Piaci játék történelmi korokon át– Eldoradó a József Attila Színházban

Bereményi Géza legendás filmtörténetének színpadi változatát Funtek Frigyes rendezésben február 8-án mutatta be a József Attila Színház.

Bereményi Géza, a dráma írója hangsúlyozta, hogy az Eldoradó nem a legendás film adaptációja, hanem kifejezetten színpadra megírt történet. Ne keressünk tehát azonosságot a filmmel, hiszen a történetvezetés is más. A hangsúly inkább a párbeszédeken, az szereplők közötti viszonylatokon van, valamint – Bereményi Géza elmondása szerint – a drámában sokkal több az önéletrajzi és valóságos elem.

A múlt századunk feldolgozása folyamatosan folyik a film- és színház művészetünkben. A kortárs írók tollából származó drámák jelentős része a huszadik századi izmusoknak, a háborúknak és a politikának „köszönhető” traumák feldolgozásáról szólnak. Bereményi Géza visszamegy a gyermekkorába, elvisz minket 1945-be, majd a következő évtizedekbe.

A színház ajánlóját idézem: „A piacozó Monori jelmondata:  „akinek aranya van, annak mindene van”… de mi váltható meg egy rúd arannyal: egy lány élete, az unoka jövője, a vej lelépte…?”

Bereményi Géza a következő alcímet adta az Eldoradónak: piaci játék történelmi korokon át az életről. Monori, adarab főszereplője túl akarta élni azokat az időket, amikor az emberek elsőrendű célja sajnos az életben maradás volt. Ki így, ki úgy alkalmazkodott a háborúhoz, a fasizmushoz, a kommunizmushoz, a lehetetlen és élhetetlen viszonyokhoz. Monori a pénzben, az aranyban hitt – és mivel ezek megszerzéshez jó érzéke volt –, élete nagy részében igazolódott az elve. Bereményi Géza története, a dráma helyzetei, emberi viszonyulásai – sajnos – bizonyos tekintetben ma is aktuálisak.

Az első jelenetből láthatjuk, hogy Funtek Frigyes rendező nem a minimalista színházra törekedett, mivel Csík György tervező díszletei és jelmezei életszerűek, és a színpadra emelik be a Teleki téri piac atmoszféráját. A rendezés feszes, nem hagy üresjáratot, az egyik jelent jól fűződik a másikba, és hitelesen kapjuk vissza közelmúltunk történelmi korainak hangulatát és feszültségeit. Funtek Frigyes engedi, hogy a színészek ki tudjanak bontakozni szerepeikben, az előadás végére minden karakter teljessé válik, megismerjük jellemüket és motivációikat. A színpadkép hol mozgalmas, mint a korszak, hol intim, amikor az emberi viszonyokat kellett a rendezőnek megjeleníteni.

Monori szerepében Csankó Zoltán percek alatt elfelejteti azt, hogy neves filmbeli elődjéhez hasonlítsuk. Ez a Monori karakter hordozza azokat az egyedi ízeket, amelyet csak Csankó Zoltán képes létrehozni. Jutalomjáték a javából, melynek a lehetőségével Csankó Zoltán tökéletesen élni tudott. Nem lepődnék meg, ha Csankó Zoltán az ez évi színházi szakmai díjak jelöltje között lesz.

Pikali Gerda méltó partnere Csankó Zoltánnak. Lényegében Monoriné is abszolút főszerep, mivel szinte végig a színpadon van. Pikali Gerdától a történelmi viharokban küzdeni, egyensúlyozni, hol alkalmazkodni, hol harcosan kiállni kényszerülő huszadik századi nőt látjuk a színpadon.

A mozgalmas drámában sok szereplő jelenik meg. A József Attila Színház művészei hitelesen támasztják alá a Monori házaspár történetét, jól mutatják be a kor tipikus karaktereit az átvonuló orosz tiszttől (Gazdag Tibor) az ügyeskedő pénzemberen (Kiss Gábor) keresztül a köpönyegforgató ÁVO-sig (Fila Balázs).

Az Eldoradó nagy valószínűséggel olyan előadása lesz a József Attila Színháznak, mely iránt több évadon keresztül érdeklődő lesz a színházszerető közönség.

Értékelés: 9/10

Szereplők:

Monori – Csankó Zoltán Jászai Mari-díjas

Monoriné – Pikali Gerda

Berci – Chajnóczki Balázs

Gombacsik – Fila Balázs

Marika – Kovalik Ágnes

Tibor – Előd Álmos

Tulipán – Újvári Zoltán Jászai Mari-díjas

Nyikoláj – Gazdag Tibor

Csöpi – Molnár Zsuzsanna Jászai Mari-díjas

Skultéti – Kiss Gábor

Tarzan – Galkó Balázs

Dr. Ridovics – Blazsovszky Ákos

Imike – Zsitva Máté

Mentőorvos – Botár Endre

Karola – Jakus Szilvia 

Buzogány Anci, dizőz – Jónás Andrea

1. Detektív       – Katona Zsolt

2. Detektív – Madár Tamás

Vevők, árusok: Pálfi Gabriella, Szakos Viktória, Szende Nikoletta,

Hajdú Ádám, Horváth Ádám, Mészáros Gergő, Pinke Jonatán, Torák Sándor Csongor

Díszlet és jelmez: Csík György Jászai Mari-díjas

Dramaturg: Szokolai Brigitta    

Zenei vezető: Mátyássy Szabolcs

Rendezőasszisztens: Czipó Gabriella

Rendező: Funtek Frigyes