Thomas Cullinan: Csábítás - kritika - Corn & Soda

Thomas Cullinan: Csábítás – kritika

Hamarosan a magyar mozikba is megérkezik a Thomas Cullinan Csábítás (The Beguiled) című regényéből készült film Sofia Coppola rendezésében, és pár napon belül a könyv is megjelenik az Athenaeum Kiadó jóvoltából Szieberth Ádám fordításában.  Bár a kötet még 1966-ban megszületett, Magyarországon először olvashatjuk.

Forrás: Athenaeum Kiadó

A regény az amerikai polgárháború idején játszódik. Az északi hadsereg súlyos sebet kapott, fiatal tizedesére félholtan bukkan rá egy kislány, Amelia a virginiai erdőben. A közeli iskolájukba, Miss Martha Farnsworth Leánynevelő Intézetébe viszi, ahol a katona szinte azonnal szédíteni kezdi az ott élő hölgyeket. A fiatal férfi az elzártan élő nők minden gondolatát betölti.  Szerelmet, félelmet, szánalmat, rajongást egyaránt kivált belőlük, és szép lassan egymás iránt uszítja őket. Ahogy telnek a napok, az összezárt emberek személyiségéről egymás után omlik le a máz, feltárulnak a legbensőbb titkok, elfojtott vágyak és a lélek legsötétebb bugyrai. Lassan szinte eldönthetetlennél válik, kit is szédítettek meg valójában, és kinek is kell tartani kitől…

A regény minden egyes fejezetének más az elbeszélője, a lányiskola összes lakójának szemszögét megismerjük, a katona kivételével. Egyedül őt látjuk folyamatosan külső nézőpontból, belső világába, gondolataiba nem nyerünk bepillantást. A narráció ilyen jellegű felosztása rendkívül izgalmas, és sok lehetőséget rejt. Ráadásul Cullinan igyekszik minden egyes szereplő személyiségéhez megfelelő hangnemet és elbeszélésmódot találni. Így a regény nagyon sokféle hangon szól, a koravén kisgyermektől kezdve az önáltató, saját problémáival szembenézni nem merő vénkisasszonyig. Mivel a karaktereket folyamatosan kívülről és belülről is láthatjuk, ezért a sokféle nézőpont nem engedi, hogy bármelyik hősünkkel szemben is elfogulttá váljunk.

A cselekmény tulajdonképpen minimális, a legfontosabb események a szereplők lelkében játszódnak le.  A regény mégsem válik unalmassá, sőt, lebilincselően izgalmas. Egy extrém szituációt vizsgálhatunk meg, ahol a szexualitás, a birtoklás, az uralkodás vágya keríti hatalmába a szereplőket csupán annak köszönhetően, hogy ellenkező nemű érkezik az addig egynemű közösségbe. Ördögien izgalmas játék, melynek végkifejlete minden elképzelésünket felülmúlja.

Cullinan hihetetlen erővel képes ábrázolni az elfojtott vágyakat, a lelket megemésztő apró titkokat. Alakjai mindannyian egy-egy emberi gyarlóságot, jellemhibát testesítenek meg. De az emberi psziché rejtelmei mellett az akkori korszak problémai, politikai viszonyai, ideológiái is megjelennek.

A regény igazi pokoljárás az emberi lélek legmélyén, ott, ahol a finom, déli báj és jólneveltség alatt a legsötétebb titkok és szenvedélyek laknak. Lélekbemarkoló pszcihothriller, mely magába szippant, és az utolsó oldal elolvasás után is napokig fogva tart. Cullinan regénye lenyűgözött, és az egyik legizgalmasabb lélektani regénynek tartom, amit valaha olvastam. Ezek után izgatottan várom, vajon Sofia Coppola hogyan tudja átültetni a filmvászonra, képes-e megtartani mint az a feszültséget, izgalmat és etikai problémát, amit az olvasása kapcsán átélünk. Remélem, sikerül neki.

A könyvért köszönet az Athenaeum Kiadónak!

Ezek is tetszhetnek...