Cecelia Ahern: A Vétkes – kritika

Az Athenaeum Kiadó gondozásában hazánkban is megjelent Cecelia Ahern első young adult regénye, A Vétkes, mely egy készülő sorozat első része. A történet azonnal felkeltette a filmvilág figyelmét is, ugyanis a Warner Brothers még a megjelenése előtt megvette a regény megfilmesítési jogait, így Cecelia Ahern újra meghódíthatja könyvével a mozivásznakat is.

Az írónő a számos sikeres, romantikus műve után most új műfajban próbálta ki magát. Új regényével főként a fiatalabb olvasókat célozta meg, így a könyv műfajául a korosztályban most igen népszerű disztópikus történetet választotta. Az írónő elmondása szerint a könyvet mindössze 6 hét alatt írta meg, ugyanis miután eszébe jutott a történet, többé nem hagyta nyugodni.
A könyv főszereplője Celestine North, általa ismerhetjük meg az eseményeket.
A lány egy tökéletes világban él, azaz a vezetők igyekeznek minden erejükkel és hatalmukkal fenntartani a hibátlanságot. Erre a célra megalapították a Vizsgálóbizottságot, mely ítéletet hoz mindenki felett, aki vétkezett. Akit bűnösnek tartanak, azt megbélyegzik, rájuk sütik a Vétkes (V) jelet. Nem zárják börtönbe a vétkeseket, tovább élhetik az életüket, ám a társadalom kitaszítja őket, és sokkal több szabályt kell betartaniuk.
Ebben a világban Celestine szentül hisz. Az ő világában minden fekete vagy fehér, és a tökéletességre törekszik. Jól tanul, jó testvér és gyermek, és a Vizsgálóbizottság legfőbb bírájának fiával jár, így különösen tiszteletben tartja a szabályokat. Ám egy nap meggondolatlanul cselekszik. Egy haldokló Vétkes öregember száll fel a buszra, és bár a szabályok szerint nem ülhetne le, Celestine mégis a segítségére siet. Márpedig a Vétkeseknek segíteni tilos, és büntetés jár érte. Így Celestine-t börtönbe zárják vétkesség vádjával. A bíró a személyes kapcsolat miatt kénytelen példát statuálni a lány ügyével, hiszen ha rosszul dönt, vagy kegyelmet gyakorol, okot adhat arra, hogy ellene is fellázadjanak. Ezért Celestine kifejezetten súlyos árat fizet vétkességéért.
Ám a lány cselekedete az akarata nélkül hatalmas lavinát indít el a háttérben. Felkelti a sajtó és az ellenpártok figyelmét, és egyfajta hőst készülnek belőle állítani, a forradalom jelképeként és szószólójaként.

A könyv nagyon olvasmányos, és magával ragadó. Az a fajta regény, amit ha elkezdünk, igazán be tud szippantani a saját világába, és miután elérkezünk az utolsó oldalhoz, egyfajta hiányérzetünk támad a becsukásával. A könyv végén egyébként sem kapjuk meg a történet egyértelmű lezárását, hiszen az írónő több részesre tervezte művét, így az első kötet vége megválaszolatlanul hagy és felvet bennünk több kérdést is.

A Vétkesben minden megtalálható, ami egy utópisztikus young adult mű sikeréhez kell. Egy társadalomról szól, melynek vezetői azt hiszik, hogy minden tökéletesen szabályozott, ám mégis porszem kerül a gépezetbe. Megjelenik egy fiatal lány, aki fellázad a szabályok ellen, s ezzel más szemét is felnyitja, hogy itt az idő cselekedni. Emellett a műfaj másik sajátossága, a szerelmi háromszög szintén része lesz A Vétkesnek is, habár ebben a részben még nem kap hangsúlyos szerepet.
Aki olvasott már hasonló műfajú könyveket (Az éhezők viadala, A beavatott), azoknak az alapvető cselekményszálak nem okoznak meglepetést. Ám a regény mégsem másolja a már ismert műveket, egy új világot épít fel.

Cecelia Ahern elénk tárja azt az utópiát, ahol minden apró hibánkért vagy ballépésünkért megbélyegeznek, ezzel sem hagyva teret a tökéletlenségnek. Celestine vétkén keresztül bemutatja nekünk, hogyan is zajlik ebben a világban egy tárgyalás, milyen következményei vannak annak, ha valaki vétkes. Szépen felépíti az általa kitalált világ működését, megmagyarázza az olvasók számára a szabályokat. A karakterek egy elképzelt világban élnek, mégis életszerűek. Habár a főszereplő mindent feketében, vagy fehérben lát, az olvasók hamar rájöhetnek, hogy a könyv szereplői egytől egyig mind nagyon emberiek. Senki sem egyértelműen jó, vagy rossz. Az emberek elítéléséért felelős, kegyetlennek és szigorúnak tartott legfelsőbb bírónak is van egy érzékeny, jó oldala. Az emberek megbélyegzéséért felelős börtönőr is elbizonytalanodhat abban, hogy helyes-e, amit a törvény nevében cselekszik. A Celestine ügyéhez közel álló szinte minden karakter fejlődésen megy keresztül az események által a könyv végére.

Az írónő szeretett volna legalább egy tanulságot átadni olvasóinak a műben. Senki sem tökéletes, és mindenki hibázhat. A hibákért pedig nem büntetés vagy felcímkézés jár, hanem tanulnunk kell belőle. A tévedések az életünk részei, amik által legközelebb  okosabban cselekszünk. Éppen ezért érdemes elolvasni, és nem csak azoknak, akik kedvelik a műfajt.

Köszönet a könyvért az Athenaeum Kiadónak!