A zombi Imre herceg alternatív idősíkja és Ördög Nóra becserkészése – a Királyok és Keresztek történelmi képregényről és készülő harmadik kötetéről beszélgettünk az alkotókkal

A Királyok és Keresztek vitathatatlanul a valaha volt legjelentősebb vállalkozás a hazai történelmi képregény-irodalomban: a két kötetes, keménytáblás papírmozit eddig négy idegen nyelvre fordították le, számos külföldi könyv- és képregény-fesztiválon bemutatták. Németh Levente rajzolónak köszönhetően egy kiváló művész gyönyörű vizuális költeményeiben éled újra a magyar történelem, míg az olvasmányélményt egyedülálló, virtuális valóság-elemeket tartalmazó telefonos applikáció egészíti ki. A már megjelent kiadványok és a még készülő új, harmadik kötet számos kulisszatitkába nyert bepillantást a Corn and Soda, az alkotók ugyanis elárulták mikorra várható az új kiadvány, milyen régi-új rajzolási technikákat alkalmaznak, és milyen rejtett utalásokat tartalmaznak a Királyok és Keresztek képkockái. Kiderült, vajon túl éli-e a vadkantámadást, és zombiként kezd-e ámokfutásba Imre herceg, és szó esett arról is, végül miért nem örökítette meg Ördög Nórát a 11. századi történet. Az alkotók elárulták, mikor jelenik meg Farkas Lajos Rédemption c. képregénye magyarul, és azt is, hogy melyik történelmi korszakot szeretnék legközelebb feldolgozni. Nagyinterjúnk.

Corn and Soda: Melyikőtök agyából pattant ki a gondolat, hogy egy képregényt szenteljetek az államalapítás időszakának?

Mészáros János (író): Ketté kell választani a dolgot. A képregény Levente ötlete volt, ez az ő „gyereke”, ő szeretett volna képregényt rajzolni. Aztán később, amikor elhatároztuk, hogy belevágunk, végig gondoltuk, hogy melyik korszak lenne érdekes. Próbálkoztunk mindenfajta középkori – korábbi és későbbi – korszakokkal, de végül úgy gondoltuk, hogy az István utáni időszak egy nagyon kevéssé feldolgozott téma, kevéssé lerágott csont. A nagy történelmi regényeket vettük alapul.

Németh Levente (rajzoló): A történelmi regényeknek azért van egy olvasóbázisa, egy meglévő olvasópiaca, ami jóval nagyobb, mint a képregényeké. Nem titkolt szándékunk volt, hogy a kettőt összefogjuk.

M.J.: Folyamatosan azon dolgozunk – és ez nem biztos, hogy mindig pozitív visszhangot gerjeszt –, hogy a képregényt áttoljuk a regény kategóriába. Ezért is lehet, hogy a Királyok és Keresztek kötetek kapcsán rendre megkapjuk azt a kritikát, hogy túlnarráltak. Ez pontosan azért van, hogy azok az olvasók is eligazodjanak bennük, akik nem szofisztikált képregény-rajongók. Próbáljuk a hagyományos képregényhez képest inkább regényesíteni a történetet.

C&S: És sikerült megszólítani ezt a bázist?

M.J.: Azt hiszem, igen. Főleg akkor, amikor személyesen találkozunk a különféle rendezvényeken, kézbe veszik a köteteket. Nagyon sok visszajelzést kapunk azzal kapcsolatban, hogy nem gondolta volna, hogy valaha képregényt fog olvasni, ez a téma azonban érdekli. Ugyanakkor sokszor megkapjuk azt is, hogy „jó, de mikor írjátok le regény formájában?” A Királyok és Keresztek azonban elsősorban a fiataloknak szól, az ifjúsági kalandregény kategóriába esik, az ő képi világukat próbáltuk megfogni, az ő érdeklődési körüket.

C&S: Akkor értelemszerűen az iskola lehetne egy fogadóközeg. Mennyire nyitottak a tanintézmények a képregényekre?

M.J.: Nagyon vegyes. Sok történelemtanárral beszéltünk, aki azt mondta, hogy ezt használja a középkor szemléltetésére, mert ezzel le lehet kötni a diákokat. Az iskola azonban egy nagyon konzervatív befogadó közeg, ahova hivatalos úton bekerülni nagyon nehéz. Érdekes, hogy az olvasási nehézségekkel küzdő gyerekeknél készségfejlesztésre is használják a képregényt.

N.L.: Amikor olvas az ember, alapvetően a bal agyféltekét használja a karakterek felismeréséhez és a szavak, mondatok összerakásához. Ez azonban baromi fárasztó tud lenni egy gyereknek. A jobb agyféltekét általában csak ezt követően mozgatja meg, amikor a szavakhoz kapcsolódó vizuális világot képzeljük el. A képregénynél ez nem így működik. A rövid szöveg után átpásztázzuk a képeket, aztán megint a szövegre térhetünk. Ez egy hagyományos olvasót megzavarhat, nehezen dolgozzák föl, egy gyereknek azonban ez nem probléma.

C&S: A képregény egy fontos történeti témát dolgoz fel. Mennyire rágtátok bele magatokat a történelembe? Van bármiféle történészi előképzettségetek? Mekkora kutatómunkával járt a forgatókönyv megírása?

M.J.: Itt megint csak el kell választani a képi világot a szövegtől. A szöveget sokkal egyszerűbb volt, több leíró szöveg van erről a korról, mint ami a képi világra jellemző. István koráról alapvető mű a Györffy-féle Szent István-monográfia (Györffy György: István király és műve – C&S), a Képes Krónika. Korabeli írott forrás azonban főleg a német területekről maradt fenn, akik nem túl meglepő módon teljesen másképp látják ezt a történetet, mint mi. Történelmileg 2-3 cölöp van, ami valószínűleg megtörtént, az összes többi közötte néma csend. Ezeken a területeken pedig teljesen szabad kezünk volt, sokat gondolkoztunk a történeten: nem fogjuk megölni Imrét és egy alternatív történelemmel folytatjuk…

N.L.: Vagy zombit csinálni belőle! (Nevet.)

M.J.: Bár ezen elgondolkodtunk! (Nevet.) Mindenesetre próbáltunk tényszerűek maradni. Kettő olyan eset volt, hogy a történelemhez jobban értő olvasók kritikát fogalmaztak meg. Az egyiket a vikingek kétfejű baltája kapcsán, amiről hosszú polémiát folytattunk különböző emberekkel. Azóta utána jártunk, és igazuk van: a mindnyájunk által ismert kétélű baltát igazából a kanadai favágók találták ki a 20. század elején, és ezt középkorúsították a filmekben. Azt mondják a hozzáértők, hogy ezzel képtelenség lenne harcolni. A másik nagy kérdés az volt, hogy az íjászok célzás közben nyitva, vagy csukva tartják-e a szemeiket? A mi könyvünkben a Kevin Costner-féle Robin Hood híres filmplakátját vettük alapul: mind a két szeme nyitva van. Megkaptuk, hogy „gyerekek, mindenki, aki már valaha nyilazott, tudja, hogy az egyik szemet be kell csukni!” Mi ezt elhittük, a következő részben ehhez alkalmazkodtunk, majd egyszer megnéztem a Eurosporton az íjász világbajnokságot, kimerevítettem a képernyőt és ott láttam, hogy ők bizony nyitva tartják mindkét szemüket! Az agy kizárja az egyik szemét.

C&S: Ezek után két másik anakronizmusra én is felhívnám a figyelmeteket. Abban a történészek közt is vita van, hogy a kettőskereszt szimbóluma a 12. század végén, vagy Szent István korában jelent-e meg a Kárpát-medencében.

M.J.: Erről tudtunk, igen.

C&S: A másik pedig az árpádsávos zászló, ami 13. századi.

N.L.: Igen, ezzel már a kezdetek kezdetén szembesültünk. Még meg sem jelent az első kötet, mi tudtuk, hogy ez polémia, mert István zászlaja vörös. Képzeld el, hogy nézne ki, ha a borítóra kitennék egy vörös zászlót lobogtató Szent Imrét!

C&S: Már csak egy sarló és egy kalapács hiányozna… Értem.

N.L.: Feltettük a kérdést az olvasóknak és rengeteg válasz érkezett. Szinte mindenki az árpádsávos zászlóra szavazott. Nem tehettem oda egy vörös zászlót, de belül, ha fellapozod a képregényt, a II. Konrád német-római császár elleni csatában a vörös zászlót használtam a kereszttel.

M.J.: Az a helyzet, hogy ebben a korban nem is igazán használtak ekkora zászlókat. Sokszor a fantáziánkra kellett hagyatkoznunk.

N.L.: A Pannonhalmi Apátsággal is ez a helyzet: a legkorábbi oszlopfő 13. századi, így el kellett képzelnem, hogyan is nézhetett ki újkorában. El kellett dönteni, hogy létrehozzunk-e valamit, amiről azt gondoljuk, hogy úgy nézhetett ki, vagy megrajzoljuk mostani állapotában.

C&S: Ellenben ha jól vettem észre, Esztergom várát a legújabb rekonstrukciós modellek alapján rajzoltad meg.

N.L.: Igen, de a belsejét már nem tudtam, arról nem készült rekonstrukció!

M.J.: A trónterem ebben a formájában akkor még nem is létezett, viszont most mindenki ezzel azonosítja. A rekonstrukciót a pécsi Pazirik Kft. készítette, tőlük kértük el a 3D-s modell, az applikációba is annak egy lebutított verziója került. Az eredeti modell egy olyan gyönyörűen és precízen kidolgozott dolog, ami olyan sok gigabyte-ot igényel, hogy azt nem lehet feltölteni egy mobiltelefonra.

C&S: Beszéljünk egy kicsit a képregényben elrejtett Easter Egg-ekről. Van benne utalás a Trónok Harcára, egy P. Mobi idézet, a besenyő törzsfőnököt Schuster Lórántról mintáztátok és megjelenik benne Aranyosi Péter is. Ez egyfajta tisztelgés a fentiek előtt?

M.J.: Igen, ezek klasszikus Easter Egg-ek. Sok van közülük, amiket a nagy nyilvánosság előtt is lelepleztünk, például Schuster Lóri, Szirmai Gergőt, Szilágyi Áront. Ők azok, akik kötődnek is az adott karakterekhez. Szirmai Gergő például Imre herceg nagy dumás apródja, aki mindenről értesült és állandóan magyaráz. Schuster Lóri besenyő törzsfőként lázad…

N.L.: Én nem vagyok P. Mobil rajongó, János mondta, hogy hallgassam meg a Honfoglalás albumot. A P. Mobil idézet egyértelműen tisztelgés a János részéről.

M.J.: Igen, Lóri esetében igen, de mondjuk Donald Trump esetében már nem. Vannak benne képi megjelenések is: A Sólyom Végveszélyben, a Trónok Harca és a Lovagregény bizonyos beállításai visszaköszönnek a képregényben.

N.L.: Van egy kép Szent Istvánról, amit Alex Ross egyik Batman-rajza ihletett! Egyvalaki volt, akit időhiány miatt végül nem tudtunk becsempészni, Ördög Nóra. Nánási Palival (fényképész, Ördög Nóra férje – C&S) elég jóban vagyok, dolgoztunk is együtt a kajak-kenu vébé anyagain. Elmondtam neki, hogy Nórit szeretném belerajzolni a Királyok és Keresztek második részébe, mint a besenyő boszorkány megtestesítőjét. Nagyon tetszett neki az ötlet, ezért megkértem, hogy csináljon nekem néhány képet Nóriról több, előre megbeszélt beállításban. Olyan jellegzetes az arca és nagyon passzolt volna ebbe a szerepbe, azonban fényképek nélkül egyszerűen nem tudtam megrajzolni, olyan karakteres arca van. A képek végül nem készültek el, mert ők pont akkoriban mentek külföldre forgatni. Végül az utolsó pillanatban nem Nóri került a besenyő boszorkány szerepébe, hanem a lányom, őt láthatjátok a képregényben.

C&S: Beszéljünk egy kicsit a képregény mellé letölthető telefonos applikációról. Bevallom, először vonakodtam letölteni, az olvasás tekintetében vaskalapos konzervatív vagyok, az egyetlen technológia, amit hajlandó vagyok igénybe venni, az olvasólámpám kapcsolója. Amikor azonban először megnyitottam az alkalmazást rögtön beleszerettem, a telefon képernyőjén keresztül a képregény lapjait szemlélve megjelentek plusz történeti információk, a rajzokhoz fűzött jegyzetek, majd néhány oldallal később egy hátrafelé nyilazó magyar könnyűlovas robogott át a képregény lapjain. Honnan jött az ötlet és hogyan sikerült ilyen szépen kivitelezni ezt a funkciót?

N.L.: Az én ötletem volt. A képregény-rajzolás hobbi, valamiből élni is kell, igazából tervezőgrafikus vagyok. A Királyok és Keresztek előtt készítettünk egy kiállítást a kajak-kenu szövetségnek az Allee-ba, ahol kiterjesztett valóság és VR-delfinek úszkáltak a gyerekek körül, baromi látványos volt, én ekkor szerettem bele ebbe. Elkezdtem utánajárni, hogy ennek milyen lehetőségei vannak, és ekkor találtam rá a könyvekhez, promóciós anyagokhoz, sőt, gabonapehelyhez készített ilyen applikációkra. Ennek a létrehozása azonban nagy munka, a tartalmak előteremtéséhez azonban nem értettünk. Végül a kivitelezés egy nagyon hosszadalmas, nehéz és költséges feladatnak bizonyult. János folyamatosan pályázott plusz forrásokra.

M.J.: Nem maga az applikáció jelentette a nehézséget, hiszen ez nem egy bonyolult szoftver, hanem a 3D-s modellek, amelyeket, ha te magad rendeled meg, akár milliós tételek is lehetnek. Óriási probléma továbbá az, hogy ezek óriási fájlokat eredményeznek. Egy telefonos applikációhoz ezeket le kell butítani. De meddig butíthatjuk ahhoz, hogy látványosak maradjanak? Szóval nem volt egyszerű.

C&S: Mikorra várható a Királyok és Keresztek harmadik kötete?

N.L.: Van egy szerződésünk a belga kiadónkkal, miszerint jövő karácsonyra elkészül a teljes sorozat. Ők persze nem tudják a sztori végét, mert nem ismerik a magyar történelmet, és nem is spoilereztük el, hogy meghal a főszereplő, tehát nem lesz folytatás.

C&S: Kivéve, ha zombiként visszatér!

N.L.: Pontosan! (Nevet.) Akkor viszont keresnünk kell egy másik kiadót, mert ők csak történelmi sztorikkal foglalkoznak.

C&S: Hogy álltok a munkával?

N.L.: Hát, nem jól. (Nevet.) Azt gondolom, hogy meglesz. Most szeretnék végre egy olyan munkát kiadni a kezeim közül, amivel elégedett vagyok.

C&S: Nem voltál eddig elégedett?

N.L.: Nem igazán. Most egy régi-új technikát kezdtem alkalmazni. Nem a digitális rajztáblán készülnek a rajzaim, hanem papíron ceruzával, amiket aztán pauszpapírra tollal átviszek. Beszereztem néhány új tolltípust, még ismerkedem velük, ugyanis mindegyik más hatást kölcsönöz a rajznak. Ezeket a tollrajzokat szkennelem be és dolgozom át digitálisan. Ez azért is jobb módszer, mert így fizikailag is megmaradnak az eredeti rajzok, amikre nagy szükségem lett volna korábban, például amikor egy párizsi galéria felkeresett, hogy kiállítanák a képeim. Végül újra rajzoltam az eredetiket, és azokat állították ki. (A kiállítás anyagát itt lehet megnézni – C&S)

C&S: A belga kiadóval való együttműködésetek több idegennyelvű kiadást is eredményezett. Hány nyelven jelent meg eddig a Királyok és Keresztek?

M.J.: A magyar és az angol kiadást mi jelentetjük meg. Az angolt azért csináljuk meg mindig, hogy bárkinek meg tudjuk mutatni. Az első kötetünkkel kint voltunk Bécsben a Comic Con-on, ide már az angol nyelvű kiadványt vittük. Az összes többi nyelvvel kapcsolatban az a megállapodásunk a belga kiadóval, hogy a francia, a holland és a német fordítást ő adja ki, és ő keres további kiadókat. Most megjelent nála egy spanyol kiadó, aki érdeklődik a Királyok és Keresztek iránt, így vélhetően hamarosan spanyolul is megjelenhet, de én egyébként az orosz megjelenésben is bízom.

C&S: Mik a hosszútávú terveitek?

M.J.: Az egyik tervünk az, hogy a későbbiekben a második világháborúról hozzunk ki egy képregényt, kifejezetten Magyarország részvételéről a második világháborúban.

C&S: A Holokauszt témáját is érintené?

M.J.: Nem, kifejezetten a hadtörténetről és a szovjetek magyarországi hadjáratáról szólna néhány magyar katona történetén keresztül.

C&S: Hogy áll Farkas Lajos képregényeinek hazai megjelenése?

M.J.: A Rédemption-nal kapcsolatban azt mondhatjuk biztosan, hogy február-március tájékán megjelenünk az első résszel.