Utazás az emberi lélek legmélyére - Csabai László: Szindbád, a forradalmár - Corn & Soda

Utazás az emberi lélek legmélyére – Csabai László: Szindbád, a forradalmár

Csabai László harmadik Szindbád-regényében Schiffer Árpád nyomozó, vagy ahogyan szinte mindenki nevezi, Szindbád ismét Nyárligeten találja magát, ahol a “népi demokrácia” rendőrségének tisztje lesz. A regény a magyar történelem egyik legsötétebb korszakába repít vissza, és a különböző bűnügyi nyomozások kapcsán az emberi lélek legmélyebb titkait tárja fel. A Szindbád, a forradalmár, az előző Szindbád-regényekhez hasonlóan a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg.

Forrás: Magvető Kiadó Facebook oldala

A Szindbád, a forradalmár a regénysorozat harmadik kötetet, de önálló műként is  olvasható. Maga a regény is inkább egymásba fonódó novellák laza szövedéke, melyben a különálló történeteket a szereplők és a történelem lassú folyása kapcsolja egybe.

Szindbád, a főhős Bagdadban nőtt fel (itt kapta a nevét), később a horthysta rendőrség tisztje volt, a háború végén Szibériába került, majd a lágerből kiszabadulva ott lett nyomozó. Nyárligetre visszakerülve – mivel a Népköztársaságban is szükség van tapasztalt, jó nyomozókra – folytathatja munkáját. Bár Szindbád nyomozó igyekszik munkáját függetleníteni a politikától, teljesen mégsem tudja magát kivonni a kor ideológiái alól. Ráadásul felettesei és kollégái is árgus szemekkel figyelik minden tettét és szavát.

Azonban az emberi lélek és a bűntettek csak ugyan olyanok maradnak minden korszakban. Szindbádnak gyilkosságok, lopások, eltűnt emberek ügyében kell nyomoznia, de nem maradhatnak el a padláslesöprések, kuláküldözések sem. Mindeközben elénk tárul az ’50-es évek Nyárligetének (Nyíregyháza) és a bokortanyáinak világa, ahol még együtt él a régi, hagyományos paraszti világ az éppen megszülető szocializmussal. Ám képes-e valóban megújulni ez a világ? Hozz-e az egyszerű nép életébe valami jobban? Vagy valóban olyan szép volt-e a régi? Csabai László nem idealizál, nála mind a régi, mind az új világ fájdalommal és szenvedéssel teli, ahol a kisembernek minden nap meg kell küzdenie a megélhetéséért. Itt maga az ember sem hérosz, romanticizált alak, hanem esendő, gyarló lény.

Csabai ábrázolásmódjának mélysége és húsba vágó őszintesége Móriczot idézi, míg a mesélőkedve és hőseinek szeretete Mikszáthot juttathatja eszünkbe. Ő is ugyan olyan anekdotázó kedvvel, megértéssel, néhol összekacsintással ábrázolja a bokortanya tirpákjait, mint ahogyan Mikszáth tette a tótokkal és a palócokkal. Alakjai éreznek, szenvedne,  nevetnek, kicsinyesek és nagylelkűek, azaz egyszerűen emberiek. De ezen túlmenően Magyarország egy eldugott szegletének, Szabolcs megyének a jellegzetes alakjai telve babonákkal, ősi hiedelmekkel és gyanakvással minden ismeretlen és új iránt. Csabai László jól ismeri ezt a vidéket és az itt élő népet. Emellett láthatóan alapos és mélyreható néprajzi és történelmi kutatásokat végzett a korszak megelevenítéséhez.

A korhű környezet és emberábrázolás mellett a bűnügyek lélektani hátterének megalkotása is kiemelkedő. Csabai László kiváló pszichológiai érzékkel ragadja meg az emberi lélek mozgatórugóit, és nem csupán a bűnözőknél, hanem a történet minden egyes szereplőjénél.

A Szindbád-regény utazás, ugyan úgy, mint Krúdy Gyulai novellái esetében, itt azonban sötét helyekre utazunk a magyar vidék és az emberi lélek legmélyére. Azonban ez az út mégsem teljesen komor. A legfájdalmasabb történetet is képes oldani az író utánozhatatlan humora és hőseinek feltétlen szeretete.

A könyvért köszönet a Magvető Kiadónak!

Ezek is tetszhetnek...