Nem adnál magadnak még egy esélyt? - Sansz Neked! - Corn&Soda

Nem adnál magadnak még egy esélyt? – Sansz Neked!

Somogyi Eszter és Tóth Szabolcs álmodtak egy nagyot, és a semmiből létre hozták a Sansz Neked program-sorozatot. A hangulatos rendezvényközpontban a legkisebbektől az idősekig minden korosztály talál magának olyan programot, amely egyszerre szórakoztató és testet-lelket építő. A rendkívül bőséges választékon a két ötletgazda, Eszter és Szabolcs kalauzolt végig minket.

Forrás: sanszneked.hu


Corn&Soda: Mi adta az ötletet a Sansz Neked Programhoz?

Tóth Szabolcs: Már korábban is gondoltunk arra, hogy szeretnénk olyan kis közösséget létrehozni, ahol valamennyi korosztály talál a maga számára, építő, motiváló, szórakoztató programot. Egy reggel azzal állt elő a drága párom, hogy legyen a program neve Sansz Neked. Ezzel a kérdés el is dőlt.

Corn&Soda: Van-e köze az elnevezésnek a sansz szó eredeti jelentéséhez?

Somogyi Eszter: Igen, a lehetőségre utal. Sok olyan helyzet van, aminek a megélése azon múlik, milyen hozzáállással fordulunk felé. A saját tapasztalatunk az, hogy amikor az ember tud látószöget váltani, akkor egészen máshogy fest az adott szituáció. A sansz szóval arra szerettünk volna utalni, hogy sokszor van lehetőségünk máshogyan jelen lenni egy helyzetben, illetve hogy az élet folyamatosan hoz számunkra akár kedvező lehetőségeket is. Rajtunk múlik, hogy rájuk pillantunk-e, befogadjuk-e őket az életünkbe.

Forrás: sanszneked.hu

Corn&Soda: Nyilván ebben a szellemiségben szerveződnek a programok is. Hogyan kell ezeket elképzelni? Milyen sorrendben alakultak ki?

Somogyi Eszter: A legelső a Sansz-est volt, és most is az a szívünk csücske. Interaktív estekről van szó, amelyek ingyenesek és mindig egy-egy adott téma köré szerveződnek. Olyan témákat választunk, amelyekről úgy gondoljuk, hogy sokakat érint. Afféle életszínház ez. Jól mondom?

Tóth Szabolcs: Igen. Nem vagyunk ugyan öregek, de talán elég sok mindenen vezetett az élet minket is keresztül ahhoz, hogy ezeken az esteken hitelesen tudjunk jelen lenni, a beszélgetéseket moderálni. Valóban a Sansz-estek voltak az elsők, azután jött a Csendkurzus, majd elkezdtek becsatlakozni hozzánk a meghívott előadók és a különböző workshopok.

Forrás: sanszneked.hu

Corn&Soda: Vannak olyan programok, amik külön egy-egy korosztálynak szólnak?

Somogyi Eszter: Vannak gyerekeknek, felnőtteknek és idősebbeknek szóló programok. Például kutyás terápia azoknak a gyerekeknek, akik félnek a kutyusoktól, illetve azoknak, akiknek nincs otthon állatuk, de szeretnének. A zen rajz például kortalan program. Ugyanakkor tagadhatatlanul azért is sikeres, mert a kevésbé ügyes gyerekek is valami nagyon szépet alkotnak az óra végére, ráadásul ez nagyon nyugtató hatású tevékenység. Emellett van még nálunk örömzenélés, ahol a gyerekek hangszereket próbálgatnak, illetve a Mosolyogj velünk!, ahol a saját testükkel tudnak kapcsolatba lépni, ismerkedni. Ez utóbbi tulajdonképpen a mosoly meditáció gyerekekre szabott változata.

A felnőtt korosztálynak többek között latin táncos összejöveteleket tartunk. De őket célozza meg a Csendkurzus is, aminek a lényege hogy a belső csend és nyugalom felé indulunk el. Olyan kérdésekkel foglalkozunk, hogy miért idegesít minket a csend, miből vesszük ezt észre, és miért menekülünk ki a saját csendünkből rendszeresen? Szokott lenni önismereti illat workshop is, amely az illatokon keresztül segít kalandozni magunk felé. Természetesen a felnőtteknek szólnak a Sansz-estek is. Szeretnénk kamaszoknak is külön önismereti csoportot indítani. Őket bizonyos szempontból nagyon könnyű, más szempontból nagyon nehéz megszólítani. Viszont nagyon szeretnének beszélni, ezért úgy gondoljuk, szükség van olyan programra, ami róluk szól.

Tóth Szabolcs: Volt még teakészítő workshopunk is. Ez nyáron nem annyira izgalmas, de ősszel a gyógyteák iránt nagy az érdeklődés. Emellett az idősebb korosztálynak ott van a senior örömtánc. Ez nem arról szól, hogy az idős nénik és bácsik odajönnek és táncolgatnak, hanem kőkemény fizikai-szellemi feladat, bonyolult koreográfiákat tanulnak be és adnak elő. Ez a kettősség sokkal jobban tudja emelni az időseket, mintha csak táncolnának.

Corn&Soda: Visszatérve a Sansz-estekre, oda ti viszitek a témákat? Mennyire összpontosulnak ezek a párkapcsolat-kérdés köré?

Somogyi Eszter: Nem csak aköré összpontosulnak. Az Örök hála, drága magány arról szólt, hogy minden olyan időszak, amit egyedül töltünk el, mind egy-egy lehetőség az élettől, hogy saját magunkkal legyünk, ismerkedjünk és tanuljunk. A mesélőink arról hoztak történeteket, hogy milyen termékenyen tudták kihasználni az egyedüllét hónapjait, éveit, és mennyire más emberként tudtak azután tovább lépni. De felmerült már a válás, a szülő-gyerek kapcsolat és általában a kapcsolatok témája is (ennek Elbaltázott kapcsolatok volt a címe). Igyekszünk úgy témát választani, hogy közel maradjunk az élethez, a mindennapokhoz, ugyanakkor sokakat érintsen, érdekeljen a tematika.

Corn&Soda: Vannak-e visszacsatolások? Mesélnek-e sikertörténeteket a résztvevők?

Somogyi Eszter: Nagyon sokszor kapunk e-maileket, és sokan jönnek oda hozzánk az est után. Mindig elmondjuk, hogy a legemelőbb történeteket hozzuk a legjobb mesélőkkel, és mi magunk is mindent megteszünk azért, hogy jól érezzék magukat, de ez nem rajtunk múlik. Aki nyitottan érkezik, az hazavisz valamit. Amit nagyon szeretünk, hogy nem vezetjük, csak kísérjük az embereket. Ha pedig jól kísérjük őket, eljutnak a saját megoldásukig.

Corn&Soda: Akkor ezek szerint nem is igazán vannak konkrét keretei a Sansz- estnek?

Somogyi Eszter: Először megnyitjuk az estet, és Szabival mesélünk róla azoknak, akik még sosem jártak nálunk. Utána van egy rövid, bemutatkozásszerű játék, majd felkonferáljuk az első mesélőnket. Általában hárman vannak, és a történetek között mindig van egy kis interaktív rész. A zárás pedig játék, felolvasás, filmrészlet, zene vagy valami egyéb meglepetés. A legvégén következik a kavicsok megírása.

Tóth Szabolcs: Ez egy hagyomány nálunk. A fehér kavicsra bárki írhat magának vagy másnak valami üzenetet, ezt aztán ott hagyhatja vagy elviheti. Maga a menetrend nem kőbe vésett, mindig az este hangulatához szabott. Lényeg, hogy mindenki belefeledkezhessen.

Corn&Soda: A spiritualitásnak mennyire van szerepe a programjaitokban?

Somogyi Eszter: A mi életvitelünkben helyet kap a spiritualitás. Nem a földtől elrugaszkodott, fellegekbe elszállt módon, hanem olyan, formában ami visszahúz a jelenbe. Erről szól minden programunk is, hogy itt tapasztalj, itt érzékelj, legyél jelen a saját életedben. Viszont egyetlen programunk sem kifejezetten spirituális.

Tóth Szabolcs: Én az eredeti végzettségemből adódóan általában azt hiszem el, amit meg tudok tapasztalni. Az utóbbi években azonban igen sok egyéb impulzus ért, aminek az lett a hatása, hogy elfogadtam, sok egyéb, nem látható, nem megfogható, akár csak egyelőre nem is megmagyarázható dolog van a világon. Ennek ellenére, mi a Sanszban egyáltalán nem erről beszélünk. Működő, életszagú dolgokat, programokat, olykor mintákat hozunk és az önismeret fontosságát hangsúlyozzuk.

Corn&Soda: Ha már a végzettségnél tartunk, mesélnétek egy kicsit arról, mi az eredeti foglalkozásotok? Fel tudjátok használni a munkátok során szerzett tapasztalatot a Sansz Neked szervezéséhez?

Tóth Szabolcs: Én villamosmérnök vagyok. Nagyon sokáig foglalkoztam beruházásokkal, így a projektszemlélet bennem van. Próbálok egy-egy folyamatot egészében látni, tervezni, keretet biztosítani. Nekem ez a feladatom ebben a rendszerben.

Somogyi Eszter: Eredeti végzettségem szerint jogász vagyok, ezután sokáig újságíróként dolgoztam. Amikor a kisfiam megszületett, elkezdtem sajtókapcsolatokkal foglalkozni, és átülni a másik oldalra. Azóta pedig volt egy fogadalmam magam felé: csak olyan ügyek mellé állok, amik valami fontosat képviselnek. Nem szeretnék például azért írni, hogy mosóport reklámozzak. Szerencsére ezt eddig be is tudtam tartani, – jelen pillanatban az Everness Fesztivál sajtókommunikációját segítem a Sansz mellett.

Corn&Soda: Miket terveztek a jövőben?

Somogyi Eszter: Minden hónapban mást. Azt szeretnénk, hogy minél több program legyen, amit nem mi tartunk. Nem kell, hogy ez az egész belőlünk táplálkozzon. Szeretnénk, ha maguktól is jelentkeznének hozzánk előadók workshopokat tartani, ha nőne a közösségünk.

Tóth Szabolcs: Én a helyszínről beszélnék még egy picit. Korábban egy éttermet vezettem, amit szerettem volna olyanná formálni, hogy mindenki azt mondja, nem tudja miért, csak jól érzi ott magát. Úgy tűnik, a hívó szó végül a Sansz Neked lesz, nem az étterem.

Láthatjuk tehát, hogy a Sansz Neked Program üstökösként ível felfelé. Gratulálunk Eszternek és Szabolcsnak az eddigi tervek megvalósításához, és sok sikert kívánunk ahhoz, hogy a további nagyszerű ötleteket is sikerüljön átültetni a gyakorlatba!

Ez is tetszeni fog...