Az istenek ideje lejárt - de mi lesz az emberrel? – Robert Jackson Bennett: Csodák városa kritika - Corn & Soda

Az istenek ideje lejárt – de mi lesz az emberrel? – Robert Jackson Bennett: Csodák városa kritika

Az isteni városok trilógia befejező kötete komorabb, mocskosabb és jóval csavarosabb, mint a korábbi kötetek, ami már önmagában is elég, hogy felkeltse az érdeklődést. Bosszú, összeesküvés és egy hatalmas titok – ez a Csodák városa.

forrás: Agave kiadó

Bennett trilógiájának (amit itthon az Agave könyvkiadó jelentetett meg) minden darabjában új főhős szemszögéből látjuk az eseményeket, ám a többiek élik tovább világukat, alakítják a saját és világuk történetét, végigkísérve minket közel negyven év eseményein keresztül, ami az istenektől való megszabadulástól egy új kor hajnaláig vezet minket.

A Csodák városának főhőse Sigrud je Harkvaldsson, egy északi viking dreijling, akit fűt a bosszú, emészti a keserűség és egy megoldhatatlannak tűnő gyilkosság után kezdi el nyomozását. A gyilkos megtalálásától senki nem tántoríthatja el, egyetlen célja, hogy megbosszulja szeretett barátja halálát, ám ez olyan eseményekhez vezet, amire legvadabb álmaiban sem tudott volna gondolni.

Bennett trilógiájának talán a legfőbb jellemzője, hogy olyan karaktereket alkot, akiket nagyon nem könnyű kedvelni. Nincs szinte egyetlen olyan főhős, akivel azonosulni tudnánk, vagy igazán szerethetnénk. Tömeggyilkosok, politikai vadállatok, kiégett hadurak, alávaló istenek. Ugyanakkor olyannyira igazak, élő-lélegző emberek (és istenek), hogy nem lehet velük nem együttérezni. Minden bűn, minden gaz cselekedet mögött ész, logika és egyes esetekben jóakarat is lappang – egy kifacsart észjárás és erkölcs mögött. Bennett világa akármilyen fantasztikus, mégis jóval közelebb áll a mi valóságunkhoz, mint némely, a „valóságban” játszódó könyv. Az emberek igaz természetét és nyakatekert logikáját tökéletesen követi. Látjuk, milyen sérüléseket okozhatnak a léleknek egyes tettek, amik aztán egy egész életet képesek végigkövetni.

Robert Jackson Bennett
Forrás: Agave Kiadó

A történet egy másik igen érdekes mondanivalója, ami a trilógia egészét nézve még inkább igaz, az a történelemszemlélete. Mi tekintető igaznak? Mi tekinthető történelemnek? Lehet-e nélküle létezni, vagy jobb lenne eltörölni és tiszta lappal indítani mindent? A Csodák városának világa közel 150 évvel az istenek hatalmának elvesztése után játszódik, de annak fájó emlékei és egyes csodái még mindig kitartanak. Ez szinte bármelyik valódi ország történelmének a legfájóbb pontjaira is reflektálhat, ezért ezzel bárki tud azonosulni. A kérdés, hogy mihez kell ezzel kezdenünk? Tanulni a múlt hibáiból, vagy elfeledni örökre, esetleg törekedni arra, hogy a múltat megváltoztatva máshogy értelmezzük, mint korábban gondoltuk? Érdekes kérdéseket vet fel, amelyekre mindenki maga adhatja meg a választ.

Bennett igazán a trilógia második felében talált rá az írói hangjára. Ezt itt már tökéletesen hozza, és olyan festői képekkel írja le számunkra az egyes történéseket, vagy a karakterek lelkében dúló érzelmeket, hogy öröm olvasni. Ha egyszer nekiáll az ember, szinte le sem lehet tenni, annyira izgalmas.

A modern fantasynek azt hiszem pont ez a lényege: olyan izgalmas történetek, amik valójában rólunk, nekünk szólnak, minket érdeklő témákat helyeznek egy semleges – vagy talán a miénknél izgalmasabbnak tűnő – környezetbe. Elfeledteti, ugyanakkor elgondolkodtat minket a saját valóságunkról és ha szerencsénk van, akár saját magunkról is. Robert Jackson Bennett örökre beírta magát a halhatatlan szerzők csarnokába a szívemben. Csak ajánlani tudom mindenkinek, de tényleg mindenkinek, hogy olvassa el. Legyen akár sima fantasy rajongó vagy a keményvonalas szépirodalmi műveket olvasó, mindenki megtalálhatja a benne rejlő zsenialitást.

You may also like...

hu_HUHungarian
hu_HUHungarian
%d blogger ezt szereti: