Notesz - Hanyas vagy, Radnóti? - Premier a Mozsár Műhelyben - Corn & Soda

Notesz – Hanyas vagy, Radnóti? – Premier a Mozsár Műhelyben

Március 24-én Radnóti Miklós Bori notesze és Szilágyi György Hanyas vagy? ’28-as? kezdetű monológjának különös ötvözetéből készült monodrámát mutatják be a Mozsár Műhelyben Balog József előadásában és Dégi János rendezésében. Az előadás célja, hogy új kontextusba helyezve hozza közelebb Radnóti Miklós verseit a nézőkhöz.

Dramaturgiai érzékem és a szövegekkel való több évtizedes érzelmi viszonyom azt mondatta velem, hogy a két tömb egymásba építve, egymásból kibontva semmiképp sem gyengíti, inkább erősíti a szövegeket. Mind a kettő nagyon személyes. Szilágyié olyan monológbravúr, ahol a szöveg nagyon sok ismétléssel és inkább belső tartalmi rímmel, mint hangtani vagy más megszokott lírai eszközökkel dolgozik. A Radnóti-versekről pedig aligha kell valamit mondani, önmagukért beszélnek.„ – állítja Balog József, a darab előadója, civilben rádiós műsorvezető és a Thealter Fesztivál egyik szervezője.

A két mű önmagában is erőteljes hatással volt korára. Az egyik több generációnak adott útmutatást a 20. századi magyar történelem mai napig vissza-visszatérő tragikus fordulatairól, míg a másik egyetemesen szól az emberi tartásról, életszeretetről egy embertelen, önmagából kifordult világban. A Bori notesz Radnóti Miklósnak a szerbiai munkatáborban és az erőltetett menet során írt utolsó tíz versét tartalmazza. A füzet, amelyben a Hetedik ecloga, az Erőltetett menet és a Razglednicák is megtalálható, megdöbbentő mementó. S nem pusztán azért, mert a Radnóti holttestét is rejtő tömegsírból került elő, hanem azért is, mert az írások tanúsítják, hogy alkotójuk még a legkegyetlenebb körülmények között is képes volt ember és költő maradni.

Radnóti verseinek különös fénytörést ad a párhuzamosan elhangzó Szilágyi György szöveg. A Hanyas vagy? című monológ először 1976. december 3-án hangzott el a Kossuth Rádióban, Kálmán György előadásában. A történelmi-személyes leltárként is értelmezhető szöveg erőteljes hatást váltott ki a hallgatókból, rávilágítva hogy minden nemzedéknek személyre szabott sorsa van. „Tengernyi levél érkezett a címemre, a rádióba. Majdnem mindegyik úgy kezdődött, hogy én ugyan nem vagyok 28-as, én ugyan 18-as vagyok, 26-os vagyok, 31-es vagyok, de Ön voltaképpen az én életemet írta meg. Ugyanis ez egy asszociációs láncot indított el mindenkinek a fejében, mert voltaképpen ez nemcsak a ’28-asok élete, hanem nagyon sok korosztályé. Ez volt minden levélben: mintha rólam írta volna.” – mesélte Szilágyi György egy 2004-es interjúban. A később kiadott hanglemez pedig a világ minden tájára eljutott, ugyanis az emigrációban élő magyarságnak sokan ezt küldték ajándékként itthonról.

Az előadás rendezője, Dégi János egy váratlan fordulattal zárja a monodrámát. Egy dallal, amiről kiderül, szintén illik az addig elhangzottakhoz.„Csak egy nap a világ csak egyetlenegy perc az életünk. Ki tudja mi vár ránk? Ki tudja, holnap mire ébredünk?”

 

Ez is tetszeni fog...