A szegedi Télbúcsúztató ünnepség sajtótájára kaptunk egy meghívót, és mivel sejtettem, hogy itt lesz olyan, amiről érdemes írni, el is látogattam rá. Nem bántam meg.
Nagyjából már mindenkinek elege van ilyentájt a télből, és a hátunk közepére sem kívánjuk. Szinte már szuggeráljuk az időjárás előrejelző programot a telefonunkon, hogy a kis számok minél feljebb csússzanak. Amellett, hogy ezzel is gyarapodnak a sajtótáji történeteink, ezért is örültem meg igazán a meghívónak, mert maga az esemény már egyfajta előjelzője a jó időnek. Persze nem hülyültem meg teljesen, és nem hiszek abban, hogy egy szalmabábú elégetése hozza el nekünk a meleg időt, csak arról van szó, hogy magát a programot akkora szokták időzíteni, mikor már tényleg lehet érezni, hogy lassan valóban vége a fagyos időszakoknak.
A kapott sajtóanyagban pontosan a következő szerepelt:
A 2015-ben hagyományteremtő céllal, első alkalommal megrendezett Télbúcsúztató rendezvény idén is folytatódik. A csodaszép Szent István téren több mint 50 kézműves árus minőségi portékáival, gyermek programokkal, farsangi felvonulással várjuk a szegedieket. A Télbúcsúztató fénypontja ezúttal is a különleges hangulatú téltemető hagyomány, a kiszebáb égetés lesz, ahol mindenki cetlire írva minden bánatát és gondját és azt a tűzbe dobva megszabadulhat tőlük.
Az anyagban is említett kiszebábura tavaly még egy pejoratív rajzocska is felkerült, amennyiben emlékeim nem csalnak. Mondjuk, ezt pont nem tudom értelmezni, de lehet, hogy a delikvens szeretett volna megszabadulni a férfiasságától, és ezért rajzolta rá egy cetlire, amit majd a bábuval együtt elégetnek. Természetesen idén sem kellett csalódni a cetliíró népben, mert ezúttal is születek olyan kívánságok, amiken az újságíró kollégákkal jókat kacagtunk.
Az egyik ilyen egy olyan kívánság volt, amiben egy tanuló azt kérte, hogy ne bukjon meg matekból, fizikából, kémiából, földrajzból, és angolból se. De az a kívánság is érdekes, amiben azt kérik, hogy a banya vigye el a büdös bogarakat, és hozzon helyette réti pockokat. Az én személyes kedvencem mégis az volt, amelyikben a főnökétől szeretne megszabadulni a cetli írója. A humoros írásokon kívül komoly és szívhez szóló kéréssel is lehetett találkozni. Az egyik ilyen feltehetőleg egy kisgyerek kívánsága volt, amiben azt kérte, hogy a kiszebáb vigye el az anyukája adósságát.
A tájékoztatón a Szegedi Városkép és Piac igazgatója több programot is kiemelt, amikből egyértelmű, hogy az egész rendezvény inkább a gyerekeknek szól. Amennyiben a lurkókkal ellátogatnak hétvégén a szegedi Szent István térre, a gyerekek egy percig sem fognak unatkozni, mert lesz program számukra bőven, amiről részletes listát a cikk végén találnak.
A rövid, pár perces tájékoztató után pedig a kedvenc részem jött minden sajtótájékoztatóból, ami nem más, mint a kajálás. A feszengő kollégák problémáját, hogy ki kezdje meg a sort, gyorsan meg is törtem egy bögre forró tea elvételével az asztalról, ami után kollégáim neki is láttak a hatalmas fánkoknak, amiből ha csak egyet is eszünk, már az is felér egy ebéddel.
Jó szórakozást kívánok mindenkinek, aki ellátogat majd a télbúcsúztató rendezvényre, amin remélem ugyanolyan jól érzik majd magukat, mint ahogy azt mi tettük a sajtótájékoztatóján!