Windsorék operettet énekelnek - Corn & Soda

Windsorék operettet énekelnek

Meglehetősen extravagáns kivitelezésben volt szerencséje megtekinteni a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház nézőinek Huszka Jenő Bob herceg című operettjét a teátrum 2018/209-es évada során.

Az előadás plakátja

Forrás:
http://www.moriczszinhaz.hu/

Mégis mi az operett? ,,Kipróbált viccek és elcsépelt melódiák sikertelen újra hasznosítása, repríze”- írja egy korabeli, századeleji pamflet. A gúnyirat ismeretlen szerzője nagy valószínűséggel nem volt tisztában azzal a tényezővel, hogy az operett számos esetben ugyanolyan bravúros énektechnikát és pazar színpadi kiállítást igényel, mint idősebb, igényesebb ,,nővérkéje”, az Opera.

Az Operett ma már nem népszerű. A XXI. században létjogosultságát veszítette. Ugyanis egy rég letűnt kor kissé dohos szaga lengi körül. Már az 1900-as évek elején a halálát jósolták a műfajnak, és idejétmúltnak tartották, mint ahogyan az előbbi gúnyos megállapítás megfogalmazója is, pedig a műfaj ekkor élte virágkorát minden tekintetben.

Ma már nem lehet operettet írni, ahogyan antik görög drámát vagy rokokó operát sem, viszont színpadra lehet állítani a műfaj legdrágább gyöngyszemeit oly módon, hogy a végeredmény sikeres legyen.

Horváth Viktor (#royall), Gulácsi Tamás (György herceg), Kosik Anita (Viktória hercegnő) és Macintosh (Kónya Merlin Renáta)

Forrás:
http://www.moriczszinhaz.hu/

Napjainkban azok, akik operettrendezésre vetemednek, általában két végletet szoktak megtestesíteni. Egyesek hagyománytisztelő módon nyúlnak hozzá a választott darabhoz, akárcsak Kerényi Miklós Gábor operettszínházi rendezései. Mások viszont az eszközök között nem válogatva igyekeznek a mai kor emberéhez közelebb hozni a múzsák e kissé igénytelen gyermekét. Gondoljunk Alföldi Róbert nagy sikert (és még annál is nagyobb botrányt) aratott Csárdáskirálynő, János vitéz és Mágnás Miska előadásaira.

Göttinger Pál, a nyíregyházi teátrum főrendezője a köztes megoldást választja. Úgy modernizálja Huszka Jenő örökzöldjét, hogy mindeközben igyekszik nem felrúgni a hazai operettjátszás tradícióit. Így azonban két szék közé esett. Az idősebb generáció számára sokkolóan hatott a színpadon látottak. Ők valószínűleg Keleti Mártonnak a darabból 1972-ben forgatott tévéjátékát kívánták volna viszontlátni egy az egyben. A fiatalság pedig avíttnak találhatta ezt a kissé számukra szokatlan miliőt. Mindez eredményeként mindkét korosztály képviselői nagy számban távoztak az előadásról.

Kosik Anita (Viktória hercegnő) és Horváth Margit (A Királynő)

Forrás:
http://www.moriczszinhaz.hu/

Huszka Jenő örökzöldje minden tekintetben a műfaj egyik legfőbb zászlóshajójának számít, bár azt meg kell hagyni, hogy az utóbbi időben eltűnt a színházak repertoárjáról. Anno 1902-ben, a tiszavirág életű Király Színházban az ősbemutató pikantériáját az adta, hogy a címszerepet, György herceget a kor üdvöskéje, Fedák Sári alakította. A kor közönsége az egyébként vidám történetben felfedezni vélhette Rudolf koronaherceg és Vetsera Mária tragédiáját. Azonban a mai kor közönségét minden bizonnyal sem a mayerlingi kettős halálesettel, sem azzal a tényezővel nem lehetne felizgatni, hogy operettet hallgathat élőben.

A szüzsé valósággal kiáltott azért, hogy aktualizálják. Sediánszky Nóra, az előadás dramaturgja kiválóan oldotta meg azt a feladatot. A cselekményt áthelyezte napjaink Londonjába, ezáltal a Royal Family aktuális konfliktusait láthattuk viszont a színpadon. A látottak Harry herceg és Meghan hercegné sokak által támadott házasságkötésére emlékeztetnek. A történetben felsejlik előttünk még VIII. Eduárd és Wallis Simpson, továbbá Károly walesi herceg és Lady Diana Spencer ugyancsak ellentmondásos viszonya.

Kosik Anita (Viktória hercegnő) és Rák Zoltán (Lord Lancaster)

Forrás:
http://www.moriczszinhaz.hu/

Az átírás másik fő erőssége, hogy lehámozza a történetről az operettekre jellemző édeskés cukormázat. Szó esik korunk legfontosabb társadalmi problémáiról: illegális bevándorlás, kábítószerfogyasztás, prostitúció, homoszexualitás és persze a tömegkommunikáció negatív hatásai.

Itt most Annie hamvas, fiatal, szűzies kisasszonyka helyett megkeseredett lányanya. Göttinger Pál rendezése feloszlatja a rózsaszín ködöt és elűzi a lila felhőcskéket, méghozzá maximálisan. Ondraschek Péter díszlet- és Cselényi Nóra jelmeztervei remekül megteremtik az éles kontrasztot a londoni utcák szürkesége és a Windsorék palotáinak fényes, csalóka csillogása között. Nyitra László és Tamás Attila végezte a partitúra átdolgozását, modernizálását. Így a Z generáció számára is emészthetőbben, kevésbé fülbántóan cseng a Londonban, hejj, van számos utca és a többi melódia. A tekintélyes korú nézők némelyike húzza száját, mikor eltorzítva hallja viszont fiatalkorának régi kedves dallamfoszlányait.

Az Influencerek (Kónya Merlin Renáta és Horváth Viktor)

Forrás:
http://www.moriczszinhaz.hu/

A Bob herceg megtekintése után nyíltan kijelenthetjük: a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház csak női énekhangokkal büszkélkedhet. Viszont azokból nagyon is kiválókkal. Közülük is kiemelkedik Nyomtató Enikő és Kosik Anita, akik bravúros énektechnika mellett hatalmas átéléssel formálják meg a darab két legfontosabb nő karakterét: Annie-t és Viktória hercegnőt. A férfi színészekről sajnálatos módon csak az utóbbi állítás mondható el. Gulácsi Tamás szokatlanul nagy mértékű duhajsággal alakítja a címszerepet.

Külön bekezdést érdemel a teátrum két vérbeli nagyasszonyának, Pregitzer Fruzsinának és Horváth Margitnak a játéka. Az előbb említett színésznő hatalmas örömet szerzett a számomra komikaként való visszatérésével. A 2017-es My Fair Lady előadásban Mrs. Higginseként való parádés szerepjátéka óta a Jászai Mari-díjas színművésznőt kizárólag csak tragikaként láthattunk. A nyíregyházi közönségnek valóságos felüdülés lehetett a színésznőt újra egy humoros, könnyed karakter bőrében látni. És miden bizonnyal Fruzsinának is felpezsdítő lehetett mindezt eljátszani. Az ártatlan életre keltett figura, Mrs. Pickwick egy egyszerű, kissé bugyuta, de mégis nagyravágyó panzióvezető. A karaktert kifejezetten a művésznő számára írták a darabba.

Pregitzer Fruzsina (Mrs. Pickwick) és Horváth Margit (A Királynő) találkozása

Forrás:
http://www.moriczszinhaz.hu/

Horváth Margit Királynőként egész egyszerűen zseniális. Mind a színészi játékát, mind a színpadi megjelenését hatalmas mértékű méltóság, fennköltség és elegancia övezi. A hangjáról nem is beszélve… A darab egyik dramaturgiai csúcspontja Pregitzer Fruzsinával való dialógusa. Az uralkodónő és a XXI. század tipikus ’’kisemberének’’ találkozása próbára teszi a publikum rekeszizmait, méghozzá alaposan. A néző nem tudja sokszor, hogy sírjon-e vagy nevessen. A jelenet ugyanakkor kissé szatirikus is, és komoly társadalombírálatot hordoz magában. Az életben mindent a születés dönt el, és nem biztos, hogy az jár jobban, akinek több adatott, tehát példának okáért Királynő lett. A darab nyíltan támadja ezt az értelmetlen kasztrendszert.

Az előadás legpatetikusabb pillanata Horváth Margit nevéhez köthető. Amikor a III. felvonásban Királynőként bevonult teljes udvari pompában, a közönség állótapssal jutalmazta szeretett művésznőjét. Perceknek kellett eltelnie, hogy a taps alábbhagyjon, és a Királynő belekezdhessen darabvégi nagyáriájába.

Annie (Nyomtató Enikő) barátnőivel:
Margóval (Munkácsi Anita) és Kátyával (Varga Fekete Kinga)


Forrás:
http://www.moriczszinhaz.hu/

Nem érdemes csak úgy szó nélkül elsiklani afelett sem, hogy az alkotók egy keretjátékot szőttek az operett közé. György királyfi édesbús-szerelmes széphistóriáját egy BBC híradó során ismerjük meg. A két riporter szerepében Horváth Viktor és Kónya Merlin Renáta brillírozik. Figuráikban századunk legújabb népbetegsége köszön vissza. Amit úgy nevezünk: ’’influencer’’, melynek legfőbb tünete a kimaxolt magamutogatás. Életfilozófiájuk:,,Taposs, különben téged fognak eltaposni!”.  Szerepeltetésük meglehetősen irritálóra sikeredett, de talán pont ez volt a rendező célja is.

Annie (Nyomtató Enikő) és Gulácsi Tamás (György herceg)

Forrás:
http://www.moriczszinhaz.hu/

Összességében a Bob herceg egy kreatív ötletektől sziporkázó, szórakoztató este ígéretét nyújtja mindenkinek, azonban Nagy-Brittaniában nem lenne ildomos bemutatni. Sőt! Nagy valószínűséggel angolszász nyelvterületen betiltanák az előadást, Göttinger Pált pedig II. Erzsébet miden bizonnyal a Towerbe vettetné….

Ez is tetszeni fog...