Interjú Zsótér Sándorral - Akárki lesz a Szegedi Szabadtérin - Corn & Soda

Interjú Zsótér Sándorral – Akárki lesz a Szegedi Szabadtérin

Az Akárkit, a legismertebb középkori moralitásjátékot a Szegedi Szabadtéri Játékok keretében mutatják be július 24-én Bodolay Géza rendezésében és Zsótér Sándorral a címszerepben.

Az Akárki olvasópróbája
Fotó: Csizmadia Attila

A Szegedi Szabadtéri Játékok történetének egyik legkülönösebb előadásnak próbái július 23-án indultak el. Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben sajtótájékoztató előzte meg az olvasópróbát és a jelmezek elfogadását.

Bodolay Géza, Harangozó Gyula, Herczeg Tamás és Hegedűs D. Géza az Akárki olvasópróbáján

A sajtótájékoztatón Herczeg Tamás, a szegedi Szabadtéri Játékok igazgatója és Harangozó Gyula, művészeti vezető elmondták, hogy az Akárki előadás egy alkalommal kerül bemutatásra és ingyenesen lesz megtekinthető. A gesztussal a színházi élménytől több hónapig megfosztott közönségnek szeretnének kedvezni. Elhangzott még, hogy a darab érdekessége az, hogy a Szegedi Szabadtéri előképének tekinthető salzburgi dóm előtti színházi nyári játékok keretében minden évben színpadra állítják az Akárkit, így a szegedi fesztivál mintegy 90 éves „adósságát” törleszti.

Sorbán Csaba és Zsótér Sándor az olvasópróbán
Fotó: Csizmadia Attila

Bodolay Géza, az előadás rendezője elmondta, hogy külföldi tanulmányai során meg tudta tekinteni az Akárkit. Bodolay Géza elmondta azt is, hogy a főszereplő neve megmutatja azt, hogy az Akárki személye lényegtelen: Akárki mi magunk vagyunk, az Ember. A darabban a legkülönbözőbb emberi tulajdonságok, erények és bűnök nyernek megszemélyesítést, ám a végén kiderül, hogy egyikük sem megfelelő társa az embernek a túlvilágba jutáshoz.

Bodolay Géza és Hegedűs D. Géza az ovasópróbán
Fotó: Dusha Béla

A humortól sem mentes előadásban két Kossuth-díjas művészt láthatunk. A címszereplőt Zsótér Sándor, a Halál és a Bölcs szerepeket Hegedűs D. Géza alakítja.

A Jótett és az Angyal karakterét Gidró Katalin ölti magára. A további szerepeket ismert szegedi színészek játsszák: Istenként és Testvérként Kosztolányi József, Szépségként Sebők Maya, Barátságként és Erőként Sorbán Csaba, Rokonként és Józanságként Balog József, valamint Vagyonként és Öt érzékként Farkas László Róbert lép színpadra.

Zsótér Sándor és Bodolay Géza az olvasópróbán
Fotó: Dusha Béla

A budapesti olvasópróba szünetében villáminterjút készítettünk Zsótér Sándorral, a szegedi Akárki előadás címszereplőjével.

C&S: Az Akárki egy középkori moralitás, melynek a főszerepét alakítod. Akárki egy elvont ember. Hogyan kell hozzáállni egy ilyen szerephez?

Zsótér Sándor: Ennek a szerepnek is konkrétnak kell lenni. Én nem tudok elvont lenni, csak konkrét szerepet tudok megformálni. Megfigyelem a figurát és Bodolay Géza rendező segít nekem abban, hogy összerakjuk a szerepet. Van az ő elképzelése, és az, amit én kölcsön tudok adni a szerephez. Ebből áll össze a konkrétum.

Ez az előadás hogyan fog megjelenni a Szegedi Szabadtéri nagy terében? Van erről már valami vízió?

Fogalmam sincs. Olyan jó, hogy most nem nekem kell ezzel foglalkozni, nem nekem kell erről vizionálni. Most ezt a Bodolay Géza fogja megtenni és ehhez én alázatosan állok.

A rendezői attitűdöd beindul akkor is, amikor színészként készülsz egy előadásra?

Nem indul be. Megszűnik.

Ez jó érzés neked?

Jó. Nagyon jó.

Zsótér Sándor az Akárki olvasópróbáján
Fotó: Csizmadia Attila

Sok színésszel, rendezővel beszélgettem, készítettem interjút az elmúlt években. Nagyon gyakran előjön a neved abban formában, hogy „A Zsótér”. Ezt az „A Zsótérságot” érzékeled”?

Valamennyire érzékelem. Hol kedvesen, hol gyalázkodva.

Neked a pályád során vannak olyan művészek, akik neve elé odarakod a hangsúlyos A névelőt, mivel erősen hatottak rád?

Persze, hogy vannak, de ők élnek, és nem szeretnék beszélni róluk.

Bodolay Gézával volt már közös munkátok?

Volt a közös főiskolás időszakunk, ami nagyon régen volt, illetve akkor dolgoztam vele, amikor Géza a kecskeméti Katona József Színház igazgató-főrendezője volt. Szerencsém volt, hogy elhívott Kecskemétre és akkor két olyan közös munkánk volt, amelyeket nagyon szerettem. Nagyon jó volt Kecskeméten dolgozni.

Hegedűs D. Géza, Bodolay Géza, Zsótér Sándor, Sorbán Csaba és Farkas László Róbert az olvasópróbán
Fotó: Csizmadia Attila

A színművészeti egyetemen művészi beszédet is tanítasz. Ez mit jelent?

Ez nem teljesen így van. Én szakmai tárgyat tanítok, de belecsavarodtam ebbe a témába pár éve és a nyelv még fontosabb lett számomra. Nem tudok attól szabadulni, hogy szeretném rávenni a hallgatóimat arra, hogy visszatérjünk az „adatszolgáltatóhoz”, a közléshez, a nyelvhez, ahhoz, hogy a nyelv mennyire gazdag, mennyire bonyolult és mennyire lényegi. Ezért nehéz feladatokat is adok a tanítványaimnak, olyanokat, amikkel talán később kevésbé szembesülnek, találkoznak a gyakorlati pályájukon.

A beszéd, a nyelv misszió számodra?

Nem is misszió, inkább mánia. Ez nem feltétlenül a szép beszéd versenyre való felkészülést jelenti, nem az artikuláció technikáját, hanem annak a szövegnek az értését jelenti, ami le van írva. Ne a szöveg helyett, vagy amellett, a fölött, vagy a mögött legyen a színész, hanem ha van valamilyen viszonya a szöveghez, akkor lehet, hogy közelebb tud kerülni hozzá.

A munkáid során a darabokra dramaturgként is tekintesz?

Nem, mivel nekem nagyon jó szakmai társam van ebben. A saját tapasztalataim mellett ott van mellettem Ungár Júlia, aki gyakran le is fordítja a darabot. Ungár Júlia az én „tudásom”, társ a munkámban és sokat tanulok tőle.

A mostani leállás után tudsz valamit arról, hogy legutóbbi rendezéseid, futó darabjaidnak mi lesz a sorsuk? Mi lesz a sorsa a Radnótis Száll a kakukk fészkére rendezésednek?

Szeretnék erre szellemes szót mondani: a Száll a kakukk fészkét elaltatta Kováts Adél, tehát levette a Radnóti Színház műsoráról. A doktor úr című Molnár Ferenc rendezésem talán visszakerül a Vígszínházban. A Nemzeti Színházas rendezéseim már nem lesznek, talán a Galilei élete című Brecht darabot kiírták a következő évadra, de számos más Nemzeti Színházas előadásomat elhullajtották, ahogy a Hippolütoszt is. A gömbfejűek és csúcsfejűek előadás volt az, amelyet utoljára rendeztem a Nemzetiben és nagyon sajnálom, hogy nem lesz már. Fáj érte a szívem, mivel Brecht A gömbfejűek és csúcsfejűek darabját igazán időszerűnek gondolom.

Sorbán Csaba és Zsótér Sándor
Fotó: Csizmadia Attila

A szegedi Akárki főszerepét követő munkáidról mit tudsz elmondani?

A Színművészetin tanítok, szeptembertől dolgoznék a Zsámbéki Gábor osztályával és csinálnék egy vizsgaelőadást Máté Gábor osztályának. Szombathelyen életem első Beckett rendezésnek fogok neki, melynek A játszma vége a címe. Van egy olyan székesfehérvári munkám, ami elmaradt a járvány miatt, és amire valószínűleg tavasszal kerül majd sor.

Köszönöm a beszélgetést.

Ez is tetszeni fog...