Éva Bécsi 
Menyhárt Erzsébet nem csak olvasni imád, hobbija és mára már szenvedélye lett a könyvszobrászat. Különleges művészi tevékenysége kapcsán készítettünk vele interjút.
Corn&Soda: Mióta foglalkozol a könyvszobrászattal?
Menyhárt Erzsébet: Három éve készítettem az első szobrom, akkor még nyilván segítséggel, mostanra pedig közel 200 szobrot készítettem el. Gyakorlatilag szerelem volt első látásra. A minták kiválasztása sokszor teljesen random történik, tulajdonképpen az alapján, hogy mi az, amit éppen szeretnék a könyvön látni. Készítek megrendelésre, ajándékba is könyveket, ilyenkor teljesen új ötletek merülnek fel. Amikor kész vagyok egy új szoborral, először hozzám közel álló személyeknek mutatom meg, mivel azt gondolom, hogy nagyon fontos, hogy objektív véleményt kapjak egy-egy alkotásról. Ilyenkor derül ki, hogy ugyanazt látjuk-e egy sziluettben. Természetesen előfordult már, hogy nem a kívánt hatást érte el az adott mű, de akkor próbálkoztam újra.
C&S: Voltak -e olyan első kudarcok, ami miatt abba szeretted volna hagyni?
M. E.: Nem, mivel hobbiként tekintek erre. Volt olyan, hogy hosszabb-rövidebb ideig nem készítettem szobrokat, de annak nem alkotásbeli kudarcok voltak az okai. Néha úgy érzem, kell egy kis szünetet tartani, hogy ne legyen monoton. Mindemellett nem tudok stresszesebb, vagy lelkileg leterhelt állapotban olyan mértékben odakoncentrálni, hogy meg legyek elégedve a végeredménnyel. Így, amikor azt érzem, hogy ehhez nincs türelmem, inkább bele sem kezdek.
C&S: Nem érezted azt soha, hogy „úristen nehogy elrontsam a könyvet?”
M.E.: Dehogynem! Az első ilyen akkor volt, amikor a családomnak készítettem szobrot. Anya egy rózsát kapott, apa egy gyulai várat, a tesóm pedig egy BMW logót. Nagyon az elején voltam még, alig 20 könyvet készíttettem, és nagyon szerettem volna, hogy az övék „tökéletes” legyen.
C&S: Emlékszem még arra a szoborra, amire először voltál nagyon büszke?
M. E.: Nagyon sok ilyen volt: az első szívre, amit megcsináltam, és nem számoltam el; vagy az első nagy szobromra, ami egy focicsapat címere volt; az első olyan, amit vágásos technikával készítettem; vagy az elsőre, amit vágtam, hajtogattam és festettem is. És természeten a másik oldalon is sorakoznak könyvek, amiket nagyon szerettem volna szépre alkotni, de az összkép egyáltalán nem olyan lett, mint amilyenre számítottam. Szerencsére ebből van kevesebb.
C&S: Több kiállításod is volt már, melyik volt a legfontosabb számodra? Hogy fogadta a közönség?
M. E.: Igen, eddig összesen hat kiállításom volt (Csóka, Ópusztaszer, Zenta, Csongrád, Hódmezővásárhely, Szeged), és október 1-én volt a legutóbbi megnyitója Gyulán. Mindegyik lehetőségnek nagyon örültem, de mi tagadás, nagyon nagy öröm számomra, hogy „haza” vihetem a könyveim. Gyulaiként nagyon nagy vágyam volt, tulajdonképpen az első kiállításom óta, hogy egyszer otthon is legyen egy. Most végre megadatott. A fogadtatás szerencsére mindenhol pozitív volt, kedvesek, érdeklődőek és nagyon kíváncsiak az emberek arra, hogy hogyan készülnek a szobrok. Mivel relevanciáját vesztett könyveket használok csak ezek elkészítésükhöz, így akinek esetleg fenntartásai lennének a könyvek ilyen módú felhasználása miatt, hamar feloldódnak.
C&S: Volt e olyan kiállítás ami egy adott tematika köré épült? (Ha még nem, tervezel-e ilyet esetleg?)
M. E.: Nem volt, de nagyon szeretnék egyszer egy ilyet. Úgy hiszem, izgalmas kihívás lenne egy adott tematika köré felépíteni egy könyvszobor kiállítást.
C&S: Mennyi idő elsajátítani ezt a művészeti formát? Neked otthon hány szobrod van?
M. E.: A hajtogatásos technika elsajátítása, úgy emlékszem, hogy öt-tíz könyv meghajtogatása volt. Nyilván a sok gyakorlás segít, hogy minél pontosabbak legyenek a hajtások. A vágásos technikát már képek alapján, autodidakta módon sajátítottam el, így ez több időt vett igénybe. Otthon nagyjából huszonöt-harminc hajtogatott és körülbelül tíz vágott/festett szobrom van.
C&S: Mi az a minta, amit mindenképpen szeretnél elkészíteni, de még vagy nem kérte senki, vagy nem volt rá alkalmad, hogy elkészítsd? Mi a legkeresettebb motívum?
M. E.: Sokféle ilyen minta van, amit mostanság mindenképp szerettem volna kipróbálni, egyik ezek közül az arcok megformálása egy fotó alapján. Úgy gondolom, sok-sok gyakorlásra lesz szükségem az ilyen típusú szobrok esetén, hogy kiállíthatóak legyenek.
C&S: Ha valaki vásárolni szeretne, van-e rá lehetősége, ha igen, hogyan?
M. E.: Igen, van lehetőség vásárlásra is. Általában a közösségi oldalakon (facebook, instagram) keresnek meg ilyen jellegű kérésekkel, s igyekszem mindig minél előbb eleget tenni a kéréseknek, hiszen ezek sok esetben ajándékba készülnek.
C&S: Más alkotással kapcsolatos tevékenység érdekel-e? Festés szobrászkodás? Kipróbálnád magad másban is?
M. E.: Nagyon szeretek színekkel dolgozni, így a festést egyszer szívesen kipróbálnám.
