Tel-Avivban minden megtörténhet (Tel Aviv on Fire, luxemburgi-belga-izraeli-francia romantikus dráma, vígjáték, 2018) című film szerint egy népszerű szappanopera sorsokat képes formálni.
A szarkasztikus film sokkal inkább vígjáték, mint dráma, de a feszültségét az adja, hogy Tel-Aviban játszódik, ahol a palesztinokat és zsidókat egy katonákkal ellenőrzött határ választja el, miközben az emberek igyekeznek a politikai helyzettől függetlenül élni az életüket. Egyszerűen szeretnék magukat jól érezni, és még akár boldognak is lenni. Ebben a filmben a két nép polgárait összeköti, sőt összehozza az a tévésorozat, vagy inkább szappanopera, amelyet a határ két oldalán egyaránt néznek.
A Tel-Avivban minden megtörténhet című film jól mutatja be azt, hogy a politika ugyan létre tud hozni szürreális és élhetetlen helyzeteket, de az emberek mindentől függetlenül élni akarnak, és jól akarják magukat érezni. A film figurái képesek felülemelkedni a politika által diktált elvárásokon. A Tel-Avivban minden megtörténhet című film nem váltja meg a filmművészetet, de képes arra, hogy 100 percen keresztül lekösse és szórakoztassa a nézőt. Én sajtóbemutatón, filmes újságírók körében láttam egy péntek délelőtt a Cirko-Gejzír moziban ezt a filmet, miközben a kollégák – velem együtt – folyamatosan kuncogtak, felnevettek és széles mosollyal jöttek ki a vetítésről. Kell ennél több?
Sameh Zoabi rendezte film életszerű, miközben bemutatja a tévésorozat elkészítése mögötti világot, és annak elképesztő hatását az emberekre. Mindezt ízléses humorral, bátor iróniával, jó poénokkal teszi úgy, hogy egyáltalán nem kiszámítható a story. Az iróniából kap a politika is, de ahhoz képest, hogy igencsak kényes földrajzi területen és az ahhoz kapcsolódó témát érintve játszódik, a film nem ítélkezik, nem foglal állást. Illetve állást foglal az életszeretet, az egymásra való odafigyelés, a szerelem és az alkotásra való vágy mellett. A szappanopera színészi eszközei is a humor tárgyát képezik a filmben, de nincsenek eltúlozva a műfaj sajátosságait bemutató ironikus elemek.
A filmnek nagyon jó ritmusa, a közeli képek által teljesen bevonja a nézőt a szituációkba. Kevés a helyszín, de nem is szükséges, mert nagyon jók és életszerűek a párbeszédek. A film a feszültséget képes folyamatosan fenntartani – és bár szappanopera készítők világában játszódik – mentes a kliséktől és nem kiszámítható a történet vége.
Ki kell emelnem a főszereplőt. Kais Nashif látszólag fapofával és nemtörődömséggel játszik, és ehhez képest – vagy talán pont ezért – a legkisebb gesztusa, mimikája, hangsúlyozása azonnal „üt”. Nem tudom, hogy Woody Allen látta-e már őt, de ha meglátja, lehet, hogy azonnal leszerződteti a következő filmjéhez.
Számomra jó élmény volt az, hogy egy elvileg és politikailag kényes szituációhoz lehet jó ízléssel és emberi módon nyúlni. Csak ajánlani tudom a Tel-Avivban minden megtörténhet című filmet, főleg annak, aki nem valami komoly művészfilmet vár el, de igényesen akar szórakozni.
Mafab: 72/100
IMDb: 6,9/10
Értékelés: 8/10