Tragikus hármas - Így szerettek ők: Szabó Lőrinc szerelmei az Átriumban - Corn & Soda

Tragikus hármas – Így szerettek ők: Szabó Lőrinc szerelmei az Átriumban

Különleges, felolvasószínházi sorozat kezdődött az Átriumban, mely Nyáry Krisztián Így szerettek ők című kötetében megírt, népszerű íróink, költőink szerelmi életéről szóló történetei nyomán született. A sorozat ötletgazdája Réczei Tamás rendező, aki a Szegedi Tudományegyetem bölcsészhallgatóinak kutatásai alapján készítette el az egyes előadások szövegkönyvét. Az Átrium november 20-21-én mutatta be a Szabó Lőrinc tragikus, szerelmi háromszögéről szóló előadását. A költőt Nyáry Krisztián, élete asszonyait Kerekes Viktória és Kurta Niké személyesítette meg.  A következő, decemberi előadásban pedig József Attila szerelmi életével ismerkedhetünk meg behatóbban.

forrás: Átrium Színház

Mint általában híres költőinkről, íróinkról, Szabó Lőrincről is sokat tanulunk az iskolában. Megismerjük leghíresebb verseit, sőt, még zűrös nőügyeiről is hallunk valamicskét. Megemlítjük Korzáti Erzsébet szörnyűséges halálát, kinek gyászolására a szépséges A huszonhatodik év szonettciklus született. Azonban a sorok mögötti emberről vagy a múzsákról, a költészetbe csomagolt vágyról és fájdalomról nem sokat tudunk.

forrás: sajtóanyag

A felolvasószínháznak köszönhetően egyenesen a költő és szerelmei lelkébe pillanthatunk be. A levelek, versek, életrajzi adatok segítségével megelevenedik előttünk Szabó Lőrinc, Mikes Klára és Korzáti Erzsébet titkokkal, vágyakkal, dühvel, szerelemmel és lelkiismeret furdalással teli élete. Megtudjuk hogyan házasodott össze Szabó Lőrinc és Mikes Klára, milyen volt Klára és Korzáti Erzsébet barátsága, és mikor kezdődött a viszony Szabó Lőrinc és Erzsébet között. Választ kapunk arra a kérdésre, hogy miért nem vált el a költő a feleségétől, és kötött házasságot szeretőjével. Végül az is kiderül, mi vezette Korzáti Erzsébetet a visszavonhatatlan lépéshez, az öngyilkossághoz.

Forrás: mek.oszk.hu

A felolvasószínház egyetlen órába sürítve, színészi játék, díszletek nélkül, csupán a szavak és az előadásmód erejével adja át mind azt a feszültséget és drámát, ami ennek a három embernek az összefonódott életében benne volt. A három előadó, Nyáry Krisztián, Kerekes Viktória és Kurta Niké csodálatos beleéléssel tolmácsolja a költő és a két asszony történetét.  Kerekes Viktória, aki Mikes Klárát “alakítja”, hihetetlen átváltozásra képes csupán a hangja és az arcjátéka segítségével. Előadása impulzív, erőteljes, szinte magunk előtt látjuk a megcsalt, dühtől, féltékenységtől és megalázottságtól gyötört feleséget. Kurta Niké törékeny szépségéhez pedig remekül illik a fiatal, rajongó Korzáti Erzsébet szerepe, az előadásmódja lélekig hatoló. Nyáry Krisztián, mint alkotó ember, egészen hiteles Szabó Lőrincként, a költő versei pedig előadásában delejes erővel hatnak.

Az előadás mély és magával ragadó, a néző rögtön a hatása alá kerül. A közönség hol nevet, hol szinte együtt sír a felolvasás által megelevenedő alakokkal. A végén pedig arra vágyik, hogy még többet kapjon ebből a varázslatos intellektuális játékból.

Az Átrium felolvasószínházi sorozata szerencsére tovább folytatódik, a következő előadás pedig József Attila,  Kozmutza Flóra és Illyés Gyula szerelmi háromszögét dolgozza fel. A költészet és irodalom szerelemeseinek kihagyhatatlan élmény.

Következő előadás: Átrium 2017. 12. 05. 19:30 Így szerettek ők – József Attila

Ezek is tetszhetnek...

Hozzászólások

  1. […] “A három előadó, Nyáry Krisztián, Kerekes Viktória és Kurta Niké csodálatos beleéléssel tolmácsolja a költő és a két asszony történetét.  Kerekes Viktória, aki Mikes Klárát “alakítja”, hihetetlen átváltozásra képes csupán a hangja és az arcjátéka segítségével. Előadása impulzív, erőteljes, szinte magunk előtt látjuk a megcsalt, dühtől, féltékenységtől és megalázottságtól gyötört feleséget. Kurta Niké törékeny szépségéhez pedig remekül illik a fiatal, rajongó Korzáti Erzsébet szerepe, az előadásmódja lélekig hatoló. Nyáry Krisztián, mint alkotó ember, egészen hiteles Szabó Lőrincként, a költő versei pedig előadásában delejes erővel hatnak. Az előadás mély és magával ragadó, a néző rögtön a hatása alá kerül. A közönség hol nevet, hol szinte együtt sír a felolvasás által megelevenedő alakokkal. A végén pedig arra vágyik, hogy még többet kapjon ebből a varázslatos intellektuális játékból.” Folytatás itt. […]