Egy drogos naplója –Széttépve Szabó Kimmel Tamással a Belvárosiban

Szabó Kimmel Tamás első zenés önálló estjével nagyot vállalt és dobott a Belvárosi Színházban. A Széttépve című előadás egy drogos fiú önvallomása prózában, zenében és versben.

Égető aktualitás

Ma kevés olyan, az egész társadalmi létezésünket befolyásoló aktuális téma van, mint a függőség. Nagyon becsülendő, hogy Szabó Kimmel Tamás népszerűségét, és az első előadóestjére irányuló figyelmet jó ügy érdekében használja fel. Nem okoskodik az előadás, de alaposan körbejárja a kényes témát, és arra inspirálja a nézőket, hogy vessék le előítéleteiket a függőség problémájával kapcsolatban. Az előzetes interjúkban Szabó Kimmel egyértelműsíti, hogy nincs önéletrajzi ihletettsége az estnek, szó sincs tehát coming out-ról.

A Széttépve című előadásban megfogalmazódik az a tény, hogy az emberek jelentős része függ valamitől: drogtól, kávétól, cigarettától, alkoholtól, energiaitaltól, munkamániáról, anyagiak halmozásától, vásárlástól, számítógépes játéktól, mobiltól, internettől, szerencsejátéktól, közösségi oldalaktól, szextől, pornótól, sorozatoktól stb. Csak nagyon nem mindegy a függőség mértéke, és a függő személy állapotának, viselkedésének a közvetlen környezetére való hatása, illetve az egészségkárosító mértéke. Az előadás olyan fiú szemszögén keresztül mutatja be drogfüggőséget, aki már mélyre süllyed és eléri a „széttépett” állapot veszélyes határát.

Az előadás úgy nyúl bele a kényes témába, hogy Szabó Kimmel Tamás saját maga által, illetve Novák Eszter rendező és Závada Péter dramaturg segítségével megírt szövegeken, valamint szakértői idézeteken, verseken és dalokon keresztül láthatunk bele a függőség lelki és szellemi mélységeibe. A megírt szövegek 90 %-a függő emberekkel, az alkotók által személyesen készített interjúk alapján jöttek létre.

Nagyon fontos üzenete az előadásnak az, hogy a reflexből való ítélkezés nem hoz megoldást erre az össztársadalmi problémára. Az alkotók azt hangsúlyozzák, hogy a súlyos függőség kialakulásnak az okait kell megkeresni, ami miatt legtöbbször nem kell messzire menni, mivel a generációk óta hordozott, eltusolt és megoldatlan családi problémák vetülnek ki a legérzékenyebb családtag kényszeres reakciójában.

Egyenes beszéd

Szabó Kimmel Tamás bátran és őszintén fogalmaz, odamond a torz és gyakran álszent társadalmi hozzáállásnak, és felkiáltójelekkel mutatja meg az egyre elharapódzó jelenség veszélyeit. Szabó Kimmel a drogos fiú szerepét hol komolyan, hol elgondolkodtatóan, hol humorosan, hol visszafogottan, hol nagy energiákat közvetítve játssza el. Megjeleníti a fiú életét, miközben időnként kilép a szerepből, felolvas szakértői megnyilvánulásokat, szaval, táncol, és nagyon jól énekel. Szabó Kimmel Tamás újra bebizonyítja, hogy sokoldalú előadóművész. Nem kíméli magát, mert teljes erőbedobással, átéléssel teríti elénk a súlyosan drogossá vált, majd önmaga erejéből kitisztult fiú gyötrelmeit, vívódásait. Mindezt sok humorral és iróniával teszi, oldva a nehéz pillanatokat. Tökéletesen simulnak az előadásba olyan nagyszerű költők versei, mint Kosztolányi Dezsőé vagy Röhrig Gézáé. Szabó Kimmel többször megszólítja a közönséget, amivel az előadás részesévé teszi a jelenlévőket, illetve ezekkel a gesztussokkal könnyít a témából adódó feszültebb pillanatok súlyán.

Koncertszínház

Szabó Kimmel nincs egyedül a színpadon, hiszen négytagú zenekar élőben kíséri többek között olyan együttesek dalainak előadásában, mint a Beatles, a Doors, a Pink Floyd vagy a Quimby, és azt az Elvis Presley-t is megidézi, akiről tudjuk, hogy függősége nagymértékben hozzájárult korai halálához. A Széttépve előadás műfaját az alkotó koncertszínházként határozták meg, a plakátokon, ajánlókon pedig találó alcím szerepel: „zenés szembenézés”.

Érezhető Novák Eszter rendező kiváló munkája, mert nagyon jó az előadás ritmusa, és a különböző műfaji elemek is arányosan követik egymást. Bő másfél órát nem könnyű egyetlen színésznek úgy végig dolgoznia, hogy fennmaradjon a közönség figyelme, de a Széttépve előadásban ez teljes mértékben sikerül. Az koncertszínház végén – a fajsúlyos téma ellenére úgy éreztem -, hogy még „tovább néznék szembe” Szabó Kimmel játékával, énekével, várva az újabb és újabb ötleteket, fordulatokat.

Az jelenetek közben felcsattanó tapsok, az előadást követő ujjongás azt jelezi, hogy Szabó Kimmel Tamás és zenésztársai hosszú szériára számíthatnak. Sokszor kell még „széttépve” lennie a Belvárosi színpadán. Szabó Kimmel Tamás szavaival zárom az ajánlómat: „Életem egyik legfontosabb színházi munkája. Várok mindenkit sok szeretettel, mert a Széttépve tényleg mindenkinek szól 14 éves kor felett.”

Értékelés: 10/10