Szabadúszás a táncban – interjú Hoffmann Luca táncművésszel

Hoffmann Lucával a PR Evolution Dance Company …és fehér… című előadása kapcsán beszélgettünk pályájáról, a szabadúszásról, a nőiességről és a táncművészetről.

Corn&Soda: Hogy kerültél kapcsolatba a tánccal?

Hoffmann Luca: 4 éves koromban láttam a Csipkerózsika balettet és már akkor eldöntöttem, hogy nagyon szeretnék balett táncos lenni. Édesanyám elvitt jazz balettre, aztán megtaláltuk a Madách Musical Tánciskolát, ahova 7 évig jártam, és ott szereztem meg az alapokat. Minden stílust tanultam ott, musicalt, balettet, modernt, stepet, majd felvételiztem a Táncművészeti Egyetem a modern tánc szakára és felvettek. 5 évekig jártam a Táncművészetire, ahol tavaly végeztem. Most szabadúszóként dolgozom.

Hogy gondolsz vissza a Táncművészeti évekre?

Vegyes érzésekkel, mert vannak jó és rossz emlékeim. A társaságot szerettem, nagyon jó és segítőkész tanáraink voltak. Lakatos Jánossal például nagyon jó volt a kapcsolatunk. Fekete Hedvig volt két évig a balettmesterünk, aki nagyon sokat segített. Utána 3 évig Csizmadia Tamás volt a balettmesterünk, aki szerintem a legjobb balettmester a világon. Kalmár Attila,Kulcsár Noémi, Lőrincz Katalin, Grecsó Zoltán is tanított, szóval nagyon jó tanáraink voltak szerencsére. Voltak rosszabb pillanatok is, a vizsgák, a sok stressz, az egymás közötti versengés miatt.

A versengés negatív emberi reakciókat is eredményezett?

Igen, előfordult.

A vegyes emlékek mit jelentenek még?

Nem a legjobb reggel 7-től este 8-ig be- és összezárva lenni egy csapattal. Délelőtt szakmai, délután gimnáziumi órák. Minden napunk így telt. Komoly és nehéz alkalmazkodást igényelt ez a zárt világ.

Kikkel dolgoztál az egyetem után?

Feledi Jánossal, Nemes Zsófiával, Újszászi Dorottyával. Frenák Pállal.

Akkor van munkád.

Szerencsére van, ahhoz képest, hogy még csak egy éve végeztem.

Nemes Zsófiával hogyan jött létre a közös munka?

Nemes Zsófi ott volt a vizsgaelőadásomon, majd többször összefutottunk a MÜPA-ban, és elkezdtünk beszélgetni arról, hogy ő milyen stílust képvisel, milyen lehetőségek vannak nála. Kiderült, hogy kíváncsiak vagyunk egymásra, ő pedig szeretné kipróbálni a közös munkát. Mondtam, hogy szívesen mennék hozzá. Aztán felhívott, hogy be kellene ugrani egy darabba. Volt három próbám, és utána máris az előadás. Azóta folyamatos a munkám a PR EvolutionDance Company Társulatban. Szerepeltem a 2ME-ben, a Magritte-ben, …és most az …ésfehér…-ben táncolok. Eddig jól sikerültek a közös munkáink.

Az … és fehér… a nőiség megéléséről szól. Milyen helyzetben vagy ebben az előadásban?

Öt nő szerepel az előadásban. Az első jelenet csoportos, utána jönnek a szólórészek, amelyben az a lényeg, hogy nagyon erősen jelen kell lenni a nőiességnek.

Hogyan hat rád ez az előadás?

Folynak a próbák, és napról napra alakul. Minden nőben ott van a nő, nem olyan nehéz előhúzni. Mindenkiben elég hamar előjött, minden táncos megtalálta a saját nőies oldalát, és azt igyekszik belerakni a szólójába. Az …és fehér…-nek már volt bemutatója, volt kész koreográfia, de megvan a szabadságunk. Nemes Zsófi személyre szabottan, az egyéniségünkhöz alakítja a szólókat. Segít abban, hogy előhozzuk a nőiségünk azon részeit, amelyek „mélyen” vannak.

Szereted ezt az előadás?

Nagyon. Még nem fogalmaztam meg, hogy miért.

Most megteszed?

Megpróbálom. Napok óta gondolkodom rajta. Nagyon jó érzés az, ha előjön a nőiességem és meg tudom jeleníteni, mert ezáltal jobban hiszek magamban, abban, hogy nő vagyok.

Elfojtásaid jönnek elő?

Igen, mert sajnos a mai világban, a mindennapokban nem igazán tudom megélni a női oldalamat.

Párkapcsolatban nem lehet megélni?

Nem azt a világot éljük. Nehéz párkapcsolatot kialakítani, mert egyre jobban erősödik a nő, a férfi pedig már nem olyan férfi, mint régen. Ezért most nincs szinkron a nők és férfiak között, most ez formálja a világot. Kevesen látják be és tanulnak ebből a helyzetből. Azt látom, hogy semmit nem változik ez az állapot, jó ideje stagnál. Most ezt kell megélnünk, ez van, nem tudom, hogy mi tudna segíteni.

Nem véletlen, hogy Nemes Zsófia ezt a témát feszegeti?

Így van, és segít nekem abban, hogy hitem legyen a nőiességemben. Szerintem ez a férfi-nő probléma nagyon sok táncelőadásban jelen van, ha nem is mindig az van a központban, hiszen a kortárs tánc a mai világot igyekszik visszatükrözni.

Az is gond a színpadokon, ha férfi-nő viszonyt kell megjeleníteni, mert kevés a férfi energia?

Igen, de valahogy elő kell tudni adni mégis, valamilyen tapasztalatnak kell lenni ahhoz, hogy „hazudni” tudjunk a színpadon.

Hogy érzed magad szabadúszóként?

Jönnek néha olyan hullámok, hogy de jó lenne biztos pont, együttesben lenni, mert akkor nem lenne idegeskedés, hogy vajon lesz-e újabb, és elég munkám, amiből meg tudok élni. Közben pedig nagyon szeretem ezt a helyzetet, mert az egyetemi „bezártság” után fontos nekem a szabadság. Ez most nagy felszabadultság számomra. Egyik projectből a másikba megyek, nagyon sok embert megismerek, kerülök velük közeli kapcsolatba. Nekem ez most jobb érzés, mintha együttesben lennék. A szabadúszás sokkal több szakmai és emberi tapasztalatot hoz, mint a kötött együttes. A társulati lét most nem szerepel a terveimben, de ha kínálkozna egy lehetőség, akkor lehet, hogy meggondolnám, most mindenesetre a szabadúszásban nagyon jól érzem magam.

Jó látni a pozitív gondolkodásodat.

Az önmagamban való hitem erősödésében nagyon sokat segítettek a szabadúszás során tapasztaltak.

Te szoktad azt érzékelni, hogy milyen az aktuális esti közönség energiája?

Persze. Én igyekszem felvenni, megteremteni a kontaktust a nézőkkel. Nem egyszer tapasztaltam, hogy a nézők nincsenek annyira jelen vagy benne az előadásban, de ha már szemkontaktust teremtek valakivel, akkor azt érzem, hogy elindítottam bennük valamit. Én szeretek kinézni a közönségre úgy, hogy közben benne is maradok a darabban.

Ezt táncosoknál ritkán lehet érzékelni, mert nagyon benne vannak a darabban.

Szerintem nagyon fontos a néző és a táncos közötti kontaktus, mert így lehet érzékelni az energiák áramlását, és az így tapasztaltak alapján igyekszem értékelni, hogy az adott előadás milyen volt. Adtam-e én eleget, és kaptam-e annyit, amire én számítottam táncostól, nézőtől, mert ezek az energiák hatással vannak az előadásra.

Nézőként azt tapasztaltam, hogy nem egyszer a több szereplős előadásoknál önkéntelenül az egyik táncost többet kezdem figyelni, mint a többieket. Ez miért van?

Ez teljesen normális, nekem minden előadásban van ilyen táncos. Az energiái, a kinézete, a kisugárzása, ami miatt valaki fokozottan vonzza a tekintetünket. Valószínűleg más-más táncost „szúrunk ki”, miközben ugyanazt a darabot nézzük. Ez olyan, mint a párkeresés, ami során mindenkinek más-más tetszik meg.

Ahogy a színészetben, úgy a táncosoknál is vannak olyan művészek, akiknek erősebb a színpadi jelenlétük?

Igen, vannak olyan táncosok, akiknek erősebb a kisugárzásuk, de nekem az a tapasztalatom, hogy gyakran mégsem ők kapják meg a főszerepet egy előadásban. Van, hogy valaki technikásabb és azért kapja meg a főszerepet azzal szemben, mint aki mondjuk nem tudja ugyan olyan magasra emelni a lábát, pedig erős a színpadi jelenléte. Én annak a híve vagyok, hogy adott esetben a táncművész kisugárzása fontosabb lehet, mint a technika.

Most Nemes Zsófiával próbálsz?

Igen, az …és fehér… című előadást próbáljuk minden nap. Zsófival szerencsére folyamatosan van munka. Zsófi tart tréningeket is, azokra azért tudok elmenni, mert szabadúszó vagyok, és ez nagyon jó. Zsófival azért szeretek együtt dolgozni, mert vannak próbák és tréningek is. Ez már lassan olyan, mintha együttesben lennék. Megadja a csapat érzését, de közben mégis szabad vagyok. Nagyon örülök annak, hogy összehozott a sor Zsófival, mert nagyon sokat tanulok tőle. A közös munka során minden felmerülő problémát azonnal őszintén megbeszélünk.

Foglalkozol az önmenedzseléssel?

Szabadúszóként ez nekem központban van, kell vele foglalkoznom.

A táncosok világa zárt kör?

Igen is, meg nem is.

Miért nem?

Ha körbenézünk, akkor rájövünk és kiderül az, hogy milyen sok stílus és táncos van, és hogy sokkal szélesebb a kör, mint azt sokan gondolják. Balett, kortárs, néptánc, társastáncok stb.

Azt látni rajtad, hogy „rendben” vagy.

Igen, ezt mostanában sokan mondják.

A Nemzeti Táncszínház teraszán beszélgetünk. Milyen itt próbálni?

Lassan már ez az otthonom. Eddig a MÜPA volt, ahova folyamatosan jártam. Szeretem a Nemzeti Táncszínházat, jó érzés ide bejönni, itt próbálni, itt lenni.

Legközelebb mikor és hol láthatunk?

A PR Evolution Dance Company …és fehér… című előadásában június 19-én 20 órakor a DEPO-ban.

Köszönöm a beszélgetést.

Én is.