegy harminc évvel a játékkönyv bemutatása után született – első száma 2017-ben került az újságárusok polcaira. Andi Ewington brit képregényíró javasolta Ian Livingstone-nak, hogy egy előzményképregény formájában elevenítsék fel gyermekkora meghatározó játékélményét – ötlete nem csupán Livingstone, de Fighting Fantasy-rajongók ezrei tetszését nyerte el világszerte.

Ewington narrációjában Az Országút Harcosa megidézi a klasszikus szerepjátékok lendületét, a cselekmény fordulópontjai ugyanis mindig egy személyes döntés körül kristályosodnak ki, s ettől egy kicsit olyan érzése támad az olvasónak, hogy az író egy valós játékélményét olvassa. Nem kell világmegváltó fordulatokra és filozofikus üzenetre számítanunk, Az Országút Harcosa nem ígér és nem is nyújt mást, mint egy benzinszagú kalandot, tele robbanásokkal és motorbőgéssel, vérrel és whiskey-vel.

A papírmozi borítója a klasszikus játékkönyvet idézi meg, Jim Burns rajzáról üvölt a 80-as évek hajlakkszagú, glam rock szellemisége. Ez azonban senkit ne riasszon el, csupán a nosztalgikus vágyakozást hivatott előcsalogatni a Kaland Játék, Kockázat hazai olvasótáborából. A belívek igényes, finom részletekben és súlyos érzelmekben gazdag rajzai Simon Coleby munkáját dicsérik. A legnagyobb amerikai és brit kiadók, a 2000 AD, DC és Marvel visszatérő művészeként korábban olyan címeket jegyzett, mint a Dredd bíró, Punisher 2099 és a Batman Eternal. Külön figyelmet érdemelnek Len O’Grady színei, amelyek a végtelen sivatag sivárságát a benzinfalók tarka színeivel ellensúlyozzák és elhitetik velünk, hogy ebben a vad, poszt-apokaliptikus világban egy olyan nap kel fel a vöröslő horizonton, amelynek sugarai az emberi civilizáció utolsó túlélőire ragyognak.

Részlet Az Országút Harcosa című képregényből. Forrás: Titan Comics.

A képregény a Chameleon Comix kiadó kegyéből látott nyomdafestéket hazánkban – Szűcs Gyula csapatának köszönhetjük a hazai képregényirodalom olyan mérföldköveit, mint Lakatos István gyűjteményes képregénykötetét (Mesék az ágy alól) vagy a Világvégi Meséket, de olyan, hiánypótló kiadványokkal is gazdagították könyvespolcainkat, mint a Képtelen történetek, másvilági mesék horror–novelláskötete.

Szűcs Gyula és Bittner Bettina. Fénykép: Bittner Bettina.

Röviden kifaggattam Gyulát, a kaméleonok királyát a kiadó rövid, ám igencsak eseménydús történetéről. Saját bevallása szerint a kiadó „2016-ban indult azzal a céllal, hogy megjelenést biztosítson minden hazai képregényszerzőnek, akinek szívügye a horror, a fantasy és a posztapokaliptikus zsáner. Mivel az utóbbi műfaj örök kedvencem, szerettem volna két magyar szerzőjű kötet közt kiadni Az országút harcosa képregényt, és erről szerencsére sikerült megegyezni Ian Livingstone-nal a 2018-as budapesti látogatásakor. A Pixelcon másnapján készült Livingstone-interjúnk végül alaposan meg is változtatta a Chameleon Comix arculatát: nemcsak a Fighting Fantasy játékkönyvsorozat hazai kiadói lettünk, de már gőzerővel dolgozunk a Tolvajok városa csupa magyar szerzők által jegyzett, hivatalos előzményképregényén is. Számomra azért különösen nagy öröm mindez, mert 1989-ben pont Livingstone játékkönyvei, a hétévesen elolvasott A Gyíkkirály szigete és Az országút harcosa szerettették meg velem örökre a fantasyt és a posztapokaliptikus zsánert.”

Három évtizeddel később immár Szűcs Gyula és a Chameleon Comix az, aki megszeretteti az új nemzedékkel a posztapokaliptikus zsánert. Az Országút Harcosa képregény után bizony nekem is megjött a kedvem fellapozni egy játékkönyvet!

Andi Ewington – Simon Coleby – Len O’Grady: Ian Livingstone – Az Országút Harcosa (Chameleon Comix, 2019)

Ez is tetszeni fog...