Lefagyasztva - Corn & Soda

Lefagyasztva

Az öröklét az ember hőn áhított vágya, amióta világ a világ. Az elixírre azonban még vári kell. Vajon -196 Celsius-fokon?

Az ember minden korban próbálta megtalálni a halál ellenszerét, nehezen tud szembe nézni az elmúlással. A 20. század közepétől kezdtek a krionikával (mélyfagyasztás) foglalkozni. Robert C. W. Ettinger, a nagy sci-fi rajongó fizikatanár 1964-ben megjelent A halhatatlanság lehetősége című könyve bestseller lett és pár éven belül létrejöttek az első hibernálással foglalkozó intézmények Amerikában. Ő maga 1976-ban hozta létre a Cryonics Institute-ot.

Ezeken a helyeken -196 Celsius-fokos, folyékony nitrogénnel telt tartályokban őrzik a testeket, abban a reményben, hogy a halált okozó betegség gyógyíthatóvá válik, és a fejlett utókor feltámasztja a holtakat.

Jelenleg a világon három intézményben végeznek virtifikálást, és tárolják is a testeket, az arizonai Alcorban, a michigani Cryonicsban és a moszkvai KrioRusban. Ezzel az eljárással ugyan megőrizhetők a sejtek és a szövetek, de eddig még egyetlen test újjáélesztését sem próbálták meg. Ennek tudományos sikerességére pillanatnyilag nincs bizonyíték. Az eljárás számos jogi, örökösödési, erkölcsi problémát is felvet.

Erre a témára épül Don DeLillo – a 2019-ben elhunyt rettegett irodalomkritikus, Harold Bloom szerint a jelenkor egyik legnagyobb amerikai írójának – új regénye. A posztmodern író az USA-ban 2016-ban, nálunk 2020-ban megjelent könyve azonban több mint egy sci-fi regény.

A Nulla K. Kazahsztán és Kirgizisztán határában lévő kietlen tájra visz el bennünket. Ide érkezik meg a 34 éves Jeff, akit apja arra kért, hogy kísérje el őt és feleségét, legyen velük az utolsó pillanatban, mielőtt hibernálják őket. Jeff ezen a szürreális helyen – ahol a testek „Csak állnak és várnak. A világ minden ideje az övék.” – szembesül élet és halál nagy kérdéseivel. Végiggondolja, hogyan is él ő, milyen kapcsolata van az őt kamaszkorában elhagyó apjával, Ross-sal.

Ross és Artis – Jeff mostohaanyja – a nő gyógyíthatatlan betegsége miatt döntenek úgy, hogy együtt távoznak el ebből a világból. Jeff szkeptikus az eljárással szemben, próbálja lebeszélni róla egészséges apját.

Jeff ezen a helyen közel kerül Artishoz, akit korábban különbözőképpen határozott meg – második feleség, mostohaanya, régész. Gyerekkorától fogva alapvető számára, hogy definiálja és így ismeri meg a körülötte lévő világot. Meghatározóak számára a szavak, a nevek, melyeket ismeretlen embereknek ad. Az egész regényen végigvonuló elmélkedését, filozofálását Széky János remek fordítása hozza közel hozzánk.

Jeff a bunkerként is funkcionáló építményben, a fehér falak között, a halál leheletével átitatott, üres folyosókon, a kertekben egyre inkább a kis dolgokra koncentrál. Évek óta eltemetett apróságok jutnak az eszébe. A múlt egyes elemei flashbackként bukkannak fel előtte. Sétái során találkozik Ben-Ezra-val, mélyen megérinti a tibeti szerzetessel folytatott beszélgetés, aki a lélektani világjárványról és az ujjával átbökhető modern élet vékonyságáról beszél.

Az intézményben bolyongva vetítővásznak gördülnek le szeme elé melyeken iszonyatos háborús jelenetek, természeti katasztrófák, terrortámadások rémisztő képsorai jelennek meg. Ezzel szemben ajánlják fel a hibernálás lehetőségét és egy szebb világban való ébredést. De vajon milyen lesz az a jövő? Képes lesz-e a tudomány a felélesztésre, a betegségek gyógyítására, milyen világra ébred a lefagyasztott ember? Etikus-e nem kis összegeket kérni a bizonytalan jövő reményében? Vajon ugyanaz lesz-e az ember, amikor felébred, mint előtte volt? Mi történik a szellemmel?

„De az vagyok-e, aki voltam?” – kérdezi Artis, vagy valaki más…

Don DeLillo felkavaró regényében a krionikára építve beszél a 20-21. századi ember öröklétre való óhajáról. Amellett, hogy számos kérdést szegez nekünk, szembesít bennünket kegyetlenségeinkkel és felfedi azt a vágyunkat is, hogyan szeretnénk felülírni minden szörnyűségünket egyszerű, boldog, szép életünkkel.

A kötethez tervezett gyönyörű borító – amely finom, titokzatos vonalaival vonzza az ember tekintetét – Peter Chadwick, Dorling Kindersley és Neil Lang munkája.

Don DeLillo: Nulla K Jelenkor Kiadó, Budapest, 2020.

Ez is tetszeni fog...