Erunder 
Hardcore Henry az első olyan hős, akivel a néző a teljes film alatt vizuálisan is azonosulhat. A közösségi finanszírozásból létrejött alkotás újszerű, kemény, pörgős, de sajnos vannak hibái is. Kattintás
Az FPS azaz First Person Shooter a számítógépes játékok világában használt fogalom, ami a belső nézetű játékmódot takarja. Miután az emberek ingerküszöbe az akciókkal, horrorokkal szemben folyamatosan csak nő, így várható volt, hogy az ál-dokumentum horror filmek után, jön a majd valami, ami szintén azt próbálja meg elérni nálunk, hogy közelibbnek, valóságosabbnak éljük meg a vásznon, képernyőn látott fikciót. A kérdés csupán az, hogy ugyanúgy bejön-e ez majd az embereknek, mint az Ideglelés (The Blair Witch Project) által megteremtett műfaj.
Az első FPS film kezdeményezés még 2005-ben volt, a Doom című játékból készült filmnél, ami egyébként borzasztóan kínos bukás volt, de a film végén látható pár perces belső nézetű lövöldözés egy új hullámot indított el.
2009-ben került fel a netre egy tesztfilm, a What’s in the Box?, amit nagy misztérium övezett, sokan úgy gondolták, nem véletlenül, hogy a Half Life 3 című játéknak a rendkívül jól sikerült reklámjához van szerencsénk. Ám mint kiderült tényleg csak egy tesztfilm volt, a játékot gyártó cégnek, a Valve-nak semmi köze nem volt hozzá.
A fenti példáknál még teljes mértékben érthető volt az FPS megjelenése, hiszen így, vagy úgy, de kapcsolódtak egy játékhoz. Viszont a Hardcore Henry-nél ilyen kapcsolat egyáltalán nincs, így jogosan feltételezhető, hogy pusztán csak a hatás kedvéért vették fel ilyen módon.
Ez a hatás nem is maradt el, hiszen még a Doom-ban is igazából a belső nézetű jelenetek voltak csak értékelhetőek, ám az említett élmény többekben ugyanaz lett, mint a kézi kamerás filmeknél volt először, azaz némi hányinger, émelygés a rángatózó felvétel miatt. Ezeknek az embereknek üzenném, ez sajnos a műfaj sajátja, ugyanis ez az amitől más lesz a végső produkció, mint egy sima fim.
Azoknak, akiknek viszont bejött a film, nem kell aggódni, hogy a gyenge gyomrúak miatt kaszálni fogják a trendet, hiszen a kézi kamerás horroroknál is láthattunk jó pár folytatást.
Hardcore Henry-hez egyébként nem csak a felvétel miatt kell erős gyomor. A fentebb látható kép még egy viszonylag lazább jelenetből van. Ennél csak véresebb, brutálisabb és kegyetlenebb gyilkolás sorozaton visz minket végig a film, gyakorlatilag faék egyszerű története.
Henry felébred, éppen szerelme szereli őt össze, mikor a legyőzendő főgonosz betör a seregével a laborba. Innentől Henry élete menekülésből és túlélésből áll, amiben fogalmazhatunk úgy, hogy nem játszható karakterek vannak a segítségében. A cél természetesen a gonosz legyőzése, de ehhez Henrynek egy csomó olyan emberen kell átlövöldöznie és verekednie magát, akik a történet szempontjából egyáltalán nem játszanak fontos szerepet, de akad közöttük olyan is, aki nagyjából egy pálya végi főellenségnek felel meg.
Látványban és pörgős akcióban tehát nincs hiány, viszont hiányoltam belőle a karakterfejlődést, a komoly színészi játékot, amire csak Tim Rothtól láthattunk benne példát, és végül, de nem utolsó sorban, ahogyan azt már említettem, egy bonyolultabb történet sem ártott volna, mert ez mégis csak egy film lenne. Itt jegyezném meg, hogy sok játéknak eszméletlenül fordulatos története van, jó színészekkel, és még a látványuk is jó, de sajnos nem mindenhol és mindig lehet ez így.
Értékelés: 100 pontból 60-at kap. A látvány, az eredeti ötlet és megvalósítás, a pörgés, a hangulatot megalapozó zenék és a tény, hogy a végére mégiscsak betudtak csempészni némi meglepetést a nézőknek megér ennyit. A veszített pontok pedig a fentikből egyértelműek. Kevésbé kellett volna játékosra gyúrni, több csavar, több színészi játék kellett volna ahhoz, hogy értékelhetőbb legyen a Hardcore Henry. Természetesen mikor elkezdjük nézni már az elején tudjuk mit fogunk kapni, de mégis mertük remélni, hogy az első tejesen belső nézetű film olyan lesz, ami nem pusztán agyatlan szórakoztatás akar lenni. Persze ettől még jó, csak ne úgy gondoljunk rá, hogy ez a film fogja megváltani a világot. Ez csupán egy új hullám kezdete, amiről azt hisszük, később a nagyobbak fognak kimaxolni.
MAFAB: 83%
IMDb: 6.9/10
