Még mindig egy szerethető hülyeség - Archer: Danger Island - kritika - Corn & Soda

Még mindig egy szerethető hülyeség – Archer: Danger Island – kritika

Az Archer animációs sorozat már második rebootját, azaz újra indítását élte meg. Idén egy alcímet is kapott, ami nem más, mint a Danger Island, de ezen kívül nem sokban változott.

A korábbi évadok, mikor a címszereplő Archer egy alkesz titkosügynök volt, illetve mikor egy alkesz drogkereskedő, ugyanolyan imádnivalóan alpári hülyeségek voltak, mint a mostani szezon.

Forrás: washingtonpost.com

Archer ezúttal is részeges, csak most egy pilóta. Az anyja, akihez ezúttal rokoni szálak nem fűzik, itt is piás, és egyfajta főnök, és gyakorlatilag szinte minden szereplőnél megmaradtak az eredeti karakter jellemek, de természetesen néhány változás történt.

Változás például az idő, amiben játszódik, bár az sose volt teljesen tiszta, hogy melyik időbe helyezték el a történetet, de itt elég egyértelműen a második világháború idején járhatunk. Az olyan visszakacsintások, mint a szerencsétlen antropológus karaktere örömteliek.

Forrás: filmtekercs.hu

Bár az első pár évad hangulatát a sorozat már nem tudja visszaadni, mert érezhetően a sorozat készítői kezdenek fáradni és kifogyni az ötletekből, de még most is ugyanaz a bődületes baromság, amibe először beleszerettünk.

Mivel nem szeretnék sok poént, vagy történeti csavart elárulni a 9. évadból, így pusztán csak annyit mondok el, hogy ezúttal sem az lett a lényeg, hogy hova lyukad ki a történet, hanem az a rengeteg hülyeség, amivel az útjukat övezve a célig eljutnak a hősök és antihősök.

Ez is tetszeni fog...