Nőkről szólj nékem, Múzsa! – Natalie Haynes: Ezer hajó

A görög mítoszok örökérvényűek. A meghökkentő, véres, kegyetlen, de örök igazságokat, az ember változatlan természetét bemutató történetek soha nem válnak elavulttá vagy érdektelenné. Ezt mutatja, hogy a kortárs irodalom is újra és újra felfedezi magának az ókori mítoszokat. Ez történik Natalie Haynes Ezer hajó című művében is,melyben az írónő a jól ismert történeteket – főként a trójai mondakört – dolgozza fel, egészen új szemszögből, a görög és trójai nők nézőpontjából. A kötet magyarul Szántó András fordításában a General Press Kiadó gondozásában jelent meg.

A görög mítoszok többsége férfiközpontú, harcos, nagyerejű, fondorlatos héroszokról szólnak, a nőket ritkán említik, vagy ha mégis, általában csupán eszközök a férfiak uralta világban. Így van ez a trójai mondakört feldolgozó homéroszi eposzokban is: az Iliász hőse Akhilleusz, az Odüsszeiáé pedig Odüsszeusz. Férfi hősök, harcosok, akik – akarva vagy akaratlanul – rengeteg szenvedést hoztak a nőkre, akik csak mellékszereplőként, vagy még úgy sem jelennek meg a művekben. Ezen a szemléletmódon szeretne változtatni Natalie Haynes, és megmutatni női szemszögből is a trójai háború történetét. Az újramesélt homéroszi eposzok ötlete persze nem újkeletű, ennek egyik mestere Madeline Miller, aki ráadásul az Odüsszeia történetét végig egy nő, Kirké nézőpontjából beszélte el újra. Ezt az utat követi Natalie Haynes is, azonban az ő regényében nem egyetlen nő szemszögéből láthatjuk az eseményeket, hanem megpróbál emléket állítani és hangot adni az összes nőnek – trójainak, görögnek, istennőnek egyaránt – aki a trójai háborúban érintett volt.

A regénynek így nincs konkrét főhőse vagy nézőpontkaraktere, hanem sok-sok hősnőt mutat be, és meséli el azoknak a történetét, akiket az egykori mítoszok és eposzok csupán néhány mondattal intéztek el. A regény szerkezete így laza, mozaikos, hiszen fejezetenként egy-egy kiemelkedő nőalak – mint például Kreúsza, Aineiasz felesége, Iphigeneia, Agamemnon lánya, vagy Pentheszileia, amazon hercegnő – történetét ismerhetjük meg. Persze vannak olyan szereplők, akiknek alakja vissza-vissza tér, így az ő történetüket hosszabban követhetjük. Így behatóbban ismerkedhetünk meg Hekabé trójai királynéval, vagy Andromakhéval, Hektór feleségével. A rövid történetek közé ékelődnek Pénelopeiának a levelei, melyeket a távol járó, a fél világot behajózó férjének, Odüsszeusznak ír. Ezekből a levelekből a trójai harcok mellett Odüsszeusz kalandjait is megismerhetjük az otthon kétségbeesetten várakozó feleség szemszögéből. Pénelopeia levelei mellett az epikus költészet múzsája, Kalliopé fejezetei szakítják meg időnként a rövid történetek sorát, melyeket a narrátor kiszólásaiként és az eposzírás nehézségeiről szóló fejtegetésekként lehet értelmezni.

A regény mozaikossága, laza szerkezete egyáltalán nem zavaró, a rövid fejezetekben megismert nőalakok története megkapó, az eposzokból, mítoszokból valamennyire ismerős szereplők valódi karaktert, egyéniséget kapnak, az árnyakból egyszerre élő, lélegző, szenvedő emberi lényekké válnak. Natalie Haynes képes volt minden egyes nőnek egyedi karaktert alkotni, így látunk valódi hősnőket büszkén vállalt sorssal és mártírhalállal, de láthatjuk a szenvedőket, rettegőket is, akik megadják magukat az elkerülhetetlen rabszolgasorsnak. Az egyik legösszetettebb karakter Hekabé, a trójai királyné, aki még a megaláztatásban is megőrzi büszkeségét és méltóságát, de átélhetjük szenvedését, gyermekei halála miatti fájdalmát és kegyetlen bosszúját is. Ugyan ilyen összetett és egyedi karakter Kasszandra is, a megátkozott papnő, aki előre látja a jövőt, mégsem hisz neki senki. Kasszandra egyszerre elesett, szánandó és mégis magasztosan hősies. Emberi, mégis túl van már az emberi világon. Úgy érzem, ő a regény legjobban sikerült karaktere. A regény többségében emberi alakokat, sorsokat ábrázol, azonban megjelennek a trójai mondakörhöz kapcsolódó istennők is: Héra, Aphrodité, Athéné, Tethisz stb. Natalie Haynes őket gyermetegnek, egocentrikusnak, impulzívnak és bosszúállónak ábrázolja. Igyekszik megfelelni a görög mítoszok istenképének, de közben az isteni alakok kicsit parodisztikussá is válnak.

Összességében az Ezer hajó nagyszerű és hiánypótló kötet, ami képes új megvilágításba helyezni mind a görög mitológiát, mind a homéroszi eposzokat. Remek karaktereket ábrázol megindító és katartikus történetekkel. Elsősorban azoknak ajánlom, akik szeretik az erős női karaktereket és szívesen olvasnak a görög mitológiáról.