Maus: a Holokauszt képről képre - Corn & Soda

Maus: a Holokauszt képről képre

Tengernyi történelemkönyvet olvashatunk a Holokausztról, de talán egy sem akad köztük, ami olyan pengeéles profánsággal ragadná meg a vészkorszak lélektanát, mint Art Spiegelman képregénye, a Maus. A New York-i művész narrációjában bepillantást nyerhetünk édesapja, a Holokauszt-túlélő Władek Szpiegelman fájdalmas emlékeibe megbélyegzésről, embertelenségről, a tömeges és gépiesített halálról és a túlélés könyörtelenségéről. A Maus azonban sokkal több egy egyszerű visszaemlékezésnél – az író önreflexiója a generációkon átívelő, feldolgozhatatlan trauma tükrében. Újra magyarul olvashatjuk a Pulitzer-díjas képregényt, amely örökre megváltoztatta a kilencedik művészeti ágról alkotott elképzelésünket!

Art Spiegelman: A teljes Maus. Forrás: Libri.

A szofisták szerint „az ember a mértéke mindennek.” Minden, ami szép és minden, ami rút, legyen evilági vagy túlvilági, az emberi tudatban nyer csak értelmet, kigondolva és kimondva válik valósággá. De mi a helyzet a kimondhatatlannal? Mi a helyzet a megérthetetlennel? Hogyan viszonyuljunk az embertelenséghez? Talán el kell vonatkoztatni az emberitől, és elő kell csalogatnunk az állatit ahhoz, hogy képesek legyünk embercsoportok tömeges elpusztításáról beszélni. Talán ezért dönthetett úgy Art Spiegelman, hogy állatokként ábrázolja családját és környezetét. A stigmatizált állatfajok népcsoportokat jeleznek: a rénszarvas a svéd, a macska a német, az egér a zsidó, a malac a lengyel. Az ember eleinte felháborodik: a lengyel azon, hogy dagonyázó disznóként, a zsidó azon, hogy kártevő rágcsálóként jelenik meg. A fekete-fehér képkockák első pillantásra tényleg feketén és fehéren pörgetik a történelem lapjait, úgy tűnhet, hogy a Maus másról sem szól, mint a beskatulyázás, a faji megbélyegzés továbbörökítéséről.

A valóság ennek épp ellenkezője, a Maust olvasva egy pillanatra sem érzünk részrehajlást – talán egyedül a történet kulcsfiguráját, saját édesapja karakterét állítja élére az író-rajzoló. Meg is jegyzi művében: apjáról írván rendre úgy érzi, hogy a zsidókról alkotott rasszista sztereotípiákat kénytelen visszaböfögni. Władek Szpiegelman ugyanis a zsugoriság és csökönyösség iskolapéldája volt, sőt, az afroamerikaiakkal szemben – akiket svarcereknek nevezett – ő maga is előítéletes volt. Mindazonáltal fiatalságáról és a háború éveiről elmélkedvén képes volt felülemelkedni a kor faji alapú szemléletmódján és úgy láttatni kortársait, amilyenek voltak: emberek, akiket hol indulataik, hol a pénz motivált, de többnyire a túlélés vágya vezérelt. Nem hunyt szemet a zsidó rendőrség brutalitásai felett és nem titkolta, hogy olykor önmagának is csupán zsidó sorstársai kárára sikerült megmenekülni a halál torkából.

Részlet a Mausból. Forrás: Art Spiegelman, Maus.

A történet hangneme olyan szigorú tárgyilagosságot sugároz, hogy az olvasó észre sem veszi benne a hangsúlyokat és domborulatokat. Csak miután végigolvastuk a könyvet és felidézzük a Spiegelman-család megpróbáltatásait sejlenek fel a narráció kontúrjai. A történet ugyanis tanúvallomás arról, hogy a faji alapú megkülönböztetés és üldöztetés nem korlátozódott a németek és zsidók, a macskák és egerek közé, Lengyelországban a többségi társadalom is aktív részt vállalt a zsidók elpusztításában. A képregény mindazonáltal egy percig sem hallgatja el, hogy a Spiegelmanok nem élték volna túl a háborút, ha a jó emberek, sokan köztük lengyelek, nem veszik őket szárnyaik alá.

A képregény végigkíséri a Spiegelman-család történetét a két szülő, Władek és Andzia megismerkedésétől a lengyelországi hadjáraton át a deportálásokig, s végül az Auschwitz-Birkenau koncentrációs táborig. Megértjük, hogy a népirtás túlélői gyakran csak befolyásuknak és vagyonuknak köszönhetően menekültek meg, de azt is láthatjuk, hogy a legtöbbször az arany és a pénz sem segített. A kereskedő-iparos Spiegelman-család 85 tagja közül csak 13-an élték túl a szisztematikus mészárlást. A visszaemlékezésben lap-lap után búcsúzunk el tőlük, és egyre mélyebbre süllyedünk az értelmetlen és érthetetlen kegyetlenség mocsarában.

Részlet a Mausból. Forrás: Art Spiegelman, Maus.

A Maus azonban kettős narratívára épült, valójában nem a 30-as évek Lengyelországában, hanem a 70-es évek Amerikájában játszódik. Art Spiegelman könyvén keresztül invitálja olvasóit édesapja házába, New York-i otthonukba, hogy üljenek le mellé és hallgassák meg Władek Szpiegelman történetét. A két Spiegelman azonban lépten-nyomon interakcióba lép egymással és szép lassan kirajzolódik egy frusztrációban és poszttraumatikus stresszben eltöltött gyermekkor emléke, egy konfliktusokkal terhelt apa-fiú kapcsolat képe.

Art Spiegelman ugyanis közvetlenül a háború után, 1948-ban született Stockholmban, szülei második gyermekeként. Bátyja azonban a népirtás áldozata lett, amit az Auschwitzot megjárt szülők hosszú évekig képtelenek voltak feldolgozni. Árvaházakban kutattak gyermekük után Európa-szerte mielőtt Amerikában új életet kezdtek volna. Art Spiegelman így egész életében kénytelen volt egy eszményképpel, egy megsárgult fényképről sugárzó arcocskával vetélkedni. Halott bátyja, Rysiu, ugyanis soha nem keveredett bajba, sohasem kiabált, örök ártatlansága terhes sziklaként tornyosult a gyermek Art lelkiismerete fölé.

Részlet a Maus 25. évfordulójára kiadott MetaMausból. Forrás: Art Spiegelman és Pantheon Books.

Tizenhárom éven át írta a Maust, amelynek első néhány fejezete első ízben a szerző és felesége, a képregényben is szereplő Françoise Mouly szerkesztette RAW magazin mellékleteként jelent meg 1980 és 1985 között hét kis füzetben. Később két kötetben, végül gyűjteményes formában is kiadtak és több mint harminc nyelvre lefordítottak. 1992-ben Art Spiegelman elnyerte az Életműért járó különdíjat a Pulitzer gálán, míg alkotását még 30 évvel megjelenése után is a „valaha született legnagyszerűbb képregényként” emlegeti a The Washington Post. 2002 és 2004 között jelent meg az Egyesült Államok ellen 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadások ihlette, In the Shadow of No Towers című képregénye, amely szintén elnyerte legtöbb kritikusa és olvasója egyöntetű tetszését.

Art Speigelman. Forrás: Phil Penman Photography.

Magyarországon először 1989-ben a Napra-Forgó Kiadó gondozásában, Szakonyi Péter fordításában jelent meg első kötete, amely Władek és Andzia Auschwitzba érkezéséig kíséri a történetet. Az Ulipus kiadónál 2005-ben megjelent a teljes Maus, azonban csak kevés példányszámban, így hamar hiánycikk lett belőle. 2019-ben végül a Libri gondozásában jelent meg a képregény gyűjteményes kiadása.

Art Spiegelman: A teljes Maus. (Libri Könyvkiadó, 2019)

Ez is tetszeni fog...