Fráter Zsuzsanna 
Néhány hónapja jelent meg David Lagercrantz, a világhírű Millennium-sorozat folytatásait jegyző író legújabb regénye, a Rekke & Vargas-sorozat nyitókötete, az Obscuritas. A kötet a klasszikus skandináv noir hagyományait követi, miközben kicsit megfűszerezi azt. A kötet magyarul az Alexandra Kiadó gondozásában jelent meg Haris Ildikó fordításában.
A regény története szerint a Stockholmhoz közeli erdőben brutálisan agyonvernek egy focibírót egy ifjúsági meccs után. A rendőrség azonnal gyanúsítottra lel az egyik játékos nagyhangú, alkoholista apja személyében, aki összeszólalkozott az afgán származású bíróval, Dzsamál Kabírral – gyilkosság hirtelen felindulásból. Costa azonban nem hajlandó vallomást tenni, így egy ismerősét, Micaela Vargas rendőrjárőrt és a neves, ám finoman fogalmazva is excentrikus pszichológus professzort, Hans Rekkét is bevonják, hátha sikerül megtörniük a férfit.
Az ügy ennek ellenére összeomlik, Costát szabadlábra helyezik. Rekkét és Vargast azonban nem hagyja nyugodni az eset, és a furcsa páros nyomozásba fog – immár saját szakállukra. Rövidesen kiderül, hogy az első látásra makulátlannak tűnő áldozat múltjában bőven akadnak sötét foltok. A szálak Afganisztán véres múltjába vezetnek, ám sokan szeretnék mindenáron elfedni az igazságot – köztük az afganisztáni atrocitásokban nyakig sáros CIA is…
A két főhős, Micaela és Hans Rekke, két nagyon különböző, mégis bizonyos vonatkozásban nagyon is hasonló karakter. Micaela a Svédországban egzotikusnak számító, sötét bőrű, chilei származású rendőrnő, aki csupán bevándorló, ráadásul a bátyjának köze van a svéd alvilághoz. Vele szemben Rekke a társadalom legfelsőbb köreiben mozog, csodagyerekként nőtt fel, briliáns elme, világszerte ünnepelt pszichológiaprofesszor. Azonban Rekkének is megvannak a maga démonai, mániás depresszióval és komoly függőségekkel küzd. Rekke tipikusan scherlok holmes-i figura, aki a fantasztikus megfigyeléseinek, következtetéseinek köszönhetően oldja meg a legbonyolultabb ügyeket is, Micaela azonban nem csupán a Holmes nagyszerűségéhez csendben asszisztáló watsoni alak, hanem több annál, maga is cselekvő hős, és nagyszerű megfigyelő.
A két főhőshöz hasonlóan maga a cselekmény is rendkívül összetett és szövevényes. A történet sok szálon fut, a jelen mellett feltárulnak a múlt eseményei is, időben és térben is sokat kalandozunk. Svédország mellett Afganisztán, és a nyolcvanas évek Moszkvája is a történet fontos helyszínévé válik. Az egyszerűnek tűnő gyilkosság mögött különböző államérdekek, összeesküvések és háborús bűnök húzódnak meg. A regény cselekménye 2003-ban játszódik, mindössze két évvel az ikonikus 9/11-es események után, a tálibok rémtettei, és az Afganisztáni események fontos szerepet kapnak. Ahogy haladunk előre a történetben, egyre sötétebb és sötétebb bűntettek tárulnak fel, miközben maga Micaela és Rekke is egyre nagyobb veszélybe kerül.
A sok szál, ez egyre bonyolódó, idősíkokban és helyszínekben ugráló történet, az olyan fajsúlyos problémák előkerülése és együttes megjelenése, mint a bevándorlás, terrorizmus, nők helyzete, ráadásul a két főhős családi és személyes problémákkal teletűzdelt háttértörténete azonban a regényt egyszerűen túl zsúfolttá teszi. Minta Lagercrantz túlságosan is biztosra akart volna menni, hogy az olvasó nem unja meg a történetet, és ezért mindenféle zsánerből, karaktertípusból, magánéleti problémából beletett volna egy kicsit a történetbe. A végeredmény azonban olyan, mint a túlfűszerezett étel, túlságosan is tömény, és megfekszi a gyomrot. A kevesebb, néha több örök szabályt Lagercrantznak is érdemes lett volna megfogadni.
Összességében azonban a túlzsúfoltság ellenére az Obscuritas izgalmas és élvezhető regény, amely sok fontos, ma is aktuális problémát érint, Micaela Vargas és Hans Rekke pedig két remek karakter, akik képesek érzelmileg is bevonzani az olvasót. Így amennyiben Lagercrantz folytatja a történetüket, mindenképpen érdemes figyelemmel követni a továbbiakban is őket.
