Fráter Zsuzsanna 
A Spirit Nyári Játékok első bemutatójaként Enrico Luttmann Szilánkok című darabját láthatta a közönség a Spirit Színházban. Az olasz író családi tabukról, az elfogadás hiányáról szóló történetét Perjés János, a színház igazgatója fedezte fel. Az előadás világpremierje június 18-án volt Sztárek Andrea, Gombos Krisztián, Somorjai Tibor és Perjés János szereplésével, Rozgonyi Ádám rendezésében.
A darab története szerint Claude (Perjés János), a jómódú ügyvéd felesége halála után, Laurával (Sztárek Andrea) él. Fia, Paul (Gombos Krisztián) inkább elköltözik otthonról, mert nem meri bevallani apjának, hogy meleg. Laura titokban meglátogatja a fiút és annak barátját, Davidet (Somorjai Tibor). Kiderül, hogy David AIDS beteg, s már a munkáját sem tudja rendesen ellátni, így komoly anyagi gondokkal küzdenek. Paul felkeresi apját, bevallja, amit az már úgyis sejt, és pénzt kér barátja gyógyíttatására. Azonban Claude mereven elutasítja a segítséget.
A darab különlegessége, hogy a történet nem lineáris időrendben, hanem fordított sorrendben, az időben visszafelé haladva tárul elénk. Fokozatosan derülnek ki az információk, mint egy kirakós játék darabjait, úgy illesztjük egymás mellé az eseményeket, és értjük meg a motivációkat, a kiváltó okokat. A filmszerűen felvillanó jelenetekből különböző emberi sorsokat, elrontott életeket ismerünk meg. A darab minden egyes szereplőjének megvan a maga sorstragédiája.
Perjés János remekül formálja meg a merev, hajlíthatatlan Claude-ot, aki képtelen elfogadni fia másságát és az övétől gyökeresen eltérő értékrendjét. Megformálásában az apa bezárkózó, mindent a kontrollja alatt tartani akaró figura, aki azonban a mélyben maga is rengeteg sebet rejteget. Perjés János remekül építi fel Claude alakját, és fokozatosan bontja ki lelkének mélységeit.
A darab egyik legkiemelkedőbb alakítását Sztárek Andrea nyújtja Lauraként. Szerepe szerint ő az, aki a darabjaira hulló családot a végsőkig próbálja összetartani, aki hidat igyekszik képezni apa és fia között. Sztárek Andrea játéka könnyed, természetes és ezernyi érzelmet képes megjeleníteni.
Gombos Krisztián Paulja sok arcú karakter: egyszerre érzékeny, indulatos, heves, és mégis tele van az ifjúság naiv hitével. Megismerjük a dacos, lázadó Pault, a kedvesét féltő szeretőt, az összeomlott, apja szeretetéért könyörgő gyermeket és a minden reményét, hitét elvesztett ifjút.
David alakja nem tűnik fel sokszor fizikai valójában a darabban, személye mégis rendkívül fontos, hisz’ egyfajta katalizátora a történetnek. Ő ösztönzi cselekvésre Pault, a fiú általa érti meg és fogadja el igazán önmagát. Az öntudatos, intelligens meleg újságírót Somorjai Tibor alakítja rendkívül hitelesen. Nagyszerűen jeleníti meg David rettegését a testét felőrlő betegségtől és önmarcangoló kételyeit, hogy szabad-e maga mellett tartania a fiatal Pault.
Habár a színészi munkát nagyszerűen tartom, a családi és egyéni tragédiákat nagyon jól kiemeli a darab, a homoszexualitás témáját mégsem meri elég merészen kezelni az előadás. Habár a másság elfogadása a fő témája a történetnek, David és Paul kapcsolatának megjelenítésében mégsem érzek elég intimitást. Még a bensőséges kapcsolatukat feltáró jelentben is inkább tűnt úgy, hogy két jó barátot látunk a színpadon, mint egy szerelmespárt. Mivel a magyar színházakban a meleg kapcsolatok jórészt még mindig tabutémának számítanak, így már magának a témának a feldolgozása is bátor húzásnak számít, de érdemes lett volna nyíltabban, tabukat döntögetőbben bemutatni egy meleg pár kapcsolatát.
Összességében a Szilánkok megrázó és egyben felemelő dráma a családi kapcsolatok szétzilálódásáról, az elfogadás hiánya miatti tragédiák láncolatáról. Megrendítő végigkövetni, hogy mennyire képtelen egy apa elfogadni saját fiának másságát, és mennyi szenvedést okoz az, ha a családtagok képtelen az egymással való kommunikációra és a megbocsájtásra. Mindenkinek ajánlom a darabot, aki szereti a lélekemelő drámákat, az elgondolkodtató történeteket, és aki nyitott az elfogadásra.
