Ezentúl lesz banán! – Novellák a rendszerváltásról

A rendszerváltás harmincadik évfordulója tiszteletére a Tilos az Á Könyvek különleges antológiát jelentetett meg. Az Ezentúl lesz banán! című ifjúsági kötet novelláiban tizenöt olyan kortárs szerző emlékszik vissza a nyolcvanas évek végére, kilencvenes évek elejére és a rendszerváltás napjaira, akik már akkor is éltek. A kötet célja, hogy megszólítsa a mai fiatalokat, és meséljen nekik az immár történelemmé vált korszakról.

Mivel gyerekként éltem át a rendszerváltást, és leginkább csak érzésekre, apróságokra, hangulatokra emlékszem ezekből a korszakalkotó napokból, ezért roppant kíváncsi lettem a kötetre. Az is érdekelt, hogyan képesek a kortárs szerzők az ifjúság nyelvén beszélni erről a különös, a mai kamaszoktól távol álló időszakról.

Az írások többsége tetszett, jó volt általuk nosztalgiázni kicsit, vagy egy teljesen új szemszögből nézni az eseményeket. Néhány novella különösen megragadott, de volt pár, amelyek kevésbé fogott meg, vagy nem igazán éreztem ifjúságinak. A novellákat Baranyi (b) András rajzai illusztrálják, melyek abszolút feldobják a kötet hangulatát.

Most pedig nézzük egyenként a műveket:

Vörös István – A szerző anyja a rendszerváltozáskor :A kötet egyetlen verse és egyben a bevezető írása. Igazán hangulatos, ötletes parafrázisa Arany János Mátyás anyja című balladájának. Remek kezdő írás, megadja a kötet alaphangulatát.

Lackfi János – Kémregény a pincében: Igazi ifjúsági novella lenne, nagyon tetszik az a hang, amit megüt, de egyszerűen képtelen vagyok kibékülni a szerkezetével. Lassú tempóban indul a történet egy kamaszfiú unalmas, nagyszülőknél töltött nyaráról, ám egy ponton átfordul valami egészben másba. Hirtelen egy kémtörténetbe csöppenünk, az események őrült sebességre kapcsolnak, és szinte csak villanásokat látunk innentől a cselekményből. Olyan, mintha két különböző novellából lenne összegyúrva.

Vörös István – Péntek Boldizsár disszidálni készül: Míg a vers nagyon tetszett a szerzőtől, addig ez a novella már kevésbé. A történet maga érdekes, csak egyszerűen annyira távoli a nézőpont, ráadásul az író nem mutatja, hanem csupán mondja az eseményeket, hogy képtelenség azonosulni a szereplőkkel. Egy ifjúsági történetnél viszont alap lenne, hogy érzelmileg bevonódhasson az olvasó.

Kiss Noémi – Papucsok: Különleges hangulatú történet barátságról, elválásról, a bizonytalanságtól való félelemről. Nagyon jól érvényesül a gyermeki nézőpont, és itt egy nagyon fontos történelmi eseményt tényleg az átlag ember, ráadásul egy gyerek szemén át láthatunk.

Mészöly Ágnes – A Budapest-München-Berlin-tengely: Igazi ifjúsági novella. Egy kamaszlány élményein keresztül élhetjük át a berlini fal leomlását különleges, egyedi módon. Ráadásul olyan ma is aktuális kérdések is felvetődnek, mint a különböző kultúrák együttélése, elfogadás, egymás tisztelete, előítéletesség.

Laboda Kornél – Amerika: A történet témája izgalmas és érdekes, de valahogy a megvalósítása félrecsúszott. A nézőpontkarakter egy óvodás kisfiú, de a nyelvhasználata, gondolatainak összetettsége, filozófiai mélysége sokszor egyáltalán nem a korának megfelelő. Sőt, Amerika jelképpé, életérzéssé válásának folyamata ebben a formában szerintem egy kamasznak sem érthető.

Győri Hanna – TILOS NYERSREZSŐ: Igazi ifjúsági novella. Humoros, lendületes, jól érvényesül a gyermeki nézőpont. A témája izgalmas, lakásokban tartott titkos gyűlésekről, a szamizdat mozgalomról, tiltakozó felvonulások kockázatos, veszélyekkel teli, mégis lélekemelő világáról mesél.

Gerőcs Péter – Elgurult a tízforintos: Aranyos novella, egy jellegzetes életérzést, egy ma már abszurdnak tűnő szituációt mutat be, ami akkor véresen komolynak számított. A kelet-nyugat összehasonlítást a végén kicsit didaktikusnak érzem.

Bendl Vera – Apám, én meg a rendszerváltás: Érdekes írás a rendszerváltás időszakának közhangulatáról, a várakozás izgalmáról, a közélet megváltozásáról, és a Kádárhoz való viszony alakulásáról. Tulajdonképpen nincs története, a szerkezete mozaikos, inkább csak egy folyamatot mutat be.

Gévai Csilla – Komolyan mondom: Egyedi hangvételű, valóban a fiatalokat megszólító novella. Itt sincs konkrét történet, hanem egy folyamatot, a narrátor felnövésének történetét látjuk és a háttérben ott vannak a történelmi események. A központi elem a Ceaușescu-házaspár kivégzésének magyarországi megítélése.

Mán-Várhegyi Réka – Egy lista néhány eleme: Megítélésem szerint a kötet egyik legerősebb írása. Egyedi atmoszférájú, máig ható problémákat felvető novella, ami a romániai rendszerváltásra, a Ceaușescu-rendszer bukására, a polgárháborúra és az erdélyi magyarok disszidálásának problémakörére fókuszál.

Karafiáth Orsolya – Foszlás: A novella témája fontos és érdekes lenni, hiszen a rendszer bukását azoknak a szempontjából mutatja be, akik a vesztesei lettek. Azonban a nézőpont itt is távoli, a szereplőkkel képtelenség azonosulni, így egyáltalán nem fogott meg. Semmilyen szinten nem érzem ifjúságinak az írást.

Molnár T. Eszter – Morze: Nagyon megszerettem ezt a novellát. Érzelmileg az egyik legerősebb, hiszen olyan témákat érint, mint a gyász, a veszteség, harag és a szerelem. És azt hiszem, ezek a témák állnak a legközelebb a kamaszokhoz is. Ráadásul itt a rendszerváltás csupán háttérként, életérzésként jelenik meg, a központban pedig egy család élete és a hétköznapok állnak.

Magyari Péter – Sztrájk: Igazi kamasz téma. Iskola, lázadás, szabályok megszegése. Természetesen a novella túlmutat az iskolai kereteken. Nagyon jó hangulatú írás, és valószínűleg a mostani kamaszok is élvezik a témát.

Kiss Judit Ágnes – A lánchídi csata: Számomra ez volt a kötet legjobb írása. Minden egyes mondata torokszorító, megrázó és mégis felemelő. Igazi ifjúsági novella, igazi hősökkel és örökérvényű üzenettel.

Szabó Borbála: Cecman és a többpártrendszer: A kötet zárónovellája igazi megkoronázása a kötetnek. Az iskolai környezetbe ágyazott történet tökéletesen lemodellezi a diktatúrák, a politikai pártok radikalizálódásának, a személyi kultusz kialakulásának rendszerét.

Összességében az Ezentúl lesz banán! kötet élvezetes olvasmány, ami tökéletes bemutatja a ’80-as, ’90-es évek világát, hangulatát, emellett a rendszerváltásról és a környékbeli országok politikai eseményeiről is képet kapunk. Bár a novellák egy része valójában nem ifjúsági, az írások többsége valószínűleg a kamaszok számára is érthető. Magyari Péter, Kiss Judit Ágnes, Szabó Borbála, Molnár T. Eszter és Mán-Várhegyi Réka novellája igazán kiemelkedő.