Tegnap éjjel, ma reggelbe nyúlóan tartott az Oscar-gála, amit mi legjobb tudásunk szerint próbáltunk végigközvetíteni, persze ilyenkor mindig adódnak kisebb nagyobb problémák, de kijelenthetem, hogy gyakorlatilag maradéktalanul tudtunk minden fontos hírről még abban a percben tájékoztatni titeket, amikor azok megtörténtek. Kattintás után az összefoglalónkat olvashatják a díjátadóról.
Térjünk egyből a lényegre, úgyis mindenkit a díjak érdekelnek, a többi csak a körítés. Íme, a teljesség igénye nélkül, a legfontosabb díjak.
Legjobb film: Birdman
Legjobb férfi főszereplő: Eddie Redmayne (The Theory of Everything)
Legjobb női főszereplő: Julianne Moore (Still Alice)
Legjobb rendező: Alejandro González Iñárritu (Birdman)
Legjobb eredeti forgatókönyv: Alejandro González Iñárritu (Birdman)
Legjobb animációs film: Big Hero 6
Legjobb férfi mellékszereplő: J. K. Simmons (Whiplash)
Legjobb női mellékszereplő: Patricia Arquette (Boyhood)
Amennyiben az összes díjat nézzük, akkor a Birdman, és a The Grand Budapest hotel fejenként 4-4 díjjal tarolt, igaz utóbbi fontosabb díjat nem igazán kapott. Őket követi a sorban a Whiplash 3 díjjal.
Neil Patrick Harris rutinos műsorvezetőként totál profin vitte végig az egészet. Volt benne élcelődés azon, hogy a jelöltek között nincs túl sok színes bőrű, alsónadrágos színpadi beszéd, amivel ugye a Birdmanre utalt. A poénok mellett pedig még énekes produkciói is voltak, amiket szintén telenyomott utalásos viccekkel.
A röhögés mellett a komoly témák is szerepet kaptak, mint az ebola járvány, amire már a vörös szőnyeges bevonuláson hívta fel a figyelmet David Oyelowo. Patricia Arquette a női egyenjogúság mellett szólalt fel, Eddie Redmayne a másság mellett kampányolt. A Crisis Hotline című film alkotói pedig az öngyilkosságokra hívták fel a figyelmet. Bemutatták a Team Oscar névre hallgató fiatalokat is, akik egy filmes versenyben vesznek részt. Illetve volt még egy szép megemlékezés a tavaly elhunyt művészekről, amit egy megható dal követett.
A cikk végére hagytam a dalokat, mert úgy gondolom prioritásban ez a legutolsó. Ezek a performance-ok igen vegyesek voltak, mert mint ahogy már mondtam, volt között rendkívül szívhez szóló, de volt pár ami nagyon béna is volt. Ilyen volt Adam Levine vernyákolása, és a Lego Movie híres dala, amit ha meghallunk képtelenség kiverni a fejünkből, ezúton is bocs, hogy megemlítettem. Szerencsére több volt a pozitív élmény mint a negatív. Erre az estére azonban nem a dalok miatt fognak emlékezni, hanem Eddie Redmayne és Patricia Arquette beszédei miatt.