AHS: Hotel – Mommy (e03)

A harmadik részre elillant az újdonság varázsa, és mint ahogy az lenni szokott, az AHS: Hotel is belassult, ez az epizód inkább csak amolyan felvezető volt a következő részekhez. Persze, megérkezett Angela Bassett, haltak, születtek, újjászülettek szereplők, de nekem már most kicsit unalmasnak hatnak a random egymásnak cuppanások, pláne, hogy ezt 90%-ban Lady Gaga csinálja az új házi kedvencével.
A harmadik epizód a Mommy címet kapta, így az anya-gyerek kapcsolatok kerültek a történetek középpontjába, amiből több van ebben az évadban, mint azt elsőre gondolnánk.
Először is, ott van Alex (Chloe Sevigny) és Holden története, akik végre egymásba botlanak, bár ha ilyen rémisztő fiam lenne, tuti a világ másik felére rohannék. Alex bevallotta, hogy Holden volt a kedvence, amint kijött belőle, olyan szeretetet érzett iránta, amit lánya és férje sose hozott ki belőle. Akárhogy is próbálják bizonygatnia szülők, hogy minden gyereküket ugyanannyira szeretik, mindig van egy kedvenc.
A másik problémás kapcsolat az Iris-Donovan párosé, aminek dinamikája az epizód eleje és vége között óriásit változott most, hogy a fiú mindent elvesztett, amit eddig biztosnak érzett örök életére vonatkozóan. Kíváncs vagyok, mit hoznak ki ebből az új fordulatból.
Aztán ott van a Grófnő (Countess, aka Gaga) és teremtményei. Itt nem csak a fehér szoba gyerekeire gondolok, hanem Donovanra, Tristanra és a bosszútól éhes Ramonára, hiszen ők is ugyanúgy a vámpír teremtményei, mint a csöpségek.
Most már közel nem vagyok olyan biztos abban, hogy March volt az, aki összetörte a Grófnő szívét, úgy tűnik elég rosszul viseli, ha a teremtmény előbb unja meg őt,mint fordítva, ezt Ramona (Angela Bassett) meg is tapasztalhatta saját bőrén, amikor miután a hetvenes években párjának választotta őt a vámpír, három évtized után ott akarta hagyni egy rapper miatt. Itt felhívnám a figyelmet arra, hogy Ramona azt mondta, a Countess nem képes elviselni, ha a teremtménye teremt új vármpírt. Ezért is lesz érdekes Iris sorsa. Ugyanakkor Donovan már nem érdekli, és mintha némi szimpátiát véltem volna felvedezni a Grófnőben Iris iránt az elmúlt két részben.
A sorozat továbbra is hatalmas hangsúlyt fektet a divatra és glamourra, ami néha már kifejezetten terhes a néző számára. Legalábbis számomra már most unalmas Naomi Campbel grimasza mindenki láttán, aki nem a Vogue legújabb kiadásából lépett ki, legalább annyira, mint a már említett átváltoztatós-falatozós szexjelenetek, és a detektív szenvedései, amik erősen hajaznak az első évados apuka (Dylan McDermott) dilemmáira. A koncepció ugyanaz, egy gyerek elvesztése, a család széthullása, és egy elhanyagolt kislány.
Arra már inkább ki se térnék, hogy lassan az lesz a meglepő, ha valaki nem az azonos neműekhez vonzódik a sorozatban, de ezt a témát inkább ki se boncolom, mert a végén rám mondják, hogy homofób vagyok. Lehet, hogy a következő évad AHS: Gay bar lesz? Nem lepődnék meg. Pláne, hogy 2016-ra két évadot, egy tavaszités egy őszit terveznek.
Nem ez az epizód lesz a kedvencem, de közeledünk a halloweeni részhez, amit minden évadban szeretnek különlegessé tenni, kíváncsi leszek, hogy idén mit találtak ki.