A második résszel megtudtunk néhány részletet hőseink múltjáról és néhány új, várva várt karakter is bemutatkozott. Ezzel még közel nem teljes a stáb, van egy olyan érzésem, hogy még rengeteg meglepetést tartogat nekünk az AHS: Hotel.
Mint az előző évadnál, most is kap bőven hideget és meleget is a sorozat, de valljuk be, kevés az a sorozat, ami nem laposodik el az ötödik évadra, ha egyáltalán megéli azt. Persze ilyen szempontból szerencsés sorozat az American Horror Story, hogy minden évaddal főnixmadárként éledhet újra egy teljesen másik történettel, új szereplőkkel. Már csak a népes bagázs karaktereinek kicsomagolása is elég történettel szolgál egy évadhoz, arról meg nem tehetnek Mudphy-ék, hogy szinte lehetetlen újat és egyedit alkotni a stílusban.
A Hotel erőssége nem is az eredeti történetben van, hanem a mesélés módjában. Még mindig az előző cikkben említett filmek egyvelegének hat, ráhúzva egy posh, divatos világra. Válogatott szép emberek sétálgatnak designer ruhákban, iszogatnak – alkoholt vagy vért, ki mit szeret -, aztán jön egy gyilkolás vagy szexjelenet, de inkább szexjelenet.
Evan Peters karaktere, James Patrick March is megjelent – végre nem csak pillanatokra -, ezzel visszarepítve minket 1925-be. A Hotel Cortez alapítóját játssza, aki a hotelt amolyan alibiként építette, ahol egy kínzókamrában kedvére gyilkolhat, és tüntetheti el a holttesteket. Peters már bizonyított a négy évad alatt, hol a jó, hol a rossz oldalon állt, de ilyen beteg karaktert még sose kapott. Mr March karakterét William Powell és Clark Gable inspirálta, a 20-as évek tanult embere, aki mindent tálcán kapott meg élete során. A jólétbe is bele lehet őrülni. Talán jobb is lenne, ha hagynák a karakter őrületét minden magyarzat nélkül, így sokkal félelmetesebb, mintha inditéka lenne. A befalazós jelenetnél akaratlanul Poe novellák jutottak eszembe, persze minden Poe-novella szereplő együtt nem hat olyan őrültnek, mint Mr. March. Evan Peters évadról évadra bebizonyítja, hogy nem egy karakterszínész, végre felnőtt szerepben láthatjuk és az az akcentus, amit használ…zseniális. A fekete-fehér szekvencia meg mindig jó ötlet egy horrorban.
The Countess, Lady Gaga karakterének története is összefonódik Mr March-éval, amire a következő pár részben derül majd fény, bár Mrs. March kifejezetten hasonlított Gagára. Arról nem is beszélve, hogy March is magához hasonlította Tristant -róla mindjárt – és Gaga is megemlítette, hogy valakire emlékezteti a múltjából, valamint korban is beleillene a történetbe. Apropó Countess, tényleg bejátsszák a vámpít kártyát. Manapság, amikor már az utolsó csontot is lehúzták a vámpírokról, elég merész vállalkozás hozzányúlni a témához, bár eddig jól csinálják. Ha nem lett volna elég Gaga epic Studio 54-jelenete, amit Bianca Jaggertől kölcsönöztek egy divatbemutatót is belezsúfoltak az epizódba, ahol Naomi Campbell cameozott, és az előző évad elkényezetett ficsúrja is visszatért.
Finn Witrock majdnem ugyanolyan ellenszenves karaktert játszik Tristan Duffy, az unatkozó model szerepében, aki egyben Gaga új partnere. Azért Donovan se kerül a háttérbe, Murphy azt nyilatkozta, hogy Angela Bassettal fog szövetkezni a harmadik részben, aki szintén nem csípi a vámpírhölgyet.
Lassan haladunk, a színészi játékok a hozzák a megszokott szintet, még Gagáé is, pedig tőle nagyon tartottam, a látvány is a megszokott minőség, és mondhatnám, hogy többet vártam a történettől, de szerintem teljesen rendben van az is.
A harmadik részben bemutatkozik Ramona Royale, Angela Bassett karaktere, és a többiek ról is megtudunk egyet és mást.
IMDB:8,3
MAFAB: 86%
Értékelés: 80/100