Erunder 
Operator holding clapperboard, studio light with claps on background. Filmmaker background
Két napos volt csupán a szegedi FBI: International forgatás, de ennyi idő alatt is rengeteg élménnyel lettünk gazdagabbak. Kattintás után arról olvashattok, milyen volt egy ekkora produkcióban statisztaként dolgozni.
Az előző cikkünkben már olvashattatok arról, hogy többségében inkább várakozással telik el a 12 órás forgatási nap. Ezúttal egy kicsivel izgalmasabb sorozatkészítési eseménysorozatról számolhatunk be.
MADRIDI SZTORI SZEGEDEN
Kezdjük először talán a részletekkel. Azt már említettük, hogy nem ez volt az első FBI: International forgatás Szegeden. A nyár közepén a pilot epizódot vették fel a Napfény városában. Most, szeptemberben, ahogy azt az egyik statisztákat irányító szakembertől megtudtuk, a negyedik részt vették filmre.
Úgy tudjuk, hogy a történet szerint egy amerikai állampolgárt Madridban gyilkosággal vádolnak meg a helyi rendőrök, illetve inkább rá akarják kenni a dolgot. Az FBI nemzetközi nyomozói derítenek fényt a valóságra és mossák ezzel tisztára hősünk nevét. Ennek a folyamat része az is, hogy a gyilkossággal vádolt srác látványosan menekül a spanyol zsaruk elől, de erről majd később.
A STATISZTA EGY JÓL MŰKÖDŐ GÉPEZET APRÓ RÉSZE
A reggel szintén teszteléssel indult, majd folyamatosan az arra való figyelmeztetéssel folytatódott, hogy hordjunk maszkot. Ez utóbbi kapcásn szükséges azt a fajta profizmust megjegyezni, hogy milyen szinten ügyelnek a biztonságra és a dolgozók ellátására. 150-200 embernek a felügyelete, hogy mindig mindenkinél legyen maszk, állandóan elég folyadékot fogyasszunk a kora őszi hőségben, és a veszélyesebb jeleneteknél se sérüljön meg senki, nem egyszerű.
Statisztaként az ember egy olyan rendszerbe kerül be, aminek a legapróbb részlete is gondosan kidolgozott. Csupán arra kell ügyelni, hogy mindig pontosan azt csinálja mindenki, amilyen utasítást kap. Az mondjuk már az én hülyeségem, hogy nehezen jegyzek meg arcokat és neveket, így pár óra elteltével, néhány jelenet után, pont nem azt a csávót kérdezem meg arról, hogy a következő beállásnál is ugyanarra sétáljak-e, mint előtte. Mentségemre szóljon, első pillantásra a statiszta irányítók olyannak tűnnek, mintha egy kaptafára készültek volna. Baseballsapka, szakáll, térdig érő nadrág és fekete póló. Szerencsémre a stáb profizmusa felülírja a statiszták feledkényeségét és többen is tisztában vannak azzal, hogy a rengeteg háttérszínésznek mikor hol kell lennie.
AKCIÓ ÉS BAKIK
A hétfői napon a statiszták idejének nagy része várakozással telt. A legtöbb háttérszereplőnek a keddi nap sem volt másképp, kivéve a délutáni felvételeket. Ugyanis akkor kezdődtek az akciók.
Magától értetődő, hogy ahol akció van, ott van némi veszély is. Mégis, már a hétfői napon is előfordult az, hogy a forgatási területre betévedt néhány járókelő. Hasonlóan volt ez a keddi napon. Megesett, hogy csupán még a rendezői próbára sétált be egy öreg bácsi, akit láthatóan nem érdekelt mi folyik körülötte, ő akkor is elsétált a színészek és a rendező mellett, mikor szóltak neki, hogy ezt talán nem kéne. Olyan is akadt, hogy egy igen makacs idősebb hölgyet nehezen tudtak a biztonságiak feltartóztatni, így végül inkább az egész stáb kivárta, míg ő a kényelmes tempójában kicsoszogott az egyébként lezárt területről. A besátálásokon kívül is akadtak váratlan események, mint például az, amikor teljes csendet kértek, egy ott lakónak mégis abban a másodpercben jutott eszébe a lehető leghangosabban felhúzni a redőnyét.
A bakikon túl jött az igazi izgalom. Száguldozó rendőrautók, kaszkadőrök, szőkőkútba futás. Ez utóbbi kapcsán értékeltük át a munkánk fárasztóságát. Miután a menekülő hős kaszkadőrével ötször-hatszor is felvették a jelenetet, ahogy átszalad a szökőkúton, majd a színésszel is nagyjából ugyanennyi alkalommal azt, ahogy kiszalad a kútból, úgy láttuk nem volt őszinte a mosoly az arcán a harmadik-negyedik alkalom után. Meg is tapsoltuk a színészt, mikor először mártózott meg a kút hideg vizében. A forgatási napot ezzel a jelenettel zártuk. Itt már nem volt baki, de akkor is estébe nyúlóan forgattunk. Este fél 8-kor üdvrivalgásba törtünk ki, mikor elhangzott az a pár varázslatos szó, hogy köszönik a statisztéria munkáját. Fáradtan ugyan, de rengeteg új baráttal és élményekkel teli zártuk a két forgatási napot. Reméljük a stáb visszatér még Szegedre, hogy hasonló történetekről tudjunk még beszámolni.
