Fráter Zsuzsanna 
Sarah Vaughan Egy botrány természetrajza című nagysikerű thrillere – melyből a Netflix Egy botrány anatómiája (Anatomy of a Scandal, 2022) címmel készített szintén sikeres sorozatot – még 2018-ban jelent meg magyarul a General Press Kiadó gondozásában, Szabó István fordításában. Vaughan regénye olyan fontos témákat boncolgat, mint a nemi erőszak, a közös beleegyezés kérdése, vagy mennyire határozottnak kell lennie annak a bizonyos nemleges válasznak.
A regény története egy politikus szexuális botrányát állítja a középpontba. A történet szerint James Whitehouse-t, a karizmatikus és sikeres államtitkárt a titkárnője ellen elkövetett nemi erőszakkal vádolják meg. A felesége, Sophie azonban hisz a férjében, szilárd meggyőződése ugyanis, hogy James ártatlan, hiszen ő a tökéletes férj és családapa. Sophie egykor feladta egyéni karrierterveit a közös céljaikért, és pontosan tudja, mennyire sérülékeny a sokak által irigyelt boldogságuk. A vád képviselője, Kate tapasztalt ügyész, akinek egyetlen célja, hogy kiderítse az igazságot. Biztos az államtitkár bűnösségében, és mindent megtesz azért, hogy elítéljék a férfit. A bizonyítás azonban nem egyszerű, hiszen két volt szerető legintimebb pillanatának részleteit kell tisztázniuk.
A történet a három fő karakter, Sophie, Kate és James szemszögéből bontakozik ki előttünk. A cselekmény két idősíkban játszódik, a jelenben, a botrány és az azt követő tárgyalás idejében, és a ’90-es évek Oxfordjában, amikor Sophie, James és Sophie egy fiatal lányismerőse, Holly Berry még fiatal egyetemisták voltak. Folyamatosan haladunk előre a két történetszálon, és fokozatosan tárulnak fel előttünk az események, míg végül megismerjük a két idősík közötti összefüggéseket.
Vaughan zseniálisan választotta meg a nézőpontkaraktereit. Sophie és Kate , két ellentétes oldalon álló női karakter szemszögéből látjuk az eseményeket. Sophie révén megtapasztalhatjuk annak a poklát, ahogyan összeomlik a család élete, elpártolnak a barátok, és a számára legfontosabb embert, akiben eddig fenttartás nélkül hitt, szeretett férjét, valami kimondhatatlan bűnnel vádolnak. Sophie élete, világa összeomlik, és lassan elhatalmasodik rajta a kétely, hogy talán a férje nem teljesen az, akinek eddig hitte. Gyönyörűen bontakozik ki előttünk az, hogy milyen lelki folyamatokon megy keresztül Sophie a döbbenettől, a tagadáson át a gyötrő kételyekig.
Mindeközben Kate karakterén keresztül megismerjük a vád szemszögét is. Kate megingathatatlanul hisz James bűnösségében, kétségei csupán annak bizonyíthatóságában vannak. Hiszen hogyan lehet bebizonyítani azt, hogy a közösen fellángoló vágy egy bizonyos pontján az egyik fél nemet mond, s már nem akarja az aktust? Mi bizonyíthatja az erőszakot, ha nincs hangos tiltakozás, körömszakadtáig tartó ellenkezés? Mivel lehet meggyőzni az esküdteket, hogy a titkárnő, nem csupán bosszút akar állni az őt elhagyó sikeres államtitkáron?
Kate látszólag jéghideg, vérprofi ügyvéd, aki zseniálisan igyekszik bizonyítani a vádat, és egyetlen pillanatra sem inog meg. Azonban a rezzenéstelen máz alatt nagyon is sebezhető, és súlyos titkokat őriz. Kate karaktere is rendkívül jól felépített, a személyiségének lélektani háttere pedig nagyon szépen kidolgozott, és remek ütemben ismerjük meg a háttértörténetét.
Maga a vádlott, James kevesebb nézőpontfejezetet kapott, mint a két nő. Azonban izgalmas az ő szemszögéből is megismerni az eseményeket, látni, hogyan éli meg egy egész életében sikeres ember a hatalmas botrányt kiváltó szörnyű vádakat. James megingathatatlanul hisz saját ártatlanságában, abban, hogy ő nem az a fajta férfi, aki nőket erőszakol. Nincs is rá szüksége, hiszen ki tudna neki ellenállni?
A cselekmény lassan bontakozik ki és halad előre, a hangsúly nem a történéseken, hanem a lelki folyamatokon van, és azon a kényes kérdésen, hogy mikor számít egy szexuális aktus erőszaknak. A kérdés újra és újra felmerül, bírósági tárgyalásos jelenetek során át vizsgálhatjuk meg az érveket pro és kontra.
A regény egyetlen gyenge pontjának a történet lezárását tartom. Úgy gondolom, a megrázó, fajsúlyos történet lezárása érdemelt volna valamiféle feloldozást, ami itt azonban elmarad. A lezárás csupán egyfajta félmegoldást, ráadásul a történet igazi tetőpontja, a szálak teljes összefutása is elmarad. Vártam volna valamilyen nagy találkozást Kate és Sophie között, valamilyen igazi szembenézést, de az érdekek ütköztetése, a nagy konfliktus hiányzik a történetből, ugyan úgy, mint a katartikus lezárás. Így az érzelmek kicsúcsosodási elmarad, az olvasóban pedig űr, hiányérzet keletkezik, ami pedig így agyonüti az egyébként briliáns történetet.
Összességében – a suta befejezést leszámítva – az Egy botrány természetrajza remek lélektani thriller, egy nagyon fontos témáról szól, és remekül illeszkedik az utóbbi évek Metoo mozgalmához. Ajánlom mindazoknak, akik szeretik a lélektani regényeket, és szívesen olvasnak elgondolkodtató, nem annyira cselekményorientált, aktuális témákról szóló köteteket.
