
forrás: Manó Könyvek
A Manó Könyvek új, 10 év felettieknek szóló könyvsorozatot indított 2021 elején, amely arra vállalkozik, hogy a mesék gonosz hőseinek történetét mutassa be. A Disney – Villains sorozat első kötete, a Ki a legszebb? Hófehérke gonosz mostoháját, a Királynőt mutatja be egészen egyedi szemszögből, és magyarázatot kapunk arra is, hogyan vált a Királynőből Gonosz Mostoha.

A Manó Könyvek új sorozatának kötetét már kézbe venni is jó. Elegáns, figyelemfelkeltő, extravagáns kiadvány, ami egyszerűen vonzza a tekintetet éjfekete borítójával és ugyancsak feketére színezett lapéleivel. A kötetet elölről a Disney meséből jól ismert Királynő félprofilja díszíti, hátul pedig a banyává változott Mostoha ugyancsak félprofilja látható. A borító így mindenképpen megalapozza a kötet hangulatát, és felkészíti az olvasót egy sötét és varázslatos mesére.
Hófehérke történetét valószínűleg mindenki ismeri, a világ legnépszerűbb meséi közé tartozik. Ha valaki a Grimm testvérek gyűjtését nem is olvasta, valamilyen feldolgozásban biztosan találkozott vele, ráadásul a Disney-nek köszönhetően már a gonosz mostoha alakjával is közelebbről megismerkedhettünk a Demóna (Maleficent) című filmben, ezért Hófehérkéről és a mostohájáról is nehéz újat mondani. Serena Valentino ezárt nagy fába vágta a fejszéjét, amikor a világ egyik legismertebb történetét próbálta meg újramesélni.
A Ki a legszebb? alapvetően követi az eredeti mese történetét, azonban Hófehérke helyett a Királynőre koncentrál, és megismerjük a jól ismert történet előzményeit is. Serena Valentino visszavezet bennünket egészen a Királynő gyermekkoráig, megismerjük a családját, körülményeit, majd a találkozását a Királlyal, és a közös életükről is képet kapunk. A kisregény szépen végigmegy azokon a folyamatokon, amitől egy ember személyisége eltorzul: szeretetnélküliség, kegyetlen apa, gyermekkori traumák, önbizalomhiány, fájdalom, veszteség, magány. A meseregény gyönyörűen felépít egy negatív karakterfejlődést, és a szemünk előtt válik egy naiv fiatal, bizonytalan lányból torz lelkű, gonosz boszorkány. Serena Valentino mesterien vezeti végig ezt az erős személyiségtorzulást, és hiteles képet fest a lelki folyamatról. Mindeközben fontos és komoly témák kerülnek szóba: mint szülő-gyermek kapcsolat, csonka család, anya elvesztése, szeretethiány, gyászfeldolgozás, túlféltés, ismétlődő generációs minták, és még sok minden más.
A komoly témák ellenére a regény nyelvezete mégsem válik nehézkessé, a fontos és fajsúlyos kérdésekről az írónő képes a fiatal korosztály számára is közérthető és befogadható formában beszélni. A történet megőrzi meseszerűségét, a nehéz témák borongós és feszült hangulatát egy-egy könnyedebb, vidámabb hangvételű fejezet oldja. Érzékletes leírásokat kapunk a kastély és a környezet varázslatos szépségéről, vagy akár a Királynő csodálatos ruhakölteményeiről is.
A remek lélektani kidolgozottság és a valóban a korosztálynak megfelelő nyelvezet és narráció ellenére némi hiányérzetem mégis maradt a kötettel kapcsolatban. Az egyik problémám, hogy bár rengeteg szó esik a Királynő varázstükréről és általában a türkökről, ráadásul a regény szerint a Királynő apja hírneves tükörkészítő mester volt, azt azonban egyáltalán nem tudjuk meg, hogyan is készülnek ezek a bizonyos tükrök. Persze nem vártam volna hosszas elemzést és technikai leírást a tükörkészítés rejtelmeiről, azonban legalább valamilyen mellékes megjegyzés jó lett volna arról, hogyan is kell ezt a mesterséget elképzelni, vagy miért is számít ez olyan különleges tudománynak. Így azonban az egész mesterség és folyamat körül csupán ködös elképzelések, és homályos foltok maradtak.
A másik problémát számomra a Királynő végső lépése jelenti a gonoszság útján. A regény utolsó harmadáig egy érthető és logikus negatív jellemfejlődést láthatunk, azonban egy ponton túl Serena Valentino nem merte továbbvinni ezt a fejlődési ívet. A Királynőt a végső pontra – a gyilkosságra – már nem a lelki torzulásai viszik rá, hanem a varázslat. Ezt pedig hibás megoldásnak tartom, mert tulajdonképpen ezzel az írónő sutba vágta az egész addig felépített jellemet. Hiszen ha az igazi gonoszság csupán a varázslatnak köszönhető, akkor mi értelme volt egy egész traumákkal teli életutat felépíteni? Ráadásul míg a Királynő gonoszságára a regény folyamán érthető és logikus érveket kapunk, addig a regény valódi antagonistáinak – a három nővérnek – a tetteire, gonoszságaira nem kapunk magyarázatot, ők megmaradnak a mesék indok nélküli antihőseinek, akik azért gonoszak, mert „csak.”
Az említett problémák ellenére a Ki a legszebb? izgalmas, élvezetes olvasmány, fordulatos történettel, ráadásul mind a kisregény terjedelme, mind a nyelvezete megfelel a 10 év körüli korosztály igényeinek, befogadóképességének. Ennek ellenére valóban fontos, a gyerekeket, kiskamaszokat is érintő családi és egyéni problémákat jelenít meg, ráadásul egy olyan mély lélektani rajzot mutat be, amely miatt a kötet az idősebb, felnőtt korosztály számára is érdekes lehet.