Blackphoenix 
A Haas Galériában március 3-án a kiállításmegnyitó beszélgetés és a képgyűjtemény egyaránt visszaidézte a ’20-as évek közepétől az 1950-ig tartó időszak szellemét. A KUT – Képzőművészek Új Társasága (1924-1950) című könyv szerzőjével, Kopócsy Annával Dr. Passuth Krisztina művészettörténész beszélgetett. De kik is alkották a fent említett társaságot?
A magyar művészcsoport, amelynek tagjai a Nyolcak utódjaként tekintettek magukra, a modern képzőművészeti irányzatot képviselték, munkáikban egyaránt feltűntek a francia posztimpresszionizmus, a kubizmus és a német expresszionizmus meghatározó jegyei. Kezdetben Kút, majd Új szín címmel futó folyóiratuk 1926-27-ben Rózsa Miklós szerkesztésében jelent meg, és tizenegy számot ért meg, ám később a gazdasági nehézségek miatt szüneteltetni kellett.
Bemutatkozó kiállításukat 1924- ben, az Ernst Múzeumban rendezték meg, később azonban a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban is évről évre bemutatták munkáikat. A KUT 1927-ben osztott először díjakat, amely gyakorlatukat működésük ideje alatt végig fenntartották. A művészcsoport az École de Paris „leányvállalatának” tekinthető, francia szellemiségük miatt pedig több támadás érte őket a magyar kortársak részéről. Az idegenkedés ellenére azonban a KUT nem volt hermetikusan zárt, szívesen fogadtak mindenkit, aki kedvelte a modern művészetet. A tagjai között volt többek között Egry József, Anna Margit, Ferenczy Noémi, Rippl-Rónai József, Bornemissza Géza, Endresz Alice, Márton Piroska, Mattioni Eszter, Bernáth Aurél, Róna Klára, Kádár Béla és Medgyessy Ferenc. A sok ismeretlen alkotó és a nagy létszám miatt (az 1930-as években összesen nyolcvan művész és művésznő) Kopócsy Annának semmiképpen sem volt egyszerű a feladata, amikor megpróbált teljes képet alkotni a csoportól. Arra a rendkívül fontos kérdésre, hogy kit milyen művekkel kellene reprezentálni, végül összeállt a válasz. A könyvszerkesztés profizmusát nem csak az tükrözi, hogy minden időszakból szerepelnek benne művek, hanem, hogy a képek lehetőség szerint mindenhol a róluk szóló szöveg mellett tűnnek fel, így az írónő tökéletesen teljesítette célját, vagyis a korszak arcának megmutatását.
A modern művészet posztmodern szerelmesei május 21-ig tekinthetik meg a KUT műveit, amelyek fennakadtak Haas János merítőhálóján.
