Csizmadia Attila 
Kollár-Klemencz László A műanyag kerti székek élete című novellás kötetében újabb természetírásokban mutatja meg, hogyan találkozik az ember a természettel, hogyan működik az ember a természetben, és végső soron azt is: mi a természetes az emberben.
Kollár-Klemencz László tájrendező építőmérnök végzettségű, aki hazai művészvilágunk sokoldalú alakja: énekes, zeneszerző, író, forgatókönyvíró, rendező, animátor, gyártásvezető, rövidfilmek zeneszerzője, grafikai tervező és látványtervező.
Az Andersen zenekar tagjaként, a Kistehén együttes frontembereként, a Budapest Bár közreműködőjeként, szóló és Grecsó Krisztiánnal közös programjaival a zenei színpadok ismert alakja.
Fotó: Révai Sára
Kollár-Klemencz László legutóbbi novellás kötetében a szabadságot és biztonságot, kalandokat és kihívásokat, válaszokat és felejtést kereső figurák ismeretlenek és ismerősek. Titkuk van, és beszédes hallgatásuk. Mintha ismeretlen lábnyomokat követnénk az erdőben. Balladisztikus históriák, önéletrajzi elbeszélések, költői pillanatképek, abszurd rövidtörténetek váltakoznak a könyv lapjain. És persze műanyag kerti székek.
A műanyag kerti székek élete című novellás kötetéből teszünk közzé egy rövid novellát:
Kollár-Klemencz László: Kifordítva
A kertben ült egy fehér széken, ami a háztömb mögött egy árnyékos sarokban félig a csupasz fal felé volt for- dítva. Nem fordította vissza, csak leült egy pillanatra, hogy még egyszer végiggondolja, ami a délutáni pihe- nő alatt az eszébe jutott.
Meg akart szabadulni tárgyaktól, egy fémbögrétől, egy teáskancsótól, amihez rossz élmények fűződtek, de régóta nem tudta, mik.
Ott voltak körülötte ezek a tárgyak, és harcoltak benne. A rossz élményei, a zavaros, zűrös élete, az összes rossz gondolata a tárgyakhoz volt ragadva. Meg akart tőlük szabadulni, és rájött, hogy ha a pulóvere lyukán kifordítja…
Talált egy módszert, hogy ha kifordítja a pulóverét, és azon a kifordításon áthúz minden ilyesmit, akkor eltűnik a probléma. Ha kifordítja a világot, vagy csak egyszerűen kifordít egy pulóvert, és a kifordított lyukon keresztülhúzza a tárgyakat, akkor eltűnik a probléma. A tárgy megmarad, de a tárgyhoz tartozó minden bűnös gondolat, minden nehézség, minden fájdalom, minden zavart, kaotikus elem kitisztul és ismét ártatlanná lesz, újjászületik. Nem akarta ezt a gondolatot elengedni, és azt az örömöt sem, hogy erre rájött, hogy megtalálta a nyitját, hogyan tudja az életét rendbe hozni, hiába mondta neki az arra sétáló fiú, hogy gyere tovább.
