Sráckor kritika - A film, ami semmiről sem szól

Sráckor (Boyhood, 2014) kritika – a film, ami semmiről sem szól

boyhood_xlg

A Sráckor tényleg egy olyan film, ami semmiről sem szól, és mégis egyszerre mindenről. Ahhoz, hogy ezt a mondatot megértésétek, kattintsatok a teljes cikkért! Nyugodtan elolvashatja bárki, mert ez nem az a film, ami kapcsán nagyon lehetne spoilerekről beszélni.

Először is elmondanám, hogy azért nem lehet ennek az alkotásnak a kapcsán spoilerket említeni, mert gyakorlatilag nem történik benne semmi. Ja, hogy akkor mitől lesz a film majdnem három órás, és miért szenvedné ezt végig bárki?

Igazság szerint ez utóbbit én is többször megkérdeztem magamtól közben. A válasz pedig az volt, hogy mert ilyet még nem láttam.

Rengeteg filmet néztem már meg eddigi életem során, de egy sem szólt magáról a reális életről, pedig a filmművészetnek egyfajta feladata lenne az, hogy a minket körülölelő világra reflektáljon. Amennyiben jól belegondoltok, minden film kiragad egy-egy eseményt és azt járja körül. Ez a film más, ez a film biztosan belevéste magát a történelembe a különlegességével.

Hogy mitől is ennyire speciális a Sráckor? Amennyiben eddig nem hallottatok volna róla, ami szinte lehetetlen, mert rengeteg helyen beszéltek már erről a filmről, én elárulom, hogy mitől rí ki ez a tömegből.

boyhood collage

A filmen 2002-ban kezdték el dolgozni és idén, 2014-ben fejezték be. Ez azért is fontos, mert a film 12 évet dolgoz fel egy fiú életéből, és azért is tartott ilyen sokáig a forgatás, mert nem cserélték le a szereplőket, ahogyan azt a hasonló élettörténeteket mesélő filmeknél szokták. Ennyi, és nem több ennek az alkotásnak a különlegessége.

12 év egy totálisan átlagos család életéből, 12 év egy totálisan átlagos srác életéből, és majdnem 3 óra a tiedből, ha megnézed.

Azért, mert bár tényleg végignézhetjük, hogy milyen felnőni, milyen fontosabb életeseményeket él át egy ember míg felnőtté válik, de az az igazság, hogy ez nem túl izgalmas. A karakterek laposak és érdektelenek, események meg konkrétan nincsenek. A film egy bizonyos pontján már azért imádkoztam, hogy legyen egy karambol, és sérüljenek meg komolyan ,vagy legalább az egyik szereplő haljon meg, de mint kiderült, ez nem az a film.

Érdekességként megemlíteném, hogy a rendező lánya is szerepel a filmben, mint a főszereplő srác nővére, és a lány négy évnyi forgatás után könyörgött az apjának, hogy ölje meg a karakterét, de az apja ezt visszautasította, mondván, hogy ő nem ilyen filmet akar csinálni. Ezt pedig utólag azt hiszem, többen is sajnáljuk. Mármint mi, akik megnézték a filmet.

NE dőljetek be a sznob kritikusoknak, akik azért ajnározzák, mert egy egyedi alkotásról van szó! Halálra fogjátok magatokat unni, ha megnézitek. Egy olyan frázissal tudnám összefoglalni a filmet, ami a hétköznapi életben meglehetősen sértő. “Az, hogy különleges vagy, nem jelenti azt, hogy zseni is vagy.”

Értékelés: 30/100

IMDb: 8,6/10

MAFAB: 79%

Ez is tetszeni fog...

Hozzászólások

  1. […] ezt a filmet. Ez a lassú, didaktikus szemléletmód persze nálunk sem mindenkinek nyerte el a tetszését. Ugyanakkor Richard Linklater nem csupán annyit tett, hogy hosszú évekig forgatott ugyanazokkal […]