Kötelező filmek – A vonat érkezése (Arrivée d’un train á la Ciotat, 1896)

Kötelező filmek – A vonat érkezése (Arrivée d’un train á la Ciotat, 1896)

Forrás: imdb.com

Jeles nap a mai: 157 évvel ezelőtt ezen a napon született Auguste Lumière! Ő és fivére, a szintén októberi születésű Louis korszakalkotó szerepet játszottak a fotográfia és a film történetében; egyebek mellett az ő nevükhöz fűződik a mozgófilm vetítésére alkalmas kinematográf (Cinématographe) létrehozása és szabadalmaztatása. A mai napon rájuk emlékezem, róluk mesélek nektek, és azon filmjüket ajánlom, mely számomra egyet jelent a mozi születésével – ez pedig A vonat érkezése (Arrivée d’un train á la Ciotat, 1896).

Akik megvalósították a mozgófényképezést

Auguste és Louis Lumière a kelet-franciaországi Besançon-ban látták meg a napvilágot. Már gyermekkorukban közel kerültek a fényképezéshez, édesapjuk ugyanis fiatalon arcképfestéssel foglalkozott Párizsban, a dagerrotípia feltalálását követően pedig fényképészeti műtermet nyitott Besançon-ban. A Lumière család az 1870-es években azonban maga mögött hagyta Besançon városát; Lyonba költöztek. Auguste és Louis a város legelőkelőbb iskolájába, a magas színvonalú műszaki és technológiai ismereteket nyújtó La Martinière-be jártak, és kiválóan teljesítettek. És ez még nem minden, hiszen a szabadidejükben sem csak úgy múlatták az időt, hanem vegyészeti tanulmányokkal foglalkoztak, illetve fotográfiai kutatásokat végeztek apjuk fényképészeti laborjában. Az édesapa üzlete már a csőd küszöbén állt, mikor a fiúk 1882-ben felfedeztek egy fényérzékeny fémlapot, amely forradalmi találmánynak számított. Az anyagi haszon borítékolható volt, a család így létre is hozott egy üzemet – amely a Lumière és Fiai nevet kapta –, ahol 1886-tól már százezres nagyságrendben gyártották a fényképezéshez jól használható terméket.

Forrás: mafab.hu

A Lumière fivérek nevéhez összesen 170 különböző műszaki szabadalom és technikai újítás fűződik, ám ami először eszünkbe jut velük kapcsolatban, az az, hogy megvalósították a mozgófényképezést. Édesapjuk – aki 1892-ben visszavonult – 1894-ben egy párizsi bemutatón vásárolt nekik egy Thomas Edison-féle kinetoszkópot (amely egy nagyméretű vetítőgép, egyszemélyes kukucskáló mozi volt). A mozgókép készítésének kérdése mindig is foglalkoztatta a fivéreket, így nem meglepő, hogy számos lehetőséget láttak a kinetoszkópban, amelyet átalakítva létrehozták a kezdetben még névtelen, később viszont Cinématographe-nak (magyarul kinematográfnak) nevezett készüléket, mely egyszerre volt alkalmas mozgókép rögzítésére és vetítésére.

„A viszonylag csekély súlynak (körülbelül 8 kilót nyomott Edison találmányának több száz kilójával szemben), továbbá annak köszönhetően, hogy a készüléket felvevő-, vetítő- és filmelőhívó gépként egyaránt lehetett használni, ráadásul nem igényelt elektromos áramot (kézi erővel hajtották és izzított mész fényével oldották meg a világítást) a hordozható Cinématographe-ot bárhol fel lehetett állítani.”

Vetítés a Grand Caféban

Auguste és Louis Lumière e találmányt először 1895. március 22-én mutatta be a Société d’Encouragement à l’Industrie Nationale konferencián. „Ezt követően kamerájukat továbbra is tudományos célú eszközként népszerűsítették, fényképészeti kongresszusokon és tudományos társaságok tanácskozásain állították ki, mígnem 1895 decemberében sor került leghíresebb és legnagyobb hatású bemutatójukra: tíz filmet vetítettek le fizető közönség előtt a párizsi Grand Caféban.” Nos, talán egyetérthetünk abban, hogy legtöbben ezt a dátumot tartjuk a mozi születésnapjának, ám „valószínűleg nem ők voltak az elsők, akik mozgóképeket vetítettek vászonra fizető közönség előtt. Ez a dicsőség minden bizonnyal a német Max Skladanowskyt illeti, aki ugyanezt megtette Berlinben, mégpedig két hónappal a Cinématographe nagy visszhangot keltett nyilvános bemutatása előtt. Ám annak ellenére, hogy egy versenytársuk lekörözte őket, a jó üzleti érzékkel rendelkező Lumière fivérek azonnal ismertek lettek egész Európában és az Egyesült Államokban, s beírták nevüket a filmtörténetbe.” Ebben kétségkívül közrejátszottak a Cinématographe már említett kedvező műszaki jellemzői, amelyek számos előnyt biztosítottak számukra a piaci versenyben mind a filmkészítést, mind a bemutatást illetően. Talán nem mondok semmi meglepőt, de azért leírom: a Cinématographe népszerűsége az Egyesült Államokban jócskán túlszárnyalta a legfontosabb amerikai versenytárs, Edison találmányát. Kezdetben tehát egyértelműen a Lumière fivérek uralták az egész nemzetközi piacot, és nekik köszönhetően a mozgókép óriási népszerűségre tett szert.

A vonat érkezése
Forrás: imdb.com

A fivérek elsősorban dokumentum-jellegű mozgóképeket készítettek, ám munkáikat látva bátran kijelenthetjük, hogy nemcsak a híradó, a dokumentum- és a szkeccsfilm, hanem a burleszk megteremtőiként is számon tarthatjuk őket. Auguste és Louis hosszú időn keresztül kitartottak a film mellett: az 1907-es évben szabadalmaztatták a színes felvételek készítését lehetővé tevő autokróm eljárást, továbbá kísérleteztek a 3D-s mozival is. Az idő előre haladtával azonban megváltozott az érdeklődésük, és az orvostudományban kerestek új kihívásokat. Többek között fehérjekutatással, égési sebek kezelésével, valamint érzéstelenítési problémákkal foglalkoztak, s körülbelül 200 szabadalmat jegyeztek e területen is. Munkásságuk elismeréseként 1936-ban mindkét testvér a Francia Becsületrend főtisztje lett.

Egy vonat filmtörténeti jelentőségű megérkezése

Fantasztikus, tehetséges, kivételes emberek voltak – fogalmazódik meg bennem minden alkalommal, mikor a Lumière fivérekről hallok, olvasok vagy éppen valamelyik filmjüket nézem, s annak ellenére is az ő nevüket kötöm össze a mozi születésével, hogy tisztában vagyok vele: a mozi története nem egyetlen forradalmi újdonsággal kezdődött. Ahogy az Oxford Filmenciklopédiában is olvashatjuk: „a mozgóképek első bemutatásának időpontja Edison kinetoszkópjának 1893-beli tökéletesítése és a Lumière fivérek 1895-ös, Grand Café-beli előadása közé tehető”. Ezt minden alkalommal, mikor kezembe veszem a kötetet, újra és újra tudatosítom magamban, hiszen, ha meghallom azt a kifejezést: a mozi születése, nekem azon nyomban Auguste és Louis Lumière, s A vonat érkezése ugrik be.

A vonat érkezése
Forrás: mubi.com

És ezzel el is érkeztünk oda, hogy jó szívvel a figyelmetekbe ajánljam ezt a filmet. Nehéz lenne barokkos körmondatokban mesélni róla, hiszen egy 1 perces alkotás, amelyet tökéletesen leír a címe. Egy vonat megérkezését láthatjuk benne, szóval mondhatnánk, hogy „semmi különleges”, de gondoljunk csak bele: ez az egyik első mozgókép, amely szerves része annak a folyamatnak, melynek során elkezdődött a vászonra vetített filmek története. S ha ebbe belegondolunk, akkor megérezzük, hogy ez nemcsak különleges, hanem szinte maga a csoda.

Miért kötelező megnézni? Mert fontosabb és jelentőségteljesebb mű, mint gondolnánk. És mert az a két ember, aki készítette, kiemelt szerepet játszott a mozi születésében. Vagy mondhatnám azt is: talán, ha ők nem lettek volna, nem lenne mozi sem…

A filmet ITT tudjátok megnézni.

Forrás: Oxford Filmenciklopédia/Film- és médiafogalmak kisszótára/A mozgókép bűvöletében: Auguste Lumière 150

Ez is tetszeni fog...