Sorozat forgatáson jártunk

Szegeden forgatják, ma, azaz 13-án, hétfőn és 14-én kedden, az FBI: International egyik epizódját. Statisztaként vettünk részt a forgatáson, így akár még láthattok is minket a produkcióban.

Nem ez volt az első alkalom, hogy a sorozat egyik helyszínének a Napfény városát választották. Korábban a nyár közepén járt Szegeden a stáb. Akkor a szegedi pályaudvar a Budapest-Keleti pályaudvart alakította. Ezúttal viszont picit messzebbi helyszínt játszik Szeged. A történet, amit most forgatnak Madridban játszódik, így mindenhol a spanyol színek köszöntek vissza.

TESZT, TESZT HÁTÁN, DE MEGÉRI

Magát a forgatást azonban jónéhány dolog megelőzte. Konkrétan a Casting ügynökségnél való regisztrálás után két korona-vírus teszt is várt az emberekre szombaton és vasárnap, valamint pár SMS, amiben közölték, milyen öltözéket várnak el a statisztáktól. A hétfő reggel is egy szájturkálással kezdődött, ami érthető is, hiszen egy hasonlóan nagy produkciónál nem szeretnének kockáztatni egy tömöges megbetegedést. A hangsúly a tömegesen van, mert több száz háttérszereplőt vettek fel.

Nem is igazán vészesek a tesztek, illetve egy olyan élményért, hogy egy nagy külföldi produkcióban szerepelhet az ember, ennyit simán bevállal mindenki.

A tesztelések után kiosztották a reggeliket és a finom péksütik mellé kávét is lehetett iszogatni, amire később szükségünk is volt, mert egészen estébe nyúlóan forgattunk. Ám még azelőtt, hogy belevágtunk volna a lecsóba, a statiszták ruháit is ellenőrizték. Szépen sorban végignéztek mindenkit, hogy pont olyan ruhában van-e, ami megfelel az elképzeléseiknek. Azon embereknek, akiknek tetkója is van, a sminkeseket is fel kellett keresniük, hogy azok szépen befedjenek minden látható tetoválást.

KEVÉSBÉ IZGALMAS, MINT AZT AZ EMBER GONDOLNÁ

Elsőre valószínűleg mindenkinek az elméjében egy olyan kép élhet a forgatásokról, hogy azok pörgős, izgalmas élménydús események lehetnek. Nos, ki kell, hogy ábrándítsalak titeket. Valóban van néhány mozgalmas pillanat, de a statiszták idejük nagy részét várakozással töltik. Pár órás ücsörgés és kávézgatás után hirtelen odalép az emberhez egy walkie-talkis irányító, aki kiadja az aktuális feladatot, ami nagyjából annyiból áll a legtöbb embernek, hogy „A” pontból „B” pontba sétál, majd ismét várunk az utasításokra

„Rolling! Forog! Background set! Háttér indul! Action!”

A fentiek közül „Háttér indul!” az, amire a statiszták mozgásba lendülnek, annak érdekében, hogy amikor már valóban megy a felvétel, ne természetellenes, állásból induló mozgást lásson a néző.

FÁRASZTÓ IS, MÉGIS HIHETETLEN ÉLMÉNY

Azon kívül, hogy rendkívül sok időt tölt az ember két felvétel között csak várakozással, az is meglehetősen fárasztó, hogy egy-egy jelenetet különböző okokból szükséges, akár négyszer, ötször is felvenni. Néha besétál a felvételbe egy gyanútlan járókelő, vagy egy statiszta rossz irányba fordul, de olyan is előfordulhat, hogy egy mentőautó szirénája hallatszódik be a felvételbe. Röviden, ha olyan történik, amit a készítők nem terveztek el, vagy nem pontosan úgy történik valamit, ahogyan ők azt elképzelték, újraveszik a jelenetet. Ebből adódhat végül olyan eset, hogy a forgatás egészen belenyúlik az estébe.

Végül a megfáradt statisztaáradat üdvrivalgásba tör ki, mikor elhangzik a szervezőktől az a bűvös kifejezés, hogy mára végeztünk. Jogos lehet hát a kérdés, hogy akkor mégis miért jó élmény ez. Nos, azon pillanatokban, mikor forgatunk találni pár izgalmas másodpercet. Ezen kívül még egy olyan tényezője van a háttérszereplő létnek, ami sokak számára felbecsülhetetlen. Ez nem más, mint az új kapcsolatok létesítése. Hirtelen rengeteg egyéniséget lehet megismerni. Csupa jó arc mindenki. Órákat lehet társalogni, így még akkor sem unatkozunk, mikor várakozunk.