Fráter Zsuzsanna 
forrás: Pagony Kiadó
Bojti Anna második kötetében, mely A lidércerő mélyén címet viseli, újra az olvasó a hős. Azaz, mint az írónő első regényében – Éjszaka az állatkertben –, itt is az olvasó gyerekek döntik el, hogyan alakuljon a történet, hogyan folytatódjon a kaland. A kötet a Pagony Abszolút könyvek sorozatában jelent meg, mely elsősorban 9-12 éves gyerekeknek szól, a kötetet Fülöp-Ferth Tímea illusztrációi díszítik.
Még ’80-as évek végén, ’90-es évek elején jöttek divatba az úgynevezett lapozgatós könyvek, amelyek egyfajta szerepjátékra hívták az olvasókat, ahol a történet a döntéseik szerint alakult. Ilyen könyvek voltak a nálunk is népszerű Kaland, Játék, Kockázat kötetek a ’90-es évek elején, melyeket ma már szinte kultusz övez.
A lapozgatós könyvek az utóbbi években reneszánszukat élik, és a gyermekkönyv-kiadók újra felfedezték a bennük rejlő lehetőségeket. Ennek példája, hogy Bojti Anna első lapozgatós könyve, az Éjszaka az állatkertben után itt az újabb kötete, A lidércerdő mélyén. Míg az előző kötetben az állatkert világában bolyongtunk valós és kitalált lények között, az újban az erdők-mezők világával ismerkedhetnek az ifjú és felnőtt olvasók.
Bár a történet abszolút az olvasók döntései szerint alakul, így ha valakinek nincs kedve a kalandokhoz, akkor bizony nagyon hamar véget ér, az alapcselekmény szerint a gyerekhősöknek – köztük a főszereplő olvasónak – egy különleges tárgyat kell eljuttatni egy titokzatos idegennek. Mindeközben persze rengeteg izgalmas kalandon mehetünk keresztül, különleges fantázialényekkel találkozhatunk, és több úton-módon is eljuthatunk a végcélunkig.
A regény narrációja egyes szám második személyű, végig az olvasóhoz beszél, mellyel nyomatékosítja, hogy ő a történet főszereplője. Ráadásul a regény nyelvezete különösen ügyel arra, hogy a legkisebb utalást se tegye a főhős nemére, így fiúk és lányok egyaránt beleélhetik magukat az eseményekbe. Ráadásul mivel folyamatosan több lehetőség közül választhatunk, így többször is újraolvashatjuk úgy, hogy másként alakuljon a történet.
Nagyon tetszett, hogy a kötet megismerteti a gyerekeket az erdők, mezők különleges növényvilágával, madaraival is. Megtudhatjuk, melyik növény mire való, melyek a mérgező gombák, mi jellemző egy-egy madárfajra. Ráadásul emellett a különböző fejtörők, rejtvények, logikai feladványoknak köszönhetően a gyerekeknek a tudásukat, eszüket is kell használni, ahhoz, hogy továbbhaladhassanak.
A kalandok mellett a kötet humorral is igyekszik fenntartani a fiatal olvasók figyelmét, bár a humornak ez a fajtája inkább a 9-10 éveseknek áll inkább közel, az idősebb gyerekeknek már erőltetett lehet. A fejtörők viszont a 11-12 éveseknek mehet könnyebben, így esetleg érdemes a kisebbeknek a szülőkkel, családdal közösen olvasni, és így segítséget kaphatnak a nehezebb feladványok megoldásához.
Egyedül a történet végkifejletét, végső konklúzióját érzem egy kicsit összecsapottnak. Nem kapunk megfelelő, a kalandok súlyával, a kockázatokkal egyenértékű magyarázatot a küldetés szükségességére, azaz tulajdonképpen nem derül ki, miért is volt szükség a különleges utazásra. Persze kapunk egyfajta magyarázatot, de csak úgy mellékesen, ami így kifejezetten súlytalanná teszi a küldetés.
Összességen azonban A lidércerdő mélyen remek kalandkönyv, ami nagyon sok hasznos ismeretet ad át a gyerekeknek, és ráadásul még az agyukat is megmozgatja egy kicsit, így valódi rejtélyvadászoknak érezhetik magukat. A kötetet elsősorban 9-10 év körülieknek ajánlom, akár a családdal, szülőkkel közös kalandjátékra is.
