Zsófia Rátkai 
Fotó: AFP
Catherine Millet Féltékenység című regénye, amely márciusban a Magvető gondozásában jelent meg, korábbi köteteihez hasonlóan újabb személyes, ráadásul az eddigi legfelkavaróbb vallomás saját életéről.
A francia írónőnek, Catherine Millet-nek ez az írása hazájában még 2008-ban jelent meg, hozzánk csak idén márciusban érkezett. A regény a féltékenységgel való szembesülésről szól, ami korábbi könyvében, a Catherine M. szexuális életében, csak érzékelés szinten jelent meg. Az alaptörténet középpontjában az Art Press főszerkesztőjeként dolgozó asszony és férjének asztalán megtalált, borítékban lévő meztelen női fotók állnak. Ezt követi számtalan naplójegyzet, levélrészlet, amit tudatosan, szinte önmaga kínzására olvas el.
Érdekes paradoxon leírni, hogy ez egy jó könyv a féltékenységről, de az írónő a lélek lefestését valóban csodálatosan szépen műveli. A Féltékenység (eredetileg Jour de Souffrance, jelentése: szenvedés napja) regény arról szól, mit él át a hűséges asszony hűtlen férje mellett, de aztán a könyv közepén elénk tárul az írónő saját szexuális függetlenségének ténye és számtalan partnerének létezése, amely rögtön más világításba helyezi az eseményeket. Az írónő a regényben bemutatja, hogy a libertanizmus és a több partner megléte nem zárják ki a féltékenységet, és az annak csapdájába eső lélek szenvedését. Ezzel együtt ellentmondásba kerül önmagával, hiszen a szexuális szabadosságot hirdeti, de elvárásai író férje felé nem ennyire megengedőek.
A könyv egyben dilemma arról, hogyan lehet a házas ágy tabuját és a szexuális sokoldalúság intézményét egyszerre fenntartani. Az írónő egy interjúban azt vallotta a könyvvel kapcsolatban, hogy szerelmes otthon volt, házon kívül pedig csak az örömöknek élt, amelynek semmi érzelmi hatása nem volt rá. Ez esetben érdemes elgondolkodni, vajon férje féltékenységére miért nem tudott ugyanilyen modern felfogásban gondolni. Persze, mert Catherine Millet is ember, nem gép: könyve lapjain megmutatkozik, mennyire szentimentális, érző, szenvedélyes, vágytól égő lény.
Az írónő nagymestere önnön kitárulkozásának az olvasó előtt, értsük ezt akár szó szerint is, hiszen korábbi könyveiben kendőzetlenül ír életének pikáns részleteiről. Itt sem kímél meg minket egy-két naturális jelenttől, amely pedig a történés szempontjából elhanyagolható lenne. Ha a Catherine M. szexuális életével akarnám még egy ponton összehasonlítani a könyvet, azt mondanám, ez a jelenlegi terep minden bizonnyal jóval ismerősebb sok olvasó számára, mint az. A féltékenység témájában találhatunk kapcsolatot, párhuzamot saját életünk történéseivel, így könnyebben azonosulhatunk az írónő érzéseivel. Sőt, ez a közös terep lehet a primer tényező, mely az olvasóban elsősorban érdeklődést ébreszthet a regény iránt. Akaratlanul az ok-okozati összefüggéseket keressük olvasáskor, és a műben teljesen egyértelműen kiderül, hogy az írónő szabados felfogású életmódja ideális táptalaja volt a férjében rejtőző hűtlenség magjának, mivel az írónő nem állt le az orgiákkal, egyúttal férje saját fegyverét fordította ellene.
Catherine Millet: Féltékenység, Magvető Kiadó, 2019, 208 oldal, 3699 Ft
Nem meglepetés, hogy Catherine Millet újabb pszichoanalízissel jelentkezett, tőle megszokott módon önvallomást és önéletrajzi ihletésű könyvet írt. Egyaránt érdemes elolvasnia azoknak, akiket érdekelnek a leplezetlen önvallomások, a női lélekben végbemenő változások művészi fokú lefestése, és a mindannyiunk életében megforduló zöld szemű ördög megjelenésének felkavaró hatásai.
