Idő (Shi gan / Time, 2006) - kritika - Corn & Soda

Idő (Shi gan / Time, 2006) – kritika

time-shi-gan.17704

A mai világ, a mai élet egyik legfőbb mozgatórugója a külső megjelenés, mely elengedhetetlen kellék, mondhatni egy útlevél mindenhez. Sikerhez, elismertséghez, elégedettséghez, boldogsághoz. A testi jellemzők megváltoztathatóak, ez azonban cseppet sem veszélytelen.

Kim Ki-duk, a kortárs koreai film egyik legkiemelkedőbb alakja, Idő című filmjében a szépészeti beavatkozást, ezt a nagyon mai problémát helyezi a középpontba. Az alkotás 2006-ban készült, létjogosultsága azonban még 2015-ben is megkérdőjelezhetetlen. Az Időben Kim Ki-duk egy drámai történetet mutat be, ami egyre inkább közel áll a mindennapok valóságához, melyet az ideális külső iránti vágy ural. A rendező egy plasztikai műtét folyamatának képei által ad naturalisztikus keretet a filmnek, mely jelenetek talán arra is szolgálnak, hogy objektíven tudjuk szemlélni a cselekményt, s ne vonódjunk bele teljesen az identitáskeresés- és vesztés tragédiájába.

13

A film középpontjában egy fiatal pár, Ji-woo és Seh-Hee áll, akiknek kapcsolata kihűlni látszik. A fiú incselkedik más lányokkal, a nő pedig ennek hatására elveszti hitét önmagában, szépségében, s egy szépészeti műtétre szánja el magát. Ezt a döntést nemcsak a saját maga iránti érzései, és csalódottsága miatt hozza meg, hanem azért is, hogy az új arc hatására ismét szerelmet ébresszen párjában, Ji-woo-ban, aki már talán nem vele akar lenni, hanem valaki mással. A film egy pontján, egy intim pillanatban a lány megengedi párjának, hogy mást képzeljen a helyére, ez pedig végzetes döntésnek bizonyul. Seh-Hee ezután ugyanis úgy dönt, ténylegesen meg kíván szabadulni attól az arctól, amiről lemondott a szerelme társaságában. A koreai kultúrában az arc elvesztése a megszégyenüléssel áll kapcsolatban, s ez a motívum jelenik meg a filmben is. Seh-Hee önmaga előtt szégyenül meg, így elveszti az arcát, majd ténylegesen meg is válik tőle.

time_2006

Kim Ki-duk az Időben arra mutat rá, hogy a külső jellemzők, az arc átalakítása kockázatos dolog, hiszen a test az identitás és az érzelmek hordozója, mely nélkül képtelenek lennénk bármilyen cselekedetre. A filmbéli műtét után felfedezhető ennek a gondolatnak a kibontakozása, hiszen Seh-Hee, arcának lecserélésével nevét is megváltoztatja, így a régi érzésekkel, de új emberként, egy új névvel kezdi meg egykori párja meghódítását. A rendező az új személyiséghez másik színésznőt választott, így még feltűnőbb a gesztusok, mozdulatok megváltozása az arc újraalkotásának hatására. Kim Ki-duk ezáltal is kihangsúlyozza, hogy a testi jellemzők megváltoztatásával együtt az én is átalakul, formálódik. A film több pontján is megjelenik az arc elvesztésének vagy feladásának motívuma, de nem egyszerűen arcvesztésről van szó, hanem hit- és identitásvesztésről is, ám mindezek okozója egy szépészeti beavatkozás, a külső megjelenés módosítása. A mű érzékletesen mutatja be a plasztikai műtétek végeláthatatlanságát, az író és egyben rendező is kiemeli, hogy ebben a folyamatban nincs lehetőség visszafordulásra, a test, jelen esetben az arc átalakításával eltűnik az addigi személyiség, s szinte magától értetődő a tragikus végkifejlet.

A rendező realisztikusan mutatja be a mai (nem csak a) koreai társadalomban jelen lévő problémát, a plasztikai műtétek hobbiként való kezelését. A beavatkozások naturalisztikus ábrázolása azonban nem szolgál elrettentésként, csak a test megváltoztatásának objektív bemutatása. Ebben a filmben valóban nem megszépítésről van szó, Seh-Hee nem szebb akar lenni, hanem egyszerűen csak más, valaki, aki majd szerelmet ébreszt Ji-woo-ban. Az önmagába vetett hit megingása jelenik meg a történetben, s ennek a hitnek a fontosságát emeli ki a készítő azzal, hogy a legdrasztikusabb változtatási módot, az arc átszabását, mint egyetlen választási lehetőséget kínálja fel. A film viszont nem az arc elvesztéséről vagy elengedéséről szól, hanem egy folyamatot mutat be, melynek fő alapeleme az arctól és egyben a személyiségtől való megválás.

time

Kim Ki-duk alkotásaiban központi szerep jut a vallás, s a kultúra bemutatásának. Filmjeinek cselekménye általában izolált helyszínen játszódik, s szélsőségesen naturalisztikusan jeleníti meg bennük az erőszak ábrázolását. E szempontok alapján nézve az Idő nem kapcsolódik szorosan a rendezői életműbe, mindössze a Bin-jip – Lopakodó lelkek (Bin Jip, 2004), s Az íj (Hwal, 2005) című filmekkel mutat rokonságot, melyekben szintén a férfi-nő kapcsolat áll a középpontban. Az Idő valóban kilóg a sorból, ám a koreai melodrámákat idéző, zavarba ejtő érzelemkitörésekkel együtt is Kim Ki-duk egyik kiemelkedő alkotásának tekinthető, melyben érzékletesen jelenik meg a párkapcsolat alakulásának és hanyatlásának folyamata, az identitáskeresés- és vesztés motívuma, s a személyiség elvesztésének hatására kibontakozó és megállíthatatlan őrület. Az Idő az évek múlásával sem veszít aktualitásából, a katarzis pedig a legjobb esetben is arra készteti a nézőt, hogy belenézzen a tükörbe.

Értékelés: 75/100

IMDb: 7,3/10

Mafab: 74%

Ez is tetszeni fog...