Ungarische wirtschaft – István, a király az Operettben - Corn & Soda

Ungarische wirtschaft – István, a király az Operettben

Székely Kriszta egyedi és ízléses István, a király rendezését hasonló rajongás kezdi övezni az Operett Színházban, mint azt a bizonyos 15 évvel ezelőtt bemutatott Rómeó és Júliát.

Sándor Péter István király szerepében
Forrás: Operett Színház web oldala
Fotó: gordon Eszter

Kortalan István

A legendás városligeti bemutató óta számos színház, rendező nyúlt már az elmúlt 35 évben az István, a király rockoperához. A hasonlítgatást kerülni fogom, melyről a korábban megjelent interjúnkban az egyik címszereplőt, Sándor Pétert már kérdeztük. Székely Kriszta rendező az első jelenttel egyértelműsítette, hogy nem történelmi tablót kíván bemutatni, hanem korokon átívelő, általános emberi viszonyulásokat tár a nézők elé. Az indító képben a táncosok a népi motívumoktól kezdve a rock and roll-on át a break-ig számos stílust vegyítenek, jelezve ezzel számunkra, hogy elsősorban örök érvényű emberi, nem pedig pátoszos történelmi helyzeteket fogunk látni a színpadon. A nyitó jelenetben a krónikások sem lantos középkori figurák, hanem mai gitáros énekes-zenészek. A középkorra jelzésértékkel, szimbolikusan utaló, ugyanakkor látványos díszletek alátámasztják a rendezői megközelítést.

Székely Kriszta nem kerüli meg a rockopera jellegéből adódó kényes történelmi és politikai kérdésfelvetést, de nem aktualizál, nem üzen sem „jobbra”, sem „balra”. Üzen viszont „fentre” azzal, hogy a hatalom általános működésének a kritikáját mutatja be. Üzen „lentre” is, a társadalom egyedi tagjainak, akik részesei annak a tömegnek, amelyet az egyetemes történelem során a mindenkori politika évszázadok óta nagy hatásfokkal manipulál.

István, a király előadás jelenete
Forrás: Operett Színház web oldala
Fotó: Gordon Eszter

Székely Kriszta az egész színpadot belakja, mert míg a főjelent zajlik az előtérben, a szereplők mögött fontos és látványos események történnek. A vezetők, a hatalom birtokosai egymással vitatkoznak vagy vívódnak a színpad egy részén, miközben egyidejű jelenetben a politika erőszakos végrehajtó gépezete dolgozik a háttérben. A katonák a parancsot követve teszik a dolgukat, és elvégzik a piszkos munkát. A rendezői koncepció szerint minden kisebb-nagyobb színpadi mozzanatnak jelentősége van.

István, a király előadás jelenete
Forrás: Operett Színház web oldala
Fotó: Gordon Eszter

Színestől a feketéig

A legtöbb szereplő a fekete és a szürke – hanem is ötven – árnyalatának színeit viseli jelmezein. Ketten lógnak ki a sorból: István és Réka, akik színes öltözetet kaptak. Ők azok, akiknek a lelke, szíve tiltakozik az érdekközpontú, egoista, csak a hideg ráció által vezérelt környezetük viselkedése ellen. Az előadást követően a ruhatárban elcsíptem egy nézői megnyilvánulást: „Nekem ez az István kissé pszichotikus volt.” Vitatkoznom kell nézőtársammal. István az, aki normális, és egyáltalán nem lelki beteg, mert ő az, aki ember szeretne maradni az őt körülvevő pszichopata világban. István megéli a vívódásait, nem szégyelli, hogy elgyengül, és azt sem palástolja el, hogy vannak normális emberi érzelmei. Amikor István úgy dönt, hogy hatalmának erőszakos megszerzését választja, akkor már ő is fekete katonai ruhában jelenik meg a színpadon. Asztrik főpapnak kiemelt szerepe van a történetben, mivel az egyház képviseletében adja át Istvánnak a hatalmat. István kezébe teszi azt a keresztet formáló nagy kardot, mely az erőszak és az ideológia egybeforrását jelképezi.

A sokrétegű darabban Székely Kriszta bemutatja a tőlünk nyugatabbra lévő országok lakói részéről gyakran tapasztalt lenéző hozzáállást is. Vencel lovag kézlegyintése és leszóló, gúnyos szavai ezt a viselkedést érzékeltetik: „Ungarische wirtschaft”.

Sándor Péter
Forrás: Operett Színház web oldala
Fotó: Gordon Eszter

Mégis közel

Számomra az előadás egyik legfelemelőbb és katartikus jelenete az, amikor István magányos vívódása közepette a földre omlik a döntési helyzet súlya alatt, és ekkor mellélép az addig hátérben maradt Gizella, a felesége. Megérkezik a legnehezebb pillanatban a nő, a feleség, aki megértéssel, empátiájával fordul István felé. Felemeli a földről a lelkileg elgyengült férfit, és azzal önt belé erőt, hogy tudtára adja azt, hogy nincs egyedül, mert van társa és támasza. Ez a jelenet egy azok sorából, amelyekkel Székely Kriszta hatásos módon üzen a ma emberének.

Nem hősök, emberek

A címszereplő Sándor Péter alakítása híven adja vissza István király lelki és szellemi küzdelmét. Tehetséges színészt látunk a színpadon, aki nem csak elénekli tökéletesen a dalbetéteket, hanem minden finom rezdülést és lelki megélést nagy átéléssel és hitelességgel közvetít. Feke Pál bátor és erőteljes Koppánya uralja jeleneteiben a színpadot. Feke Pál maga mögött hagyja a hősies, rocker Koppány figuráját, mert nemcsak az ösztönös őserőt, hanem a lekezelő gúnyosság és a nagyképűség is megjelenik az alakításban. Homonnay Zsolt teret kitöltő hangjával, rideg megjelenésével az egyház megfélemlítő és hatalmaskodó képviselőjét, Asztrik főpapot nagy hatással alakítja.

Homonnay Zsolt
Forrás: Operett Színház web oldala
Fotó: Gordon Eszter

Polyák Lilla Sarolt szerepében fejedelmi nagyasszonyként igyekszik kezében tartani a gyeplőt, hisz özvegyként erősnek kell lennie. Sarolt pontosan tudja azt, hogy nincs más választás, mint legyőzni Koppányt, és szövetséget kötni a Nyugattal. Ezt fogalmazta meg Sándor Péter az interjúnkban: „Ha nem teszi meg István, akkor nagy valószínűséggel nekünk, magyaroknak annyi, mert a nyugati hatalmak ránk küldték volna a nehézlovasságot.” Kálmán Petra hol lágyan, hol szenvedéllyel, magányában is kitartva az elvei mellett képviseli Réka szerepében a tisztaságot, a feltétel nélküli szeretetet. Sándor Péter és Kálmán Petra, azaz István és Réka duettjei a legszebb pillanatok közé tartoznak az előadásban.

Oly távol vagy tőlem és mégis közel
Forrás: Operett Színház web oldala
Fotó: Gordon Eszter

Bodor Johanna és Lénárt Gábor látványos és érzelmekkel teli koreográfiája önmagában élmény. A táncstílusokat arányosan és ízlésesen vegyítik, a mozgások a jelentekhez, hangulatokhoz tökéletesen illeszkednek.

Székely Kriszta új szint és értelmezést hozott a legendás rockopera megrendezésével. Nem hősöket látunk, hallunk a színpadon, hanem tökéletlen, gyarló és vívódó embereket, akik küzdenek saját gyengeségeikkel, vagy sodródnak a feszült történelmi helyzetben.

Értékelés: 9/10

Kapcsolódó interjúnk:

http://cornandsoda.com/interju-a-200-elso-randi-sorozat-es-az-istvan-a-kiraly-sztarjaval/

Ez is tetszeni fog...

Hozzászólások

  1. […] Ungarische wirtschaft – István, a király az Operettben […]