Könyvajánló: Az első antológia – 14 történet arról, amiből csak egy lehet

Tegnap este mutatták be az újonnan megnyílt Magvető Caféban a Menő Kiadó gondozásában megjelent Az első című antológiát egy gyors, irodalmi rapid randi keretein belül. A tizennégy novellát és egy irodalomtörténeti írást tartalmazó kötet témája az emberi életet meghatározó esemény: az a bizonyos első alkalom.

Az est során Csapody Kinga és Nyáry Krisztián – aki maga is szerepel a könyv szerzői között – beszélgettek az írókkal és írónőkkel 5-5 perc erejéig. A Menő Kiadó ötlete egy külföldi antológia megjelenése kapcsán született, s úgy döntöttek, a számos nagyszerű szerzőiket felkérik, hogy egy-egy novellával járják körbe a legelső szexuális együttlét témáját. Hisz e nemes alkalom – jobbára – mindenkit érint, s mindenki életében jelentős esemény, amely kitörölhetetlenül beleég a memóriába. A kötet pedig nemcsak segíti az elsőre készülő fiatalokat, de mindenki számára új dimenzióit nyitja meg ennek a gyönyörűnek vélt, valójában rettentő kínos és feszült helyzetnek.

Elsőként Fiala Borcsa ült Nyáry Krisztián mellé, hogy kifaggassák saját írásáról, amelyben – tőle szokatlanul – nem cinikus, szókimondó stílusa jelenik meg, hisz nem így élte meg az elsőt. Az elsők című novellájában azt boncolgatja, el lehet-e veszíteni kétszer a szüzességet.

Garaczi László ezzel szemben a kamasszá érés problémáját járja körbe Mit üzen a szél? című művében, amelyben hangsúlyt fektetett az elfojtó, a szexualitást tabusító társadalmak káros hatására.

Nagy Ildikó Noémi rendhagyó módon a szüzesség elvesztését három főszereplővel mutatja be, s ritmusos, dallamokkal átszőtt történetével arra hívja fel a fiatalok figyelmét, hogy megeshet, hogy nem azzal veszítjük el, akivel leginkább szerettük volna.

Mészöly Ágnes a felkérésekor rögtön tudta, hogy honnan fogja megközelíteni a kérdést. Novellájának főszereplője szexuális erőszak áldozata lesz. Az írónő fontosnak tartotta, hogy ez a lehetőség is szóba kerüljön, hiszen rengeteg személyt érint a probléma, és szükséges beszélni róla.

Lakatos Levente kifejtette, hogy feltehetőleg mindenki tőle várta volna a szaftos, részletekbe menő, szenvedélyes írást – épp ezért ezt nem tette meg. A fiatal író főként regényeket ír, így a főszereplők jellemének ábrázolását érezte igazán kihívásnak a rövid terjedelem miatt. Minden, ami feledhetetlen című művében a nemi betegség veszélyeire hívja fel az olvasók figyelmét.

Gimesi Dóra a fiatalság szeszélyes, csapongó gondolkodását ábrázolja aktuális írásában, s a számára oly fontos zeneiség beemelésével szinte versszerű, dallamoktól zengő történettel járult hozzá a kötethez.

Tasnádi István esetében oly szerencsés az olvasó, hogy saját, személyes történetét ismerheti meg, azon egyszerű oknál fogva, hogy az író azt hitte, muszáj az ő legelső alkalmát papírra vetni. Persze, lányos apaként ügyelt arra, hogy egy fiatal lány számára hasznos legyen írása, s megmutassa, a fiúknak sem könnyű.

Molnár T. Eszter szintén rendhagyó módon az azonos nemű párokat vonta be történetébe, mert úgy érezte, a hagyományos aktus témája nem érdekli.

Németh B. Eszter pedig, aki imád férfiszemszögből írni, élvezte a kihívást, hogy az ifjúsági irodalom után lehetősége nyílt az idősebb korosztályokhoz is szólnia írásával.

Végezetül pedig Nyáry Krisztián nyilatkozott az „irodalomtörténeti előjátékáról,” amelyben a magyar irodalom nagyjainak olyan írásait kutatta fel, amelyekben megjelenik a szüzesség elvesztése.

A kötet összes szerzője: Dragomán György, Fiala Borcsa, Garaczi László, Gimesi Dóra, Grecsó Krisztián, Háy János, Kalapos Éva Veronika, Karafiáth Orsolya, Lakatos Levente, Mészöly Ágnes, Molnár T. Eszter, Nagy Ildikó Noémi, Németh B. Eszter, Nyáry Krisztián, és Tasnádi István

A könyv itt megrendelhető.