Csodák pedig léteznek - Jupiter holdja (2017) - kritika - Corn & Soda

Csodák pedig léteznek – Jupiter holdja (2017) – kritika

„Akar egy magyar néző menekültekről filmet nézni?” – tette fel a kérdést Mundruczó Kornél saját filmje kapcsán, a Jupiter holdjának sajtóvetése után. Tényleg, vajon akar? Bár a mű a Cannes-i Filmfesztivál versenyprogramjában a legjobb 19 között versenyzett, és a közönség kitörő lelkesedéssel fogadta, mégis kérdéses, mennyire tudja megfogni a hazai nézőket. A menekültügy Magyarországon mindenképpen kényes téma, érzékeny pont, és enyhén szólva is megosztja az embereket. Így ha valaki ezt a témát érinti, mindenképpen darázsfészekbe nyúl. De a Jupiter holdját lehet-e egyszerűen menekülttémával foglalkozó filmnek nevezni? Semmiképpen sem. Ennél jóval összetettebb alkotás.

Forrás: Zerocom

Mundruczó Kornél a film keletkezése kapcsán elmesélte, hogy régóta szerette volna vászonra vinni a repülő ember történetét, amit gyermekkorának egyik meghatározó irodalmi élménye, Alexandr Beljavjev A repülő ember című műve inspirált. Ehhez az ötlethez társult a bicskei menekülttáborban szerezett tapasztalat, és a két impresszió ötvözeteként született meg végül a Jupiter holdja. A cím egyébként a Naptól számított ötödik bolygó, a Jupiter egyik holdjára, az Európéra, azaz Európára utal. Ebben az értelmezésben kontinensük kozmikus magasságokba, elérhetetlen távolságokba kerül, mint a béke, a biztonság jelképe. Valami olyan hellyé változik, ami csupán vágyálomként létezik.

A film bevezetőjében arra utal, hogy a történet az elképzelt jövőben játszódik. Ennek ellenére nagyon is jelen idejűnek, és minden szürrealisztikus eleme mellett valóságosnak érezzük. A  történet szerint egy menekülő fiút, Aryant (Jéger Zsombor) meglőnek a határon. Csodálatos módon levitálni kezd. A menekülttábor korrupt és kiábrándult orvosa, Dr. Stern (Merab Ninidze) kimenekíti őt, mert üzletet lát a fiú különös képességében. Útlevelet és az apja megtalálásához segítséget ígér, így a fiú rááll a kétes szövetségre. A csodával való találkozás azonban felbolygatja az orvos életé. Közben Aryan után hajtóvadászatot indít a rendőrség László (Cserhalmi György) vezetésével.

Fotó: Rév Marcell
Forrás: Zerocom

A film nem foglal állást a menekültkérdéssel kapcsolatban. Nem mondja, hogy a befogadó vagy a bezárkózó politika-e a helyes. Nem válaszokat akar adni, csupán kérdéseket tesz fel.  A menekülttémába ágyazva valójában a Jupiter holdja spirituális film. Mindenki, ha tudat alatt is, keres valamit: életcélt, magasabb értelmet vagy magát, Istent. A film főmotívumának, a repülésnek is van egyfajta transzcendens jelentése. A felemelkedést, az anyagi világtól való elrugaszkodást, egyfajta magasabb szintre emelkedést jelképez.

A film motívumrendszerének fontos részét képezik a bibliai utalások, pontosabban Jézus és az evangéliumi történetek allúziói. Ilyen például az a párhuzam Jézusnak és Aryan apja foglalkozása (ács) közötti párhuzam, vagy a fiúnak is szinte követőivé válnak a csodát megtapasztalt emberek, mint Krisztusnak. De ugyan így példa lehet a csodás feltámadás, a sebek tanúságtétele, vagy akár Aryan felemelkedése és Jézus mennybemenetele közötti hasonlóság is. Aryan csodás repülésének megtapasztalása Lászlóban is fordulatot idéz elő: üldözőből követő válik. Ez pedig Pál apostol megtérésének, a „pálfordulásnak” a parafrázisa.

Fotó: Rév Marcell
Forrás: Zerocom

A Jupiter holdja a fény és árnyék filmje. Aryan a fény, minden magasztos és földöntúli eszme kiteljesítője, és Jéger Zsombor játéka képes a szíriai fiú alakját ilyen magas szférákba emelni. Dr. Stern és László pedig az árnyékot képviselik, azt a világot, amiben mindannyian élünk.  Ahol a pénz, az egyéni érdek és a hatalom a legfőbb motivációs erő. Ez a világ mocskos és kietlen, itt a lélek és test csupán haldoklik. A film vizualitása remekül játszik ezzel a kettőséggel. A képkockákon Budapest egy szürreálisan sötét, haldokló város, ahol minden szépnek pusztulnia kell. Itt a szerelem is csupán két test lecsupaszított találkozása, ahol bizalom, odaadás és őszinte érzelmek nem férnek meg. Ezt a szeretetéhes sóvárgást, soha be nem teljesített ígéretekkel teli kapcsolat haldoklását jeleníti meg érzékletesen Vera (Balsai Móni) alakja. Ő hinni akar egy szebb világban, egy élhető jövőben, de a csodát végül mégsem képes meglátni. A világ és a képkockák azokban a pillanatokban válnak világosabbá, harmonikusabbá, amikor a kamera Aryan alakját mutatja. Ennek a legszebb példája a film csúcspont jelene, amikor Aryan az ablakon át a semmibe veti magát. A képen minden fényes és tiszta, szinte áthatja valami túlvilági ragyogás.

Fotó: Rév Marcell
Forrás: Zerocom

A Jupiter holdja rendkívül összetett, többféle jelentést egymásra rétegző mű, amit talán nem is elég egyszer megnézni, hogy minden egyes rétegét felfejthessük, és minden egyes szimbólumát értelmezhessük. Semmiképpen nem egy csőlátású, menekültügyet egyoldalúan sematizáló film, hanem egy merész kérdésfelvető, hitkereső, útkereső alkotás. Ráadásul feszes tempójával, remek fényképezésével, történetvezetésével nem hagyja lankadni a figyelmet, és szimbólumrendszerét, problémakörét könnyen érthetővé és feldolgozhatóvá teszi. Visszatérve a cikk elején feltett kérdésre, a Jupiter holdja olyan menekültekkel foglalkozó film, amit a magyar nézőnek is érdemes megnéznie.

Értékelés: 75/100

IMDb: 6,7

Mafab: 67

 

Ezek is tetszhetnek...