"Ez egyfajta küldetéstudat is bennünk, hogy életben tartsuk a magyar képregényt" - interjú Tálosi Andrással, a Zorro-képregény atyjával - Corn & Soda

“Ez egyfajta küldetéstudat is bennünk, hogy életben tartsuk a magyar képregényt” – interjú Tálosi Andrással, a Zorro-képregény atyjával

Mint korábban megírtuk, egy magyar csapat készít képregényt Zorro történetéből. Ennek kapcsán a képregény írójával és kiadójával, Tálosi Andrással készítettünk interjút.

Tálosi András

Corn & Soda: Hogyan született meg a képregény ötlete? Van-e valamilyen személyes jelentősége számodra Zorro alakjának?

Tálosi András: Zorro-t egész gyerekkoromtól kezdve kedveltem, és nagyon szerencsés együttállás lett, hogy pont az ő karakterével mesélhetek el egy történetet. Azt látni kell, hogy magyar piacra lényegében ismeretlen magyar alkotók ismeretlen magyar képregényeit kiküldeni nagy merészség, de szükség van rá, különben a magyar gyártású képregények eltűnnének a nyilvánosság elől. Ez egyfajta küldetéstudat is bennünk, hogy életben tartsuk a magyar képregényt.

Mivel sokféleképp próbálkoztunk ezzel, még saját magazinunk is volt, és mindenféle zsánert megpróbáltunk már a magyar piacon, kellett valami új, igazán úttörő dolog. Egyszer csak bekattant az ötlet, hogy mi lenne, ha meglicenszelnénk egy nemzetközi hőst, hogy képregényt készítsünk belőle a magyar piacra. És onnan nem volt megállás, egyenes út vezetett Zorróhoz.

C&S: Hogyan jött létre a képeregényes csapat? Régóta ismeritek egymást Vári Tamással és Vadas Mátéval?

T. A.: Tomival és Mátéval volt már közös képregénysorozatunk Fekete Holló címmel, és nagyon jól ment az együtt gondolkodás, így nem is volt kérdés, hogy először őket kérdeztem meg, van-e kedvük részt venni ebben a kísérleti projektben. Szerencsére igent mondtak.

C&S: Milyen rendszerességgel fog megjelenni a képregény?

T. A.:Háromhavonta fog érkezni egy-egy szám, de lehet, hogy ezt sikerül majd rövidebbre húzni.

C&S: Van-e már visszajelzés a képregény fogadtatásáról?

T. A.: Eddig két képregényes rendezvényen pörgettük meg mi magunk az első számot (ezen kívül az újságosoknál kapható) és a másodikon már rengetegen érdeklődtek a folytatás iránt. A fogadtatása tehát jó, és azt gondolom, hogy a kritikusok is jól fogadták, habár jellemzően kevés a képregénnyel foglalkozó portál.

C&S: Terveztek-e esetleg külföldi megjelenést is?

T. A.: A mi szerződésünk a magyar nyelvű megjelenésre szól, de tárgyalunk külföldi kiadókkal, hogy amint több rész is elkészül a sorozatból, elkezdjék például angolul is kiadni. De nagy álom, hogy Európában a nagyobb piaccal rendelkező országokban is körbefuthasson majd a széria.

forrás: sajtóanyag

 C&S: Hogyan ír az ember képregényt? Mennyiben más ez a folyamat, mint mondjuk novellát vagy regényt írni?

T. A.: A képregény formanyelve egészen más eszközöket használ, mint a prózáé, és habár alapvetően mindkettő tökéletes forma egy-egy történet elmesélésére, egészen másképp kell gondolkodni, amikor az ember egy novellát vagy egy képregény forgatókönyvét írja. A képregény esetében a leíró részek hiányoznak egy-egy jelenetnél, hiszen minden ilyesmit a rajz hivatott visszaadni. Igaz, hogy a képregény alapvetően lekorlátozza az olvasójának képzeletét, hiszen az olvasó vizuális szempontból mindent készen kap, akárcsak egy film esetében, de ez nem jelenti azt, hogy az olvasónak ne kellene megdolgoznia a képregény értelmezésével, hiszen sokszor tudnia kell megeleveníteni a kockákat, tudnia kell kitölteni esetleg a két képkocka közti „űrt” – és ezek csak a legalapvetőbb példák.

Én azt vettem észre, hogy minden esetben a legfontosabb, hogy az író tudja jól alkalmazni az adott formanyelvet és tudjon az olvasó fejével gondolkozni, és gondolom az olvasók is arra kíváncsiak inkább, hogyan készül egy képregény forgatókönyve, úgyhogy bocs az elméleti kitérőért.

Nem tudom, mások hogyan dolgoznak, az én munkafolyamatom az, hogy nagyjából belövöm a sorozat fő konfliktusát és dramaturgiai fordulatait, aztán lebontom azokat egy-egy füzetnyi történetre. A füzetnyi történeten belül pedig megírom, melyik oldalon hány képkockát szeretnék látni, milyen elrendezésben egymáshoz képest, aztán, hogy azokban mi történjen pontosan, melyik szereplő hol helyezkedik el, milyen szögből látjuk őket, éppen mit csinálnak, mit mondanak, stb. Szóval lényegében minden fontos dolgot leírok a rajzolónak, aki ezek alapján készíti el az oldalakat.

 C&S: Vannak-e más képregényötleteid? Számíthatunk-e esetleg valamilyen magyar képregényhősre?

Több projekt is van a fejemben, amiket szívesen megvalósítanék. Régi dédelgetett álmom egy olyan Biblia-feldolgozás, ami ügyesebben használná a képregény adta lehetőségeket, több fókusz kerülne a karakterekre, a személyes drámákra, és nem az lenne az ember érzése, hogy egy illusztrált könyvet olvas (sajnos szinte minden Biblia-feldolgozás ilyen).

Szerencsére van magyar képregényhősünk, a már emlegetett Fekete Holló, aki a XIX. századvégi Tabánban osztja az igazságot. Egyelőre parkolópályán tartjuk, de sokszor szóba került már hármunk közt, hogy jó lenne majd azt is folytatni.

Ez is tetszeni fog...