Ljudmila Ulickaja Budapesten járt!

Ljudmila Ulickaja, korunk egyik legnépszerűbb orosz írónője új könyvének bemutatója alkalmával Budapesten járt. Hétfő este a kortárs orosz irodalom és az írónő rajongói a Corvin moziban tartott nagyszabású könyvbemutatón találkozhattak vele személyen is és megismerhették legújabb regényét, a Jákob lajtorjáját.

Kígyózó sorokban álldogáltak a rajongók a Corvin mozi Korda terme előtt, miközben az a könyvbemutató kezdésére és Ljudmila Ulickajára vártak. A legtöbben kezükben szorongatták az írónő frissen megjelent vaskos kötetét is, a Jákob lajtorjáját. Aztán nyílt az ajtó, s a közönség fejhallgatókkal felszerelkezve – a szinkrontolmácsolás követéséhez – elfoglalhatta a helyét. Ahogyan a terem megtelt, hamarosan a színpadra lépett a várva várt írónő és beszélgetőpartnere, Forgách András író. Ljudmila Ulickaja kedvesen integetve köszöntötte a vendégsereget, majd helyet foglaltak a beszélgetéshez.

Kezdésként Forgách András mondott pár szót az írónőről és műveiről,  majd azt fejtegette, milyen nagyszerű dolog, hogy mára már egyre kevesebb idő telik el egy-egy regénye eredeti és magyar fordításának megjelenése között. Ezután megosztotta Ulickajával saját olvasási élményeit az írónő műveivel kapcsolatban. Majd kiemelte, hogy legújabb regénye, a Jákob lajtorjája, mint családregény őt Márquez Száz év magányára emlékeztette. Ezután a regény megírásának körülményeiről és családi vonatkozásairól kérdezte a művésznőt.

Ulickaja mesélt a mű személyes vonatkozásairól, saját családjának múltjáról, apjáról, aki a  regény Jakovjának ihletője. Elmondta, hogy mit jelentett kozmopolitának és zsidónak lenni a 20. század elején Oroszországban, s mennyire könnyű volt börtönbe kerülni egy ilyen „bűnért”. Majd őszintén beszélt a családi múlttal való szembenézés nehézségeiről, s a problémával kapcsolatban Esterházy Pétert idézte. Az ő példája segítette ebben a küzdelemben, hogy a családregény létrejöhessen. Őseink múltja, ott van bennünk, a mi életünkben, sőt DNS-ünkben is, meghatároz bennünket. Forgách emlékeztette a közönséget, hogy az írónő eredetileg genetikus, és a mű két történetszála, Jakové s unokájáé, Nóráé úgy tekeredik egymásba, mint a DNS két spirálja. A nagypapa története véletlenül, iratok formájában kerül Nórához, aki miközben megismeri Jakov történetét, saját magát is képes jobban megérteni.

A regény hősnőjével kapcsolatban Forgách megjegyezte, hogy nevét Ibsen drámájából kapta, s ráadásul Nóra színházi díszlet és jelmeztervező, ami szintén életrajzi elemekre utal. Ugyanis Ulickaja sokáig színházi dramaturgként dolgozott.

A regény kapcsán szóba került a politikai is, az írónő mesélt a saját élményeiről a hatalommal kapcsolatban. Elmondta, hogy a színházi darabok betiltása nemcsak a múltban volt mindennapos dolog, hanem a jelenben, most is az. Szerinte hiába változnak a rendszerek, mindegy, hogy szovjet vagy orosz, a hatalom mindig szembehelyezkedik az egyénnel, s elnyomja azt.

Majd Balog Judit színésznő lépett színpadra, s olvasott fel egy részletet a Jákob lajtorjájából. Bár a művésznő súlyos rekedtséggel küzdött, mégis sikerült átadnia a regény hangulatát, humorát a közönségnek, akik teljes átéléssel hallgatták az előadást.

Majd a beszélgetés utolsó részéhet Goretity József, a regény műfordítója is csatlakozott. Forgách András elmondta, hogy ismeretségét az írónővel Goretity úrnak köszönheti, aki Ulickaja legtöbb magyarul megjelent művét fordította. Majd a regény fordításainak nehézségeiről beszélgettek. Goretity szerint a mű fordításának nehézségét leginkább a nyelvi sokszínűsége adja. Ugyanis a regény minden egyes szereplője szinte más-más beszélőt képvisel. A tárdalom különböző rétegeihez tartoznak, különböző korokban élnek, s ez a nyelvhasználatukat is meghatározza, ami a fordítót különleges kihívások elé állítja. Ráadásul találkozunk grúz akcentussal beszélővel, s tudományos, szaknyelvi szövegrészekkel is, melyek átültetése magyarra szintén nem könnyű feladat. Majd Forgách András és Goretity József az írónő elbeszélői stílusáról beszélgetett, és Ulickaja írásmódját Csehovéhoz hasonlították.

Végezetül Ljudmila Ulickaja elköszönésképpen szólt pár szót a közönséghez, elmondta, mennyire szeret Magyarországon lenni, s kedvesen búcsúzott a jelenlévőktől, akik aztán dedikáltathatták is az írónővel köteteit.

Ulickaja legújabb regénye, a Jakob lajtorjája megvásárolható a Magvető Kiadónál.