Az Egy és egy fél herceg című film (2018, román) független művész film, amelyben az önmagukat alakító főszereplő színészek intellektuálisan és filozofikusan keresik az útjukat a burokkal körbevett világukban.
A film megtekintése közben nekem is eszembe jutott Bernardo Bertolucci 2003-as Álmodozók című filmje, ahogy másoknak is, akik a tavalyi romániai bemutató után írtak a filmről. Valóban hasonló a hangulata a két filmnek, csak az Egy és egy fél herceg című filmben a főszereplők nem szexszel, hanem beszélgetésekkel igyekeznek oldani elszigeteltségüket.
A film önterápiás jellegű, a történet középpontjában álló Iris közeli gyászát igyekszik feldolgozni. Iris Spiridon az egyik főszereplője és társ forgatókönyvírója filmnek, melyet Ana Lungu rendezett. A férfi főszereplők, Marius Manole (Bibliothèque Pascal, Valahol Palulilában) és Téglás István ismert színházi színészek Romániában, míg Mátray László (Varga Katalin balladája, Betonzaj, Kojot) a budapesti Nemzeti Színházban is játszik. A főszereplők – Iris, Marius és István – saját karakterüket játsszák el fiktív jelenetekben. A három közeli barát a magány elől menekülve kapaszkodik egymásba. Összeköltöznek egy bukaresti lakásba – ahol látszólagos semmittevés közepette – beszélgetéseket, vitákat folytatnak egymással.
A történet középpontjában Iris áll, aki a közelmúltban elhunyt barátját gyászolja. Iris egy filmbemutatón találkozik a magas, szőke erdélyi magyar íróval, Lacival, akihez vonzódni kezd. Ez a helyzet felborítja a hármas addig megteremtett egyensúlyát, különösen akkor, amikor meglátogatják Lacit háromszéki birtokán. A szőke, kék szemű, magas, férfias Laci az a bizonyos „herceg”, akinek még lova is van, csak éppen nem fehér színű.
Az alkotás jellegéből és hangulatából adódóan erősen rétegfilm, melyben az elköteleződéstől való félelem, a túlzott intellektualizálás, analizálás csak ideig-óráig nyújt menedéket a szereplőknek a mindennapok valósága elől. A fiatalon elveszített barát miatt pedig a halállal való szembenézés központi témája a filmnek.
Felmerülhet joggal az a kérdés, hogy mekkora réteghez szól egy ilyen erősen belterjes film, miközben szerintem általános emberi kérdéseket is feszeget. Aki szereti a lassú folyású, sokat beszélős, borongós hangulatú, de azért az iróniát sem nélkülöző stílusú művészfilmeket, annak tudom ajánlani.
Értékelés: 6/10
MAFAB: na
IMDb: 5,8/10
1 thought on “Álmodozók Romániában – Egy és egy fél herceg”