Játssz a Corn & Soda és a Mafab közös nyereményjátékán! - Corn & Soda

Játssz a Corn & Soda és a Mafab közös nyereményjátékán!

A Corn&Soda Magazin és Magyarország legnagyobb filmes adatbázisa, a Mafab közös nyereményjátékának keretén belül most ismét páros mozijegy kerül kisorsolásra. A játékban való részvételhez mindössze annyit kell tennetek, hogy megírjátok, melyik a három kedvenc sci-fi filmetek.

 Segítségképpen használhatjátok a Mafab listáját, melynek hatására mi is összeállítottuk a sajátunkat.

 Válaszaitokat 2017. 02. 26. 00:00-ig a cornandsoda@cornandsoda.com e-mail címre várjuk névvel, lakcímmel és telefonszámmal együtt. A nyereményjáték leírását a cikk alján találjátok meg.

 Továbbá ne felejtsétek el like-olni a Corn&Soda-t és a Mafabot, nehogy lemaradjatok a további nyereményjátékainkról! Sok szerencsét kívánunk és persze jó böngészést a Mafab, illetve a Corn & Soda kedvenc sci-fijei között!

#1 Mátrix (The Matrix, 1999)

Természetesen az első rész, mely korszakalkotó volt, és megváltoztatta az emberek világnézetét a sci-fi filmekkel kapcsolatban. Izgalmas, eredeti ötlet, amely megpróbálta egyensúlyban tartani a tudományos-fantasztikus és a valós élet jelenlétét, mellette pedig a hit témáját is képes volt beemelni.

 #2 A Birodalom visszavág (Star Wars: Episode V – The Empire Strikes Back, 1980)

Sokan máig a legjobb Star Wars-filmnek tartják, és talán nem is nagyon férhet ehhez a megállapításhoz kétség. A Birodalom visszavág minden pozitívumot megtestesít, amiért rajongunk a Csillagok háborúja univerzumában. Szeretjük továbbá azt is, amikor egy második rész rá tud ígérni (igen, tudjuk, összesen az ötödik, de akkor is a második marad) az elsőre, ha pedig ilyen méretben teszi, akkor különösen. A különböző filmes listákon nyilván felhúzza a rengeteg rajongói szavazat, és a gyermeki nosztalgia is hatalmas faktor, de ne legyünk igazságtalanok: nem csupán rajongóknak kötelező darab; abszolútértéken is kiváló produkcióról beszélhetünk.

 #3 Az ember gyermeke (Children of Men, 2006)

Nem, nem és nem. Alfonso Cuarón legjobb sci-fije nem egy IMAX optimalizált, 3D-s valóságshow. A Gravitáció (Gravity, 2013) a látványt leszámítva nyomába sem érhet az igazi aduásznak, Az ember gyermekének. Zseniálisan sötét vízió, parádés színészi alakítások és olyan egyedi atmoszféra, amivel kevés film rendelkezik sci-fin innen és túl. Ez a film a modern idők Szárnyas fejvadásza; az akkori korszellem még nem értette, de azóta kultfilmmé vált. Az Akadémia, meggyőződésünk, hogy Cuarónt azért is szórta meg a 2014-es gálán, mert rájöttek, hogy hatalmas bakot lőttek, amikor nem ismerték fel Az ember gyermeke zsenialitását. Ez persze nem az első és utolsó ilyen történet, azonban érdekes párhuzam Emmanuel Lubezki esete is, aki már akkor szakmájának mestere volt, azóta azonban ennél klasszisokkal gyengébb filmekért is automatikus Oscar-díj jár neki. Na és a fenti mondatokkal csak megkarcoltuk a felszínt, miért is ennyire jó film Az ember gyermeke.

A három befutó után következzenek a szerkesztőség további kedvencei, a teljesség és a sorrendiség igénye nélkül.

Az ötödik elem (The Fifth Element, 1997)

Nos, lehet nem szeretni Bruce Willist ebben a filmben? (Nem!) Luc Besson sci-fije nagyon szórakoztató, ugyanakkor legalább ilyen mértékben elgondolkodtató is: az univerzumnak szüksége van egy hősre, de vajon milyen egy hős a XXIII. században?

 A neve: Mr. Senki (Mr Nobody, 2009)

Egy sci-finek az a feladata, hogy gondolkodásra késztesse a nézőt, és ez a film pontosan ezt teszi. Emellett pedig egy olyan kérdésre keresi a választ, mellyel talán hamarosan nekünk is szembe kell néznünk. Életünk során ugyanis számos fontos döntést kell hoznunk, ám bizonyára máshogy cselekednénk, ha megvizsgálhatnánk, milyen jövő is áll előttünk…

 A szem tükrében (I Origins, 2014)

Mike Cahill filmje nem az űrlényes értelemben vett sci-fi, de igazán elgondolkodtató alkotás, amelyben az emberi íriszt veszik analízis alá tudósok. Hamarosan kiderül, hogy teljesen egyedi mintázatokat hordoz a szem, és a felfedezések megváltoztatják az emberiségről alkotott képet. Megrázó és elgondolkodtató történet.

 Super 8 (2011)

A szórakoztató sci-fik sorát erősítő Super 8 a most hihetetlenül sikeres Stranger Things hangulatát idézi, amelyben gyerekek harcolnak meg a veszélyes űrlényekkel. Humoros, fordulatos, akcióval telített Spielberg-film.

 Terminátor 2. – Az ítélet napja (Terminator 2: Judgment Day, 1991)

Léteznek elgondolkodtató sci-fik, léteznek szuperlátványos munkák és léteznek olyanok, amelyekben a kettő találkozik is egymással. Meg persze létezik a Terminátor 2, amely sok szempontból megreformálta a nagyköltségvetésű, hollywoodi ízlés szerint (is) készült tudományos-fantasztikusok műfaját. Kevés olyan filmet lehetne mondani, amely ennyire hatással volt az egész filmiparra a gyártástechnikától kezdve a történetírásig, no meg persze az egész akkori fiatal generációra. Egy teljesen B-kategóriásnak indult franchise-t robbantott be James Cameron, és helyezte az egészet az Olimposz tetejére. A film önmagáért beszél, nem igényli, hogy bárki is ódákat zengjen róla. Az azonban elgondolkodtató, hogy nagyjából ez a produkció képes azóta is életben tartani a Terminátor-álmot, és ámítani a rajongókat; talán egyszer még látnak ehhez foghatót a filmvásznon.

 Jelek (Signs, 2002)

A Jelek is nagy kedvencünk a műfajban, ami azért inkább dráma: egy idegentámadás kellős közepén olyan kérdéseket boncolgatni, mint a vallás és a hit, az nem semmi dolog, és ennél tökéletesebben aligha oldhatták volna meg. Ez a film azt bizonyítja, hogy a valódi – nem kamu és erőltetett – drámaiság és a sci-fi megfér egymás mellett. Ráadásul egy UFO-s sztoriban, ahol a földönkívüliek csak másodhegedűsök, még nagyobb teljesítmény. M. Night Shymalan zsenije talán itt mutatkozott meg a legjobban.

 Különvélemény (Minority Report, 2002)

A Különvélemény amellett, hogy izgalmas és csavaros mozi – és még Colin Farrell is meglepően jól játszik benne –, komoly kérdéseket feszeget. Voltaképp a predesztinációt próbálja körbejárni, nem is akárhogyan: nem egy csöpögős hollywoodi, Oscar-orientált drámával, hanem egy ténylegesen jól megmunkált és kidogozott jövőbeli történettel, amelyen, ha rendelkezésünkre állna a technika, valóban komolyan el kellene gondolkodnunk.

 Mentőexpedíció (The Martian, 2015)

Egyike azon igazán kivételes sci-fiknek, amelyekben valóban minden benne van: amitől sci-finek nevezhetjük azt a műfajt. A tudomány és a fantasztikum is megvan benne, ráadásul hihetetlenül jó arányban. Ami pedig még különlegesebbé teszi az, hogy minden intelligenciája és tudományos pontossága mellett mer igazán vicces lenni. Kemény és mai mondanivalót tálal olyan köntösbe csomagolva, amely mindenki számára fogyaszthatóvá teszi – persze ne feledjük el: kellett mindehhez egy szuper könyv is. Itt írtunk bővebben a filmről és a könyvről.

 Eredet (Inception, 2010)

Ha úgy vesszük, minden film legfontosabb eleme a történet, a forgatókönyv. A látvány csupán másodlagos – az a körítés, amivel hangulatot lehet megteremteni a mondanivalónak. Ennél a filmnél mindkettő jelen van, ráadásul egészen kivételes minőségben. A tudatalatti befolyásolása, általa a személyiség megváltoztatása érdekes ötlet és téma, melyet ebben a filmben a sci-fi és a thriller elemeivel vizsgálnak meg. Instant klasszikus.

 A kétszáz éves ember (Bicentennial Man, 1999)

A Robin Wiliams főszereplésével készült film egy olyan csodálatosan elkészített, egész családnak szóló film, melyet – szerintünk – mindenkinek látnia kell. Egyszerre szól olyan science fiction-témákról, mint a robotok öntudatra ébredése vagy társadalomban elfoglalt helye, valamint az emberi érzelmekről: szerelemről, barátságról, illetve az örök kérdésről, hogy kik is vagyunk, és hol a helyünk a világban.

 A bolygó neve: Halál (Aliens, 1986)

Ebben a filmben James Cameron mesterien vegyítette a horrort a tudományos fantasztikummal – és a kommandós filmek jellegzetességeivel tökéletes elegyet alkotott. Ismét egy második rész, ami képes emelni az első rész színvonalán.

 Űrgolyhók (Spaceballs, 1987)

Meglepő lehet a legjobb 3 sci-fi film közé „beékelni” a Csillagok Háborúja (Star Wars, 1977) eme szatíráját, de nem tudunk megfeledkezni az Űrgolyhókról, mely korának igazi sztárparádéját sorakoztatja fel. Maga a film nem csak a jól megszokott klisékkel dolgozik; azoknak is kiváló szórakozás, akik a Star Wars univerzumot tekintve teljesen laikusak.

 Szárnyas fejvadász (Blade Runner, 1982)

Ridley Scott Szárnyas fejvadásza igazi mérföldkőnek számít a filmtörténelemben. Nemcsak a cyberpunk műfaj alapjait fektette le Hollywoodban, hanem a sci-fi és a film-noir olyan elegyét alkotta meg, amilyet azóta még senki. A Scott-Ford páros alkotása korának nem volt sikeres darabja, hiányzott az igazi akció, hiányoztak a műfajra jellemző tipikus elemek; inkább egy társadalom/jövőképet álmodott vászonra, melynek hamarosan érkező remake-je remélhetőleg hordozni fogja eme stílusjegyeket.

 Vissza a jövőbe (Back to the Future, 1985)

A Vissza a jövőbe az időutazás alapvető problematikáit fejtegeti, vagyis egy olyan témát boncolgat, melyen mindenki elgondolkodik néhanap. Emellett remek színészek humoros és izgalmas kalandokat jelenítenek meg előttünk, tehát egy szóval sem mondhatjuk, hogy ez a film nem szórakoztató. Merthogy az. De még mennyire!

 Donnie Darko (2001)

A Richard Kelly rendezte alkotás a képzelet-álom-valóság határmezsgyéjén mozog, ráadásul jelen, múlt és jövő is erőteljesen keveredik benne. Nehezen behatárolható film, mely azonban mind képileg, mind zeneileg kiemelkedő.

 Metropolis (Metropolis, 1927)

Fritz Lang már a húszas években – egy némafilmben – megmutatta, hogyan is kell ezt a műfajt jól csinálni. Alkotása nem csak filmtörténeti mérföldkő, hanem olyan utópia (vagy inkább disztópia), melyet igencsak nehéz felülmúlni.

2001: Űrodüsszeia (2001: A Space Odyssey, 1968)

Ha a sci-fi kerül szóba, akkor Stanley Kubrick neve egyértelműen megkerülhetetlen. A 2001: Űrodüsszeia 1968-ban minden módon meghaladta a korát, története pedig még ma is izgalmas: egy űrhajó fedélzeti komputere, HAL 9000 tudatára ébred és a legénység ellen fordul. Kétségtelenül a műfaj egyik legjobbja, és ez pont azoknak a lassú beállításoknak köszönhető, melyek miatt sokan ki nem állhatják. Bővebben itt írtunk a filmről.

Sztalker (Stalker, 1979)

Andrej Tarkovszkij filmje egy olyan sci-fi, melyben nem a mesterséges intelligencia vagy a természetfeletti kap szerepet, hiszen mindannak a kivetülését látjuk, ami a szereplőkben van. A környezet aszerint változik, ahogy az ő belső világuk, s a film valójában filozófiai értekezés az élet kikerülhetetlen kérdéseiről. A kötelező filmek rovatunkban is írtunk erről.

A nyereményjáték leírása:

  1. A játékban minden 18. életévét betöltött, magyarországi lakcímmel rendelkező magánszemély részt vehet. Kivételt képeznek ez alól a szerkesztőségek munkatársai.
  2. A játék időtartama: 2017. 02. 15-től kezdődően 2017.02.26 (0:00)-ig.
  3. A játékban való részvétel feltétele a Corn&Soda közösségi (Facebook) és weboldalán megjelenő kérdés e-mailben történő helyes megválaszolása.
  4. A Corn&Soda Magazin (továbbiakban Szervező) 2 főre szóló mozijegyet sorsol ki, amelyet a Mafab biztosít a Szervező számára.
  5. A páros mozijegy Magyarország összes Cinema City mozijában felhasználható (kivéve a Palace Mammut mozit), ezek listája elérhető itt. (http://www.cinemacity.hu/cinemas)
  6. A páros mozijegy sorsolásának időpontja 2017. 02. 27. 12:00. A nyeremény készpénzre vagy más nyereménytárgyra nem átváltható, a nyeremény nem átruházható! A nyereményjegyek egy (a moziműsorban szereplő) szabadon választott, 2D-s előadás megtekintésére használhatóak fel.
  7. A Szervező a nyeremény darabszámának megfelelő számú nyertest sorsol. A nyertese(ke)n túl továbbá a nyeremény darabszámával megegyező számú további pótnyertes kerül kisorsolásra, aki(k) akkor lép(nek) a nyertes helyébe, amennyiben a nyertes 24 órán belül bármely okból nem elérhető, illetve nem értesíthető.

Ezek is tetszhetnek...

hu_HUHungarian
hu_HUHungarian
%d blogger ezt szereti: