Megélhetővé teszik az 1956-os cigány szabadságharcosok történetét - Corn & Soda

Megélhetővé teszik az 1956-os cigány szabadságharcosok történetét

Elvétve volt csak olyan felkelő csoport 1956-ban, amelynek ne lett volna cigány/roma tagja. Várostörténeti sétán emlékezhetünk  meg a közösség szerepvállalásáról és hozott áldozatairól, ezzel is árnyalva az 1956-ról alkotott képünket. Az első sétára október 28-án kerül sor a Goethe Intézet Rikárdó kifőzött valamit… – konyha, divat, kultúra a nyolckerben című egész napos fesztiválján.

Az 1956-os szabadságharc és forradalom cigány hőseiről szóló emléktúrát szerveztek a Corvin negyedben.
Fotó: Ancsin Gábor – Képszerkesztőség

Tatám a BM Duna Művészegyüttes Cigány Zenekarának csellósa volt. Az egyenruhájuk az összetéveszthetőség határán táncolt a kor gyűlölt uniformisával, az ÁVH egyenruhájával. Lényeges különbséggel, hogy a rangjelzés csillagai helyett a hajtókán violinkulcs volt. 1956 októberében is ebben ballagott papa hazafelé, mikor is nemzetőr fiatalok elkapták. Ha nem sereglenek össze szomszédok és nem igazolják semlegességét, letartóztatták volna...”

Kóté Sörös József Vajdahunyad utcai felkelőcsoport harcosa 32 évesen a Fővárosi  Bíróság előtt tett vallomásában a következőt mondta: »Azért kapcsolódtam be a fegyveres csoportba, mert egyetértettem a követeléseikkel.« Józsefet 1959 február 26-án kivégezték, miután megtagadták, hogy elbúcsúzzon a három gyermekétől és feleségétől.

A Corvin köz legendás alakja Dilinkó Gábor, »56 Cigány Bizsuja«. Benzines üvegekkel dobálta az orosz tankokat; Maléter őrnaggyá nevezte ki. Az államrend megdöntéséért állt a bíróság előtt, halálbüntetéssel került siralomházba. 1966-os szabadulásáig rendszeresen ájulásig verték, többször felvágta az ereit. Szabadulása után 56-os múltja miatt nehezen talált munkát, a hetvenes évekre rendeződött az élete. 1975-ben elütötte az autóbusz, a betegállomány alatt kezdett festeni – a börtönben összetört kezével nem tudta megtartani az ecsetet, ezért ujjaival és ronggyal vitte fel az olajfestéket a farostlemezre. Az autodidakta festőművészre többen felfigyeltek, kiállításokra vitték, befutott.” – hallhattuk ezt a három példát a történetek közül, amelyeket Molnár István Gábor, az Eötvös József Cigány-Magyar Pedagógiai Társaság elnöke idézett fel a Goethe Intézet szervezésében sorra kerülő 1956-os józsefvárosi várostörténeti sétán.

Molnár István Gábor, az Eötvös József Cigány-Magyar Pedagógiai Társaság elnöke.
Fotó: Ancsin Gábor Képszerkesztőség

Molnár István Gábor saját közösségében, Újpesten aktív vezető, helytörténeti kutatásokat végez, pedagógus és tanodát működtet. Az ‘56-os várostörténeti sétát elsőként október 28-án 8. kerületi érdeklődőknek, családoknak, fiataloknak fogja megtartani. A séta történetei egyrészt Eörsi László és az 1956-os Intézet kutatásaira, másrészt a Terror Háza által kezelt népbírósági aktákban folytatott kutatásokra épülnek, melyet Bernáth Gábor szociológus, médiakutató, a Roma Sajtóközpont alapítója szerkesztett meg. A vezetett séta ezt az anyagot teszi megélhetővé a helyszínek bejárásával és az elmesélt történetekkel.

Az 1956-os forradalom cigány/roma résztvevőinek emlékét felidéző 8. kerületi várostörténeti séta bemutatja a közösség szerepvállalását a szabadságharcban. Megismerhetjük a forradalom egyik háttérbe szorult oldalát: a felkelők oldalán harcoló és áldozatokat hozó romák történeteit. A túlélők, tanúk, veterán forradalmárok szerint elvétve volt csak olyan felkelő csoport, amelyben ne harcolt volna cigány szabadságharcos, ezt támasztják alá a forradalom leverését követő perekről, így a börtönbüntetésekről és halálos ítéletekről fennmaradt iratok is. A tény, hogy Budapest korabeli lakosságához viszonyított arányukat meghaladó mértékben vettek részt cigány/roma fiatalok a szabadságharcban, árnyalja az 1956-ról alkotott képünket, és így nemzeti önképünket is.

Molnár István Gábor, az Eötvös József Cigány-Magyar Pedagógiai Társaság elnöke.
Fotó: Ancsin Gábor Képszerkesztőség

Az első nyilvános sétára október 28-án szombaton 14:30-kor kerül sor, a Goethe Intézet szervezésében megvalósuló Rikárdó kifőzött valamit… konyha, divat, kultúra a nyolckerben című fesztivál egyik programpontjaként. A séta a Nagykörút és az Üllői út sarkáról a Lottó-ház elől indul.

Az európai, így a magyar  kultúra sem teljes a roma kultúra értékei nélkül, ezt kívánjuk megmutatni ezzel az 1956-os forradalom évfordulója alkalmából létrehozott sétával” – nyilatkozott a programmal kapcsolatban Michael Müller-Verweyen, a Goethe Intézet igazgatója.

A Rikárdó kifőzött valamit… konyha, divat, kultúra a nyolckerben fesztivál a Goethe Intézet saját rendezvénye, melyen a Teleki téri piac lesz a divatbemutató kifutója, az józsefvárosi utcák kiváló cigány/roma muzsikusok koncertterme, a kocsmák szolgálnak színházként, és a Magdolna-negyedben szolgálják fel a gasztró vacsorát. A szervezők között van Bernáth Gábor szociológus, az egyik ötletgazda, a Roma Sajtóközpont alapítója; Setét Jenő, az Idetartozunk Egyesület vezetője; közreműködik a Romani Design és Varga Erika, a Romani Gastro és Tonté Barbara, Déri Miklós, a Magyar Független Színház és Balogh Rodrigó, a Szilvási Gipsy Folk Band és mások.

You may also like...

hu_HUHungarian
hu_HUHungarian
%d blogger ezt szereti: