Kötelező filmek – A falu (The Village, 2004) - Corn & Soda

Kötelező filmek – A falu (The Village, 2004)

Forrás: imdb.com

Mivel legutóbb arról írtam nektek, milyen fontos, sőt – sok esetben – mindenható személy a rendező egy film készítése során, úgy döntöttem: e soron következő cikkben az operatőr pozíciójáról mesélek. Mert bizony ő – legtöbbször – legalább olyan fontos, mint a rendező! És ha már mese: az elmélethez A falu (The Village, 2004) című „rémmesét” ajánlom, amelynek képeit Roger Deakins, minden idők egyik legjobb operatőre teremtette meg.

Rövid definíciója szerint az operatőr a filmkészítés során a képért közvetlenül felelős személy. Ugyanakkor bizonyos gyártási szisztémákban – például a hollywoodi filmgyártásban – az operatőr feladatkörét több, a képkészítés különböző területeire szakosodott munkatárs tölti be: a világításért például a vezető operatőr (director of photography) felel, a kamera mögött pedig a forgató operatőr (kameraman) ül. „Az operatőr – a film stiláris koncepciójának figyelembevételével és a rendezővel egyeztetve – dönt a forgatás során alkalmazott technikai eszközrendszerről”, tehát arról, hogy milyen nyersanyagra, milyen kamerával forogjon a film, milyen kameramozgató berendezéseket és lámpákat használjanak, továbbá milyen trükköket alkalmazzanak.

Forrás: imdb.com

Operatőr – a rejtőzködő, az alkalmazkodó

Az operatőr legfontosabb segédei a fővilágosító és a kameraman. Előbbi az operatőr instrukciói alapján – a világosítók segítségével – összehangolja az egyes beállításoknál alkalmazott fényforrásokat, utóbbi pedig a kameratechnikát figyeli, illetve általában a felvétel során kezeli a felvevőgépet. Az operatőr – mint a film látványvilágáért felelős főmunkatárs – a forgatás megkezdése előtt gyakran egyeztet a díszlet-, a látvány- és a jelmeztervezővel, a forgatás során pedig a maszkmesterrel. Tehát joga van beleszólni a helyszínek, a díszletek, valamint a szereplők sminkjének kinézetébe is. Mindemellett azt is ő dönti el – természetesen a rendezővel karöltve –, hogy a felvétel jól sikerült-e vagy sem. A modern gyártási technológia ma már lehetővé teszi, hogy a rendező és az operatőr kontroll monitoron kövesse nyomon a felvétel folyamatát, így az operatőr már a forgatás ideje alatt ellenőrizheti, hogyan mutatnak a képernyőn az egyes beállítások.

„Annak ellenére, hogy az operatőr aktívan végigkíséri a filmkészítés szinte teljes folyamatát, a mai napig vita folyik arról, mennyiben tekinthető szuverén alkotónak, hiszen személyisége, ízlése nem vetülhet igazán felismerhetően a képekre. Az operatőr művészi tehetsége, szakértelme ebben a rejtőzködő, alkalmazkodó szerepben mutatkozik meg – bizonyos fokig kiszolgáltatottjaként a rendező vagy a producer sikerének.”

Forrás: imdb.com

A legnagyobbak – és rendezőtársaik

A fenti idézet jól mutatja, hogy hiába ismerik el díjakkal – vagy bármivel – az operatőrök munkáját és tehetségét, valójában igencsak háttérbe vannak szorítva, és sokszor épphogy csak kikukucskálni tudnak a rendező mögül. Ennek ellenére a filmtörténet természetesen számon tartja a sikeres filmek operatőrjeit, ahogyan a nagy újítókat, kísérletezőket is. „A szovjet-orosz Eduard Tissze és Mihail Kaufman (szovjet avantgárd), az amerikai Gregg Toland (mélységélesség), Henry Alekan, Haskell Wexler, a magyar származású Zsigmond Vilmos, Kovács László (Új Hollywood), a francia Raoul Coutard (francia új hullám, kézi kamera), a cseh Miroslav Ondříček (csehszlovák új hullám), az olasz Gianni Di Venanzo (hosszú beállítás), Giuseppe Rotunno, Vittorio Storaro, a svéd Sven Nykvist, a német Robby Müller, Dietrich Lohmann (német új hullám), a magyar Somló Tamás, Kende János (hosszú beállítás), Koltai Lajos, Ragályi Elemér (kézi kamera) valamennyien a filmtörténet jelentékeny stílusművészei.”

És e felsorolást még bőven lehetne folytatni… A filmtörténet nagykönyvében ugyanis számos kiváló operatőr szerepel, akiknek nevét legalább annyira fontos egy életre megjegyezni, mint a legnagyobb rendezőkét. S ha már szóba hoztam a rendezőket, akkor gyorsan elmondom: a jelentős operatőrök életműve gyakran szorosan összekapcsolódik egy-egy rendezőével. Nézzünk is néhány párost: Eizensein és Tissze, Dziga Vertov és Mihail Kaufman, Godard és Coutard, Bergman és Nykvist, Antonioni és Di Venanzo, Wim Wenders és Robby Müller, Szabó István és Koltai Lajos – egész szép felsorolás, de ezt is lehetne még bővíteni…

Forrás: imdb.com

„Minden idők legjobbja”

Ehelyett viszont kiemelem azt az operatőrt, aki a CineFix tízes listája szerint minden idők legjobbja. Ő Roger Deakins, akinek olyan filmek képeit köszönhetjük, mint A remény rabjai (The Shawshank Redemption, 1994), a Fargo (1996), Az ember, aki ott se volt (The Man Who Wasn’t There, 2001), a Bőrnyakúak (Jarhead, 2005), a Nem vénnek való vidék (No Country for Old Men, 2007) vagy a Sicario – A bérgyilkos (Sicario, 2015) – hogy csak az életmű töredékét említsem. Ám már e néhány cím is remekül példázza Roger Deakins kiválóságát. Ahogyan A falu című film is – már önmagában is!

A történet egy erdei faluban játszódik, ahol egy izolált közösség él, melynek tagjai az erdőben lakozó titokzatos lényektől tartanak. Nem beszélnek róluk, és nem mennek be az erdőbe – ezzel biztosítják a békét, s azt, hogy a teremtmények se törjenek be a faluba. Egy napon azonban veszélybe kerül ez a béke: egy fiatalember ugyanis kitalálja, hogy az erdőn át bemegy a városba, hogy gyógyszereket hozzon a falu lakóinak. A maradi közösséget felbolygatja az ötlet, és hamarosan elszabadul a pokol…

Forrás: imdb.com

M. Night Shyamalann filmjének főszereplői John Hurt, Sigourney Weaver, Bryce Dallas Howard és Adrien Brody. Az ő játékuk által elevenedik meg a rettenet, de a vészjósló, rémmesékbe illő környezet nélkül A falu messze nem lenne olyan remek, mint amilyen. És ezt a környezetet minden idők legjobb operatőrének szemén keresztül láthatjuk, s ez feledhetetlen élmény!

Miért kötelező megnézni? Mert olyan film, amely bizonyítja, hogy a képi világnak óriási szerepe van abban, milyen atmoszféra öleli körbe a nézőt.

Forrás: Film- és médiafogalmak kisszótára

Ez is tetszeni fog...