After Spring Comes Fall (2015) - Kritika - Corn & Soda

After Spring Comes Fall (2015) – Kritika

After Spring Comes Fall

Forrás: Vimeo

After Spring Comes Fall angol címmel jött ki 2015-ben az a német film, amely egy, az arab tavasz elől menekülő nőről szól. Igazán erős témát dolgoz fel, ezt viszont sajnos úgy teszi, hogy mellette bosszantja és annyira untatja a nézőt, hogy közben nem egyszer imádkozunk érte, valaki vessen véget a szenvedéseinknek. A film csak másfél órás, mégis egy örökkévalóságnak tűnik.

Arab tavasznak nevezik a 2011-ben kirobbant közel-keleti kormányellenes tüntetéssorozatot, innen a film címe. After Spring Comes Fall, azaz az Arab tavasz után a német ősz következik. Tudom, ez most kicsit szájbarágós lett, de nem véletlenül: maga a film is ilyen típusú elbeszélési formával rendelkezik. A főhősnő Mina azután menekül el szülőhazájából, Szíriából, hogy egy, az utcájukat ért fegyveres támadásban meglőtték férjét, amibe majdnem bele is hal. Annak reményében megy Berlinbe, hogy ott tiszta lappal új életet kezdhet. A történet ekkor kezdődik el igazán. A szír titkosszolgálat megtalálja őt és erőszakkal arra kényszerítik, hogy nekik dolgozzon. A külföldön élő szír ellenzékről kell jelenteni. Munkája olyan veszélyekkel jár, amitől úgy érzi, mintha el se jött volna a Közel-keletről.

Forrás: Johannes Waltermann Cinematographer

Érezhetően iszonyat erős a film alapja, az arra írt történet pedig még keményebb. Elolvasva a történetet arra a következtetésre juthatunk, hogy egy nagyszerű, izgalmas, fordulatos, érzelmekkel teli alkotást láthatunk, ha végignézzük. Ám már az első húsz perc után ráébredhetünk, hogy ezekről a film készítői még hírből sem hallottak.

Hosszú, unalmas beállításokon keresztül nézzük, ahogy Mina Berlinben lepedőt hajtogat. Az érzelmi válságok megjelenítése kimerül abban, hogy a főszereplő bánatát egy üveg whiskybe folytja, és ráadásul ezt az utcán tesz, ami végül bajba is sodorja. Így a nézőt a szereplők logikátlan tettei is zavarni kezdik azon felül, hogy Minát is beleértve, minden szereplő egysíkú. Hiába tekinthetünk be néhány párbeszédnek köszönhetően a verőember előéletébe, vagy egy kormányellenes nézetek valló professzor hitvilágába, azokon ezek a beszélgetések semmit sem változtatnak. A gonosz emberek gonoszak, az elnyomottak sérültek. A karakterfejlődés meg kimerül annyiban, hogy a film legvégén Mina lelövi a beszervezőjét. A katarzis elmarad, a befejezés után pedig csupán üresség marad az emberben.

A szépen fényképezett képsorokon keresztüli kommunikáció tökéletesen működik. Mindig lehet érteni, hogy mit szeretnének éreztetni, közölni a nézővel. Viszont ahogyan azt már a cikk elején is mondtam, ez néha már sok. A kevesebb ebben az esetben lehet, több lett volna. Így végül hibátlan beállításokban szenvedhetjük végig a borzalmasan megvalósított, ám iszonyatosan erős alaptörténetet.

Értékelés: 30/100 Úgy gondolom, hogy az After Spring Comes Fall a legjobb nagyjátékfilmnek járó díjat kizárólag annak köszönheti, hogy egy még aktuálisnak számító történelmi eseményt dolgozott fel, ugyanis ezen kívül nincs sok érdeme.

Mafab: 54

IMDb: 4.7/10

Ezek is tetszhetnek...

Hozzászólások

  1. […] Legjobb nagyjátékfilm – After Spring Comes Fall […]

hu_HUHungarian
hu_HUHungarian
%d blogger ezt szereti: