![](https://i0.wp.com/cornandsoda.com/wp/wp-content/uploads/2020/09/Tizenkét-szék-2.jpg?fit=1024%2C683&ssl=1)
„Rejtőbe oltott Dosztojevszkij” – így jellemzi a színházi ajánló a TRIP Produkció tavaly tavasszal sikeresen debütált koncertszínházi előadását, a Tizenkét széket. A darab llja Ilf és Jevgenyij Petrov 1928-ban megjelent szatirikus regényének feldolgozása, melynek szövegkönyvét Vecsei H. Miklós írta, a dalszövegeket Závada Péter, a zenéjét Ratkóczi Huba szerezte, a rendező pedig Magács László. Az előadás színészei Láng Annamária, Hegedűs D. Géza, Rába Roland, Vecsei H. Miklós és Bodóczy Zoltán.
![](https://i0.wp.com/cornandsoda.com/wp/wp-content/uploads/2020/09/Tizenkét-szék.jpg?fit=683%2C1024)
Rejtő- és Dosztojevszkij-rajongóként rögtön felfigyeltem a Tizenkét szék ajánlójára, és mivel a történet is izgalmasnak tűnt, így kíváncsi lettem rá. Bár a darab bemutatója tavaly volt, a TRIP Hajó bizonyos időközönként újra és újra műsorra tűzi, így volt alkalmam ellátogatni az egyik előadásra.
A Tizenkét szék alaptörténete akár egy Agatha Christie- vagy stílszerűen egy Rejtő-regény sztorija is lehetne: Klavgyija Ivanovna (Láng Annamária) a szovjethatalom elől elrejtett briliánsai egy diófa székben rejtőznek. Halálos ágyán megosztja a titkot vejével, Ippolit Matvejeviccsel (Hegedűs D. Géza), aki elhatározza, hogy a kincs nyomába ered. Az egyetlen gond, hogy tizenkét ilyen szék van, amelyek különböző gazdákhoz kerültek. Ippolit Matvejevicsnek ki kell nyomoznia a sorsukat, csak így juthat hozzá a százötvenezer rubelt érő kincshez. A kutatáshoz társául szegődik a jóképű szélhámos, Osztap Bender (Vecsei H. Miklós). A kincsről azonban tudomást szerez Fjodor atya is (Rába Roland ), aki szintén meg akarja szerezni. A három elszánt kincsvadász fél Oroszországot bejárja, mire a székek nyomára bukkannak.
A történet kalandos, azonban mégsem a cselekményen, hanem inkább a karaktereken, az abszurd szituációkon, a nyelvi játékon és persze a zenén van a hangsúly. A színpadkép minimalista, a színészeket csupán néhány kellék, jelmez segíti, a néző így abszolút a színészi játékra fókuszál, ami zseniális. Láng Annamária egyedül játssza az összes női karaktert, így az előadás során folyamatosan újra és újra átalakul, egymástól szögesen eltérő karaktereket formál meg. De a többi színész, így a főszerepet játszó Hegedűs D. Géza és Vecsei H. Miklós is, több karaktert is alakít.
![](https://i0.wp.com/cornandsoda.com/wp/wp-content/uploads/2020/09/Tizenkét-szék-3.jpg?fit=683%2C1024)
Vecsei H. Miklós abszolút hiteles az energikus, szuggesztív szélhámos, Osztap Bender szerepében. Hegedűs D. Géza pedig egy-egy jelenetben szinte uralja a színpadot. Rába Rolandhoz nagyon illik Fjodor atya szerepe, a darab egyik legkomikusabb figurájává sikerül formálnia azt.
A darab zenei része is nagyon erőteljesre, szuggesztív, az alternatív irányba hajló rockzene jól illeszkedik ehhez az abszurd világhoz. A zenei betétek értelmezik, sokszor pedig kibővítik a jeleneteket, és sodró lendületet adnak a darabnak. Láng Annamária és Hegedűs D. Géza hangja ráadásul kiemelkedő, borzongató volt az előadásukat hallgatni.
Összességében a Tizenkét szék izgalmas, szórakoztató előadás, remek zenei alapokkal, ráadásul a szovjet korban, a távoli Oroszországban játszódó történet mégis képes aktuális lenni, finoman reflektálni a jelen társadalmi és politikai problémáira, de mégsem válik szájbarágóssá vagy durván aktuálpolitikaivá. A „Rejtőbe oltott Dosztojevszkij” megfogalmazást is jogosnak érzem, mert a darab abszurd karakterei, elképesztő fordulatai, humora valóban Rejtőt idézik, a nevetségesség mögötti keserűség, a mély társadalmi problémák és a végkifejlet pedig Dosztojevszkij írásait juttathatják eszünkbe. A két író rajongóinak előszeretettel ajánlom a darabot, könnyen lehet, hogy őket is meghódítja a darab.